Fontos-e a digitális transzformáció, vagy csak hype?

Egyre többet hallani a digitális transzformáció kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?
Nem tudjuk pontosan mikor kezdődött, sem azt hogy meddig tart.
10 emberből 8 teljesen félreérti (nem az ő hibája, csupán nincs jól kommunikálva még).
Ráadásul azt sem tudjuk hol kezdjük és egyáltalán kell-e nekünk foglalkozni vele.
Ebben a “DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ”-t összefoglaló blog cikkben megmutatjuk mit ért a világ Digitális Transzformáció alatt (éles példákkal, interjúkkal, izgalmas utazásokkal) és hogy mi, akár mint magánszemély, akár mint cég, mit nyerhetünk belőle.

#DIGITALTRANSFORMATION

A digitális transzformáció

Kezdjük túlreagálni és legyen belőle újabb lufi, mint anno a tulipán vész?

Netán hagyjuk totálisan figyelmen kívül, mondván eddig is működtünk, ezután is megleszünk valahogy?

Most elsőre az a lényeg, hogy tudj róla: létezik, van és kb. olyan, mint egy vírus: akkor is terjed, ha nem akarod! 

Egyre többet hallani a kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?

A Wikipedia szerint ez “a digitális transzformáció a mindennapi (üzleti) kihívások és problémák nem hagyományos formában történő megoldása a digitális technika alkalmazásával.”

Oké, hát ez még nem annyira világos megfogalmazás, bár nem áll messze a valóságtól. A jövőnk ugyanis többé már nem pusztán a jelen folytatása. Ehelyett egy új, alternatív jövő épül. Pl: autóipar. Tudtad, hogy már rég nem az autó gyártásról szól az ipar? Helyette car-sharing van ipari méretekben. A Ford tolja is ezt szépen; megveszed az autót tőlük részletre, ő pedig profi IT eszközökkel támogatja (mobil app), hogy Te abból élj, hogy kiadod az autót “közhasználtra” pénzért természetesen, ami fedezi a részleteket is. Ezt csak segítik azok a városok, ahol bizonyos napokon tiltják, hogy a belvárosba olyan autó hajtson be, melyben csupán 1 fő utazik.

Vagy Facebook, Linkedin példája: A legnagyobb tartalom szolgáltatók, miközben ők maguk nem állítanak elő saját tartalmat 🙂 Airbnb? A legkiterjedtebb ingatlan hálózat a világon. ám saját ingatlanjuk száma NULLA.

Eddig okés, akkor tehát Digitális Transzformáció = technikai újdonságok és sok sok informatika?

Távolról szemlélve úgy tűnhet. 🙂  Ami biztos, hogy ez nem egy csomag, amit megveszel és készen vagy egy életre. Ez ugyanis egy komoly, több lépcsős folyamat, melynek a konkrét célja, hogy a megváltozott ügyfél igényeket ki tudd szolgálni (lásd Z generáció), méghozzá extra gyorsan. Általánosságban kezd igaz lenni, hogy az ügyfeleink többet akarnak, mint amit adni tudunk és gyorsabban változnak az igényeik is, mint ahogy mi tudjuk változtatni a rögzült céges üzleti folyamatainkat.

De meg kell próbálni, mert a Digitális Transzformáció maga a túlélés, amit azért csinálunk, hogy legyen hely az ügyfeleink fejében számunkra a jövőben is!

I. Legyen cégkultúránk!

avagy ez is csak “nevelés” kérdése

Ahogy mondani szokták: minden cégben létezik egy kialakult belső kultúra, amit a kollégák építettek ki. Ez akkor is van, ha tudatosan Te NEM dolgoztál rajta, mint vezető. Valami kialakult az idők során és itt most nem egy “cool” csocsó asztalról meg a szokásos csapatépítő programokról van szó.

Netán az egyre divatosabb távmunkát értjük alatta? Nos a Z generáció számára ez már természetes. Más szóval hátrány, ha Nálad ilyesmi nincs.

Akkor miről beszélünk egész konkrétan? A “3+2” alapszabályról:

1, legyen a munka változatos, s nem minden esetben kiszámítható, vagy egyhangú
Viszont ismerd a kollégáid, mert bizony valaki meg pont ezt a kiszámíthatóságot szereti inkább.

2, legyen előrelépési lehetőség
Mind függőleges irányban, ami a hagyományos felfelé történő előrehaladást jelenti, mind vízszintes irányban, ami inkább adott pozícióban maradva jelent nagyobb döntési jogkört.

3, adj jó pénzt a kollégáknak!
Ehhez persze ismerd a kollégáid saját személyes céljait, amit el szeretnének érni, amire vágynak, s adott esetben segíts nekik tervet kovácsolni annak eléréshez is.

+1, rendszeresen kérdezd a kollégáid véleményét
Szerintük mely üzleti folyamaton lehetne javítani? Valamint legyen rá lehetőség, hogy mindenki adhasson visszajelzést a felettese munkájáról.

+2, törődj kicsit azokkal is, akik:
a, valamiért nem lettek kollégák – minden jelentkezőnek válaszolj
b, valamiért már nem kollégák – békés elválás és kifizetés
s bár ez nem mindig lehetséges, tégy meg mindent, hogy lehetőleg senki se mondjon rosszat a cégről.

Ezt nevezik összességében employer branding-nek. Hogy jobban megértsük, vessünk egy pillantást az alábbi ügyes képre, mely Nánássy-Kassim András műve és a közismert Maslow féle piramisba oltotta a Herzberg féle motivációs modellt.

Vállalati kultúra nélkül a koléga maximum a 2. szintig (biztonság) juthat a cégen belül. Afelett kezdi már éreztetni hatását a vállalati kultúra.

digitális cég kultúra

S akkor még egy érdekesség a nagyvilágból a digitális transzformációval kapcsolatban, hogy inspirációt nyerjünk.

A Google-nél a kollégák a munkaidejük 20%-t fordíthatják saját projectekre. Bejelentik, hogy milyen ötletük van, s ha az a cégnek is jó, akkor start. Megvalósíthatják a cég erőforrásait is felhasználva, sőt célprémium/részesedés felajánlásával. Így jött létre a Gmail és a Google Maps is! Valaki partizán akciója volt, aki erős támogatást kapott hozzá cégen belül.

A LEGO-nál ugyanez van. Ott munkaidőn kívül lehet ezeken a saját kezdeményezésű projecteken dolgozni, de a rendszer mögötte ugyanez. Így jött létre a világ híres épületei sorozat (Big Ben, Eiffel torony, Szabadság szobor, stb.)

S mivel saját csapatot alakíthatsz rá (akár külsősökkel), van egy motiváló cél, felelősséged, s döntési jogköröd is van, kicsit olyan ez mint egy mini vállalkozás a cégen belül. Innen az elnevezés is: intrapeneur (az enterpreneur után szabadon). S az ember mindig szívesebben dolgozik a vállalkozásán, mint ha csak alkalmazott lenne, igaz?

Összességében tehát miért van szükség a valódi cég kultúrára a ditigális transzformáció korában? Mert egy kolléga felelősségtudatát (ez alapfeltétel) motivációvá és elkötelezettséggé alakítja. Ha mindenki jobban érzi magát a csapatban, könnyebb lesz egy irányba evezni, miközben odakint dúl a digitális transzformáció vihara.

II. Az üzleti folyamatok szétzúzása?

mert ügyfeleink is másként gondolkoznak már

Átbeszéltük tehát a vállalati kultúra tudatos kialakításának fontosságát, az első lépést a Digitális Transzformáció felé vezető rögös úton.

Ám a következőkben üzleti alapvetéseket rombolunk le, majd építünk újra, új elvek mentén. De mielőtt megtesszük, azért keressünk pár okot a miértre.
Működik a cég, igaz? Tudjuk mitől “döglik a légy”, s melyek a sikeres üzleti fogások az iparágban? S bár mindig van hova fejlődni, alapjában véve elégedettek vagyunk a cég működésével, nem? Nos, ha a fenti kérdésekből legalább kettőre IGEN a válasz, joggal kérdezhetjük, hogy “már miért kéne nekünk még ezzel az újra szervezéssel is bajlódnunk?”

digitális_roadmap

Álljon itt egy éles példa a digitális transzformáció aspektusaként.

Egy 25 éve sikeres cég, mely különböző munkagépeket biztosít nagyszabású építkezésekhez, pl: Dubai-ba, ahol észrevette, hogy csökken a kereslet az utóbbi 2 évben, miközben célpiaca tovább építkezik és duskál a javakban.

Mi lehet az ok? Mi törte meg a töretlen sikert, s mit csináljunk másképp? – Kérdezték a fejesek egyre sűrűbben az értekezleteken.
Nos, kérdezzük meg az ügyfeleket! – jött a logikus javaslat, méghozzá egy újonc PR-os kollégától.
Mi a gond? – kérdezték. Hát, hogy nem látjuk a telefonon – mondta a fiatal építési vezető a megrendelői oldalon, hogy mikor és melyik gép fog javításra szorulni.
Nem a kötelezően előírt karbantartásra gondolunk, hanem hogy tényleg mikor kell leállni, mielőtt a baj megtörténik és kényszerleállásra van szükség, ami ugye súlyos idő és pénzveszteség.
S azt errefelé kevésbé tolerálják…

Előre tudni, hogy mikor lesz baj és azt előzzük meg? És mindezt egy telefonos app-on azonnal friss adatokat láttatva?
– Így van! Van már ilyen netán? – kérdezte az építésvezető nem titkolt elvárással a hangjában.
– Igen, már teszteljük! – hangzott a költői túlzás. Majd megkezdődött a lázas munka, melynek eredményeképp 5 é fél hónapon belül összeállt egy felhő alapú okos rendszer alapja, ahova a világon kihelyezett éppen dolgozó munkagépek egységesen küldik a munka közben begyűjtött számadataikat, mint pl: időjárási körülmények, munkaórák száma, talaj viszonyok, építendő objektum típusa, terhelés, kezelő személyzet szakértelme és így tovább.

A központi felhőbe küldött és inteligens elemző szoftverrel megtámogatott gigászi anyagmennyiség a világ minden tájáról (s persze ez egyre csak növekszik) már elég lesz egy idő után ahhoz, hogy egész pontosan meg tudjuk mondani az adott gép várható problémáit, s így már azt is nagy %-ban tudjuk, hogy mikor legyen a karbantartás. Persze mindezt egy jópofa telefonos app-ra küldve, hangos riasztásokkal.
Véget ért tehát a rendszeres (tervezett) leállás és időkiesés, ezentúl csak akkor tényleg állnak le a gépek, amikor arra valóban szükség van. S mindezt úgy, hogy a meglévő erőforrásikat (a gépek) használták egy merőben új gondolat kiaknázására.

Ám ehhez szemléletmód váltás kellett a cégen belül, arra vonatkozólag, hogy mit adjunk az ügyfélnek (és azt hogyan tálaljuk), hogy elégedett legyen. A fiatalabb generáció szavára kell tehát figyelni és alkalmazkodni hozzá, mert ők nem fognak hozzánk alkalmazkodni, inkább nem nálunk vásárolnak…

No és akkor ezt hogyan is kezdjük?
Egy bombajó (és lehetőleg rövid) kérdőívvel a célközönség felé!
Mit szerettek a mi cégünkben? Mit nem szerettek nálunk?
Mit hiányoltok és mitől lehetnénk jobbak?

Az Amazon-nál mondjuk azt kérdezték, hogy “kedves (Z generációs) vásárló, mit utálsz a legjobban a bevásárlásban?”
A sorbanállást! Telefonon kéne intézni már ezt is. – Jött a sima válasz.
Oké, akkor nincs többé sorbanállás, jó lesz? 🙂 Az ő megoldásukat, lásd itt: Amazon_GO

Tehát a kérdés megvan, jönnek is szépen a válaszok. Kiértékeljük és eldöntjük mit kell máshogy csinálni ezentúl.
Alap üzleti és működésbenni folyamatokat kell netán a cégben megváltoztani? Igen, lehet.

Zúzzuk szét a cég stabil üzleti folyamatait?
Nem feltétlenül, maximum egyszerre csak egy folyamatot és előtte azért legyünk tisztában azzal, hogy mi az ami jelenleg a pénzt hozza a konyhára és azt véssük kőtáblába!
Ahhoz ugyanis, hogy bátran kísérletezzünk, kell egy biztos alap, amelyre építhetünk és ami pénzt termel.

Itt jegyzem meg, hogy érdemes ezekbe a felmérésekbe a saját kollégáinkat is bevonni, beleértve az újakat is, akik friss gondolkodásmóddal jönnek a cégbe dolgozni.

S ha vannak szép új üzleti folyamataink, melyekkel új “típusú”, modern ügyfeleket szerezhetünk, ideje kitalálni hogyan fogjuk mindezt bent is tartani a cégben.

III. és akkor Digitális Transzformáció = technológia?

avagy a nagy félreértés

Könnyen hihetnénk, hogy igen, ami úgy kezdődik, hogy digitális, az csakis és kizárólag az informatikáról és a technológiáról szólhat.

Jogosan tesszük, hisz pl. a kezünkben lévő “digitális barátunkká” avanzsált eszköz – a telefonunk- 15x akkora számítási erővel rendelkezik mint ’68-ban a holdra szálló Apollo 13!

S miközben Finnországban tesztelik az első teljesen önállóan közlekedő kompot, Kínában már valódi (és gyönyörű) házakat nyomtatnak 3D-s nyomtatóval. De nem kell ennyire messzire mennünk: Magyarországon a ZalaZone ad helyet az új 5G-s mobilhálózatnak és ott úgy lehet valós autót vezetni a tesztpályán, hogy a sofőr mindeközben a pálya melletti klimatizált épületben ül. Fél másodperces késéssel lát mindent és irányítja az autót. Apropó a Boing-nél már tesztelik ugyanezt utasszállító repülőgéppel is 🙂

És ennek ellenére a Digitális Transzformáció nem egyenlő a technológiával és informatikával! A technológia amúgy is már mindenhol ott van körülöttünk. A Digitális Transzformáció leginkább a kultúráról szól és az előző 2 bekezdésben lett részletezve a Belső Kultúra (cégkultúra) és a Külső Kultúra (céges üzleti folyamatok).

Most, hogy ezt tisztáztuk, beszéljünk az informatikáról, mert a megváltozott kultúra elfogadása és kialakítása után akkor is az IT kerül sorra. E nélkül egyszerűen nem teljes a kép.

Ehhez mindenek előtt fel kell, hogy tudjuk rajzolni a legfőbb értékteremtő üzleti folyamatunkat. Ez lehet egy pár lépésből álló sorozat, vagy akár nagyobb cégre jellemző hosszú és részletes folyamatábra. Nem könnyű ezt pontosan megérteni, ugye? Értékteremtő üzleti folyamat? Pedig ez pontosan, az aminek hangzik: Írjuk le azokat a lépéseket, melyek folyamatos ismétlése és végrehajtása során elégedett ügyfeleink lesznek, és profitot termelünk. Ez egy jól átgondolt és szigorúan végrehajtandó lépés sorozat, amely ugyan a legtöbb cégnél fejben már létezik, ám ösztönösen hajtják azt végre és bizony ezzel a kérdéssel igen csak meg lehet izzasztani jó pár öltönyös urat 🙂

Valahogy így:

 – Tudod-e hogyan működik a cég pontosan, lépésről lépésre?

 – Persze, hogy tudom, különben hogy lennénk sikeresek!?

 – Rendben, kérlek rajzold fel egy papírra, kockáról kockára, mindegyikbe írd bele, hogy mi az a lépés.

 6 perc múlva a nyakkendő, ing lazára véve: “oké, ehhez több idő kell, ha jól akarom csinálni” 🙂

De ha ez megszületett (vagy akár több is, mindegyik részlegre egy-egy ilyen fő értékteremtő folyamat), akkor most nézzünk rá! A jelent tükrözi, vagy az elképzelt és elérni kívánt jövőt netán? Ugyanis kettőre lesz szükségünk; egyik a MOST, a másik a JÖVŐ. Így tudjuk konfrontálni, hogy mekkora is a (fájdalmas) különbség valójában! Amint ezekkel készen vagyunk és tetszik is, amit látunk, valamint egyesek szerint kifejezetten rémisztően hat ránk a felrajzolt jövőkép, amit el kell érnünk, ne feledjük, amit Kalifornia ex kormányzója is mondott: zsebre dugott kézzel még senki nem ment fel a létrán 🙂

digitális_üzleti_folyamat_menedzsment.png

Most lesz szükségünk tehát egy olyan digitális szoftverre, ami erre a kitűzött célra épül rá. Hívhatjuk ezt ügyviteli, vállalatirányítási (ERP), gyártás irányítási, vagy üzleti döntéstámogató szoftvernek, a lényeg egyáltalán nem a név. Hanem, hogy a mi céljainkat szolgálja.

Ehhez vagy:

 a, dobozos, már kész szoftvert használhatunk – amennyiben azt alaposan átnézve meggyőződtünk róla, hogy amit a szoftver tud és ahogy azt tudja, számunkra tökéletesen elfogadható és adaptálható is.

 b, egyedileg ránk készült szoftvert választunk – ekkor az a szoftver nem másra, mint ránk, a mi elképzeléseinkre készült, nem tud se többet, se kevesebbet, mint amire pont szükségünk van.

 c, na ez az, amit sose válasszunk! Választunk egy kész programot és beletörődünk, hogy bár mi másképp működünk, majd alkalmazkodunk hozzá, mondván ha másnak jó, tán nekünk is az lesz. NEM, ez óriási hiba lenne. Maradjunk inkább az a, vagy b, opciónál.

Természetesen a kereket újra feltalálni nem volna szerencsés. Egy jól irányzott CRM program, egy callcenter támogató szoftver, egy levelező – csoportmunka szoftver szintén kell a teljes képhez, ezeket segít majd kiválasztani az IT szakértőnk. 

(apró megjegyzés: itt most nem a gépekre Windows-t telepítő, kijáró rendszergazdára gondolunk – lásd “netsógor” kifejezés -, hanem hozzáértő profira, aki ismeri a lehetőségeket és azt javasolja nekünk, amire valóban szükségünk is van)

További példákat vehetünk az épp aktuális digitális transzformáció trendekből is: Robotika, automatizálás, mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság, 3d nyomtatás. Vagy a még kevésbé ismert IOT, Digitális iker, blockchain technológia, edge computing.

A fentiek eredményeképp áll tehát elő egy olyan IT háttér, amivel már erősek vagyunk és amivel megalapozhatjuk a Digitális Transzformációt nálunk.

AmTech Rendszerház Kft. – A digitális transzformáció korában egyedi szoftververeket fejlesztünk, határidőre!

Cégünk több mint 10 éve foglalkozik egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. Több, mint 100 egyedi fejlesztést adtunk át ügyfeleinknek. Mindemellett célunk, hogy segítsük a magyar kkv közösséget a jelenleg is zajló és egyre rohamosabban gyorsuló digitális transzformációval kapcsolatban, hogy továbbra is hatékonyak és versenyképesek maradhassanak.

Ha Ön is szeretne ilyen irányban fejleszteni, keressen fel minket és megbeszéljük tudunk-e közvetlenül, vagy közvetetten stratégiai partnereink egyikével segíteni.

Vállalatirányítási Rendszerváltás – előtte, utána

rendszer

Cégünk több, mint 10 éve foglalkozik egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. Az elmúlt 10 év tapasztalata alapján pedig mondhatjuk azt, hogy elég tapasztalatot szereztünk, hogy betekintést nyújtsunk a magyarországi kis és közép vállalkozások infokommunikációs technológia kihívásaiba, tehát mik azok a problémák, amelyek tudatában egy cég vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett dönt. Ha ezt a cikket olvasod, tedd fel magadnak a kérdést, hogy jelenleg te hol tartasz és mennyi lehetőség van még előtted. Evolúciós lépcsőfokokat átugrani ér! 🙂

Problémák, akadályok melyeket a vállalatirányítási rendszer orvosol:

  • Az excel tábla
  • Ügyviteli rendszer, kiegészítve excel táblákkal
  • Szigetrendszerek

Az Excel, mint útonálló

Félreértés ne essék, nem szapulni szeretnék. Szerintem az Excel az egy teljesen szuper szoftver, rengeteget használtam én is.

Miért is jó?

Azért mert viszonylag mindenki számára elérhető, sokrétű, sok feladat elvégzésére alkalmazható. Induló cégeknek tökéletes, ha először ilyen formában adminisztrálják feladataikat. Ebben a fázisban alakulnak ki a cégek első folyamatai, tehát azok az elvek, módszerek amikkel a feladataikat végzik majd. Egyfajta inkubátor. Ezeket pedig elkerülhetetlenül tükrözi az ő saját Excel táblájuk. Ezeket az elveket fogják majd tovább vinni egy későbbi fejlesztés során egy szoftverbe.

Na és mi vele a probléma?

Onnantól kezdve, hogy a vállalkozás növekszik, a feladatok sokasodnak, egyre több és több adat gyűlik, egyre többet kell adminisztrálni, így az Excel tábla használata káosszá és kaotikussá válhat. Itt most nem egy mikro vállalkozás kis Excel táblácskájáról beszélünk, hanem egy kis- közép vállalkozássá nőtt sikeres cégről, mely növekedést az excel táblák mérete, komplexitása is követett. Átláthatatlan, (vizuálisan) hatalmas méretű táblázatok között kell nap mint nap navigálnunk.

Tipikus problémák, amik ilyenkor fel szoktak jönni, hogy valamit rossz helyre írtak, rosszul írtak, kitöröltek, stb… Az a frusztráló, hogy ezekre akkor derül fény, amikor pont szükség lenne rá, dolgoznánk vele de ehelyett azt kell vadászni, hogy éppen hol van a hiba elrejtve a cellák között. Az adatvesztés kockázata is nagyobb, hiszen ha nem mentünk a változtatások után, akkor azok elvesznek, vagy esetleg kilép, összeomlik, lefagy a program.

Összefoglalóan tehát egy induló üzletnél teljesen jól teljesít, kielégíti az igények nagy részét az Excel tábla, majd pedig a cég növekedése megkívánja az Excel kiváltását egy szoftverre, természetesen az elveket, módszereket meghagyva.

rendszer

Szigetrendszerek, azaz több rendszer használata párhuzamosan

Találkoztunk olyan cégekkel is, akik több, más-más feladatot ellátó szoftvert használtak. Náluk jellemzően az volt a feladat, hogy ezen rendszerek helyett egy csokorba kötött rendszert fejlesszünk, amely az ő igényeik szerint tudja azt, amire ezekből a rendszerekből szükség van, illetve azok hiányosságait kipótolva egy teljesen egyedi rendszert fejlesszünk, pontosan úgy, ahogy azt az adott cég elképzelte.

Vegyünk példának egyik ügyfelünket, ahol volt értékesítés, raktározás, szállítás, pénzügy, szerviz. A raktározáshoz és szállításhoz használtak egy készletgazdálkodási szoftvert, a pénzügyhöz egy egyszerű ügyviteli szoftvert, az értékesítéshez szintén egy online CRM rendszert a szervízzel kapcsolatos adatokat, feladatokat pedig excel táblában végezték. (Ismerős?) Ez azt a problémát szülte, hogy a különböző adatokat 2-3 helyre is adminisztrálni kellett, amely azt eredményezte, hogy az ugyanarra vonatkozó adatok nem mindig stimmeltek, hibásak voltak vagy hiányoztak.

További probléma volt, hogy a kimutatások készítése során rengeteg idő elment azzal, hogy a megfelelő adatokat több, különböző szoftverből kellett összegyűjtögetni és egy összesített Excel táblában megjeleníteni. A vállalatirányítási rendszerek terén a DESI kutatás alapján Magyarországon a vállalkozások csupán 14%-a használ ERP rendszert.

Egy konkrét, rendkívül egyszerű példa ebből a projektből. Van egy ~1000 cikkből álló cikk listánk, ezeket áruljuk. Minden cikknek vannak adatai, pl. egy egyedi azonosítója, gyártó, típus stb… ami alapján mi tudjuk, hogy melyik termékről van szó. Érkezik egy megrendelés, melyet rögzítünk a CRM rendszerben. Majd az adott terméket külön a raktárkezelő szoftverben is mozgatjuk, számlázás során pedig még egyszer adminisztráljuk, megadva a cikk egyedi adatat a számlázó szoftverben. Mindemellett minden ehhez kapcsolódó dokumentumot külön külön kezelünk egy mapparendzserben.

Minden egyes adminisztráció során újra és újra ugyanazokat az adatokat gépeljük be, kb. 3x a folyamat során. Mindezt úgy, hogy az információ nem a szoftverben terjedt, hanem vagy szóban a kollégák között, vagy valamilyen Excel formájában.

Mi volt a megoldás?

Egy egyedi vállalatirányítási rendszerrel tehát ezeket a problémákat ki tudtuk küszöbölni, hiszen minden adat egy helyen volt és egy központi szoftver ebből a közpönti adatbázisból táplálkozott.

Hogyan nézett ki a javulás a gyakorlatban?

Ismét a legegyszerűbb példánál maradva: szintén megvolt az ~1000 darab cikkünk, mely már egy közös adatbázisban volt jelen. Megjött a megrendelés, melyet aztán az értékesítő kolléga pár kattintással rögzített a CRM rendszerben. A megfelelő státuszolással a raktárkezelés és logisztika látta a szoftverből, hogy ezt a terméket az adott dátumra össze kell készíteni, hiszen a szoftver automatikusan lefoglalta azt, levonva a készletből és a srácoknak már csak nyomtatni kellett és a fizikai munkát elvégezni. Ezek az adatok pedig megjelentek a pénzügyön is, ahol az adatokat már csak ellenőrizni kellett és kiállítani a megfelelő számlát.

Kimutatások: 3 hét vs. néhány óra

Adataim vannak, de azokból nem tudok beszédes kimutatásokat készíteni. Nem csak egy cég vezetése során, hanem átlag emberként is a mindennapokban döntéseket hozunk. A lehető legjobb döntéseket pedig úgy tudjuk meghozni, ha az adott dologról megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll rendelkezésre. Szintén jellemző probléma szokott lenni, hogy bár az operatív vállalatirányítás megvalósul, mégis a megfelelő döntés meghozatalához az adatok kinyerése rendszerből időigényes, majd ha ez megvan, azt fogyasztható formába kell alakítani.

Vegyük egy másik ügyfelünk példáját, ahol 2 pénzügyi szoftvert használtak, illetve ez mellé egy projekt kezelőt. Az első pénzügyi szoftver egy nagyobb szoftvercsomagnak volt modulja. A szoftvercsomagból csak ezt a modult használták, hiába volt nekik egy nagy szoftver, nem volt a többire szükség. Azonban a pénzügyi modulnak hiányzott egy funkciója, amire viszont szükség volt, így vettek egy kisebb pénzügyi szoftvert, csak az miatt az egy funkció miatt. Tehát két szoftverben intézték a pénzügyeket.

Ez a helyzet szintén dupla adat bevitelt eredményezett a helyzet, illetve az üzleti éves kimutatásokat a két pénzügyi szoftverből összevarázsolni 3 hét munka volt.

Számukra egy olyan egyedi pénzügyi szoftvert készítettünk, amely rendelkezik az általuk igényelt összes funkcióval, illetve az előre meghatározott kimutatások valós időben frissülnek, illetve a jól bevált projekt kezelő szoftverüket is integráltuk az új rendszerbe. Így a közel 1 hónapos munkát pár órásra sikerült csökkenteni.

Összefoglalás

Minden sikeres cég, amely növekszik és fejlődik eljut ahhoz a pillanathoz, mikor az Excel tábla már nem elég. Ennél a pontnál kell nagyon toppon lenni, ne essünk abba a hibába, hogy egy olyan rendszert választunk ki, amely csak részben fedi le az igényeinket. Járjuk a piacot, keressük a megfelelőt, ha pedig nem találtuk meg azt, a lehetőség adott egyedi vállalatirányítási rendszer fejlesztésére is! Ebben az esetben nem kiválasztod, hanem megteremted magadnak a megfelelőt!

Molnár Péter
Újgenerációs ERP Specialista
+36 70 641 0296
molnar.peter@amtech.hu

Szervezetfejlesztés – a vállalatirányítási rendszer 0. lépése

Egy vállalatirányítási rendszer 0. lépése lehet akár a szervezetfejlesztés. Ebben a cikkben röviden szeretnék kitérni erre a témára, de inkább egy átfogó képet adni róla, mintsem különböző módszerekbe és száraz magyarázatokba bocsátkozni.

Egyszer volt egy ügyfél, akivel többször tárgyaltunk vállalatirányítási rendszer bevezetés kapcsán. Minden sikeres cég életében, amely növekszik, elérkezik az az idő, amikor megérik egy ERP bevezetésére. Nála nem volt még kialakulva az érzés, ha mondhatom így: nem fájt még neki eléggé a vállalatirányítási rendszer hiánya. Persze beszélgettünk jó párszor, mondta, hogy persze-persze jó lenne, de egyszerűen neki nincs ideje rá, hogy hosszú távon ezzel foglalkozzon. Rákérdeztem, hogy mi ennek az oka, majd azt a választ kaptam, hogy reggeltől este dolgozik, a cégben az operatív feladatoktól kezdve, ha nem is mindent ő csinál vezetőként, de szinte minden folyamatban részt vesz.  Talán egyedül a pénzügy volt az, amit másra bízott.

Egy másik ügyfélnél szintén hasonló volt a helyzet, bár ott a probléma inkább a kompetens munkaerő hiánya volt, pontosabban bizonyos pozíciókra, amit ő végzett nem talált olyan embert, aki hasonló kreativitással és lelkesedéssel lenne képes végezni a feladatot.

Így vagy-úgy, mindkettő cégvezetőnél megfigyelhető volt az, hogy egy kezezik a cégben, mindenre operatívan rajta tartja a kezét és nem szeretné elengedni a kontrollt. Majd egyetértettünk mindketten, hogy egy vállalatirányítási rendszer bevezetés 0. lépcsőfoka az adott cég működésének és szervezetének fejlesztése, optimalizálása.

Mi az, hogy szervezetfejlesztés?

Száraz megfogalmazásában: a szervezetfejlesztés tervszerű, a szervezet egészére kiterjedő, felülről szervezett törekvés, amely a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza a szervezeti folyamatokba való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával. (Rucgard Beckhart)

Célja pedig az, hogy cégünk versenyképes maradjon a piacon a folyamatosan és rohamosan változó igények, méghozzá úgy, hogy a cégen belüli szervezetek együttműködését megerősítse.

szervezetfejlesztes-vallalatiranyitasi-rendszer

Na de hogy is néz ez ki a gyakorlatban?

Egy munkahelyet úgy kell elképzelni, mint egy kirakóst, ami áll egy meghatározott számú darabból és darabjai egymáshoz szorosan kapcsolódnak.

Minden egyes cégnek ezen kirakós darabja egy egyedi mintázatot rajzolnak ki, hiszen minden cég egyedi, saját értékekkel rendelkező szervezet. Ezen cégek egyedisége képes megadni azt a piaci előnyt, azt a másságot amivel képesek lehetnek kitűnni tömegből. Ezért is fontos kihangsúlyozni, hogy a a szervezetfejlesztés nem arra törekszik, hogy az arcunkba toljon egy „jól működő teóriát”, amivé neked át kell változnod. NEM! Sokkal inkább úgy kell ezt elképzelni, ahogy egyedi vállalatirányítási rendszer esetén is, hogy a jelenlegi folyamataid pontos feltérképezésével egy olyan pluszt képes nyújtani a cégednek, amivel a jelenleginél is hatékonyabban tudsz majd teljesíteni.

Remek példa erre a doktor, szakács és varázsló trió:

Első körben, mint egy doki megvizsgálnak, hogy milyen a te jelenlegi állapotod. Ebből pedig készül egy prognózis, amivel a szakács tud valamit kezdeni.
A szakács az előző prognózist felhasználva készít egy receptet amely kifejezetten a te igényedre készül.
Majd pedig jön a varázsló, aki a receptben leírtakat egy hosszútávú együttműködéssel, a „közönséget” egy újabb tudatossági szintre emeli, egy olyan szintre, ahol a céged teljesítménye is növekedni fog.

Ezen hosszú folyamat kontrollálását nevezzük változás menedzsmentnek, hiszen céged a szervezetfejlesztés során egy változáson fog keresztülmenni? (Ki szereti a változásokat? Ezt oldja meg a varázsló. 🙂 )

Ugyanúgy, mint egy egyedi vállalatirányítási rendszer fejlesztésénél, itt is fontos bevonni azon kulcsfelhasználókat, akik egy-egy adott folyamatot, részleget átfogóan átlátnak.

A kulcsfigurákon kívül fontos bevonni az adott részlegek dolgozóit is és együtt „brainstormingolni” velük, segítségükkel ötletelni és kibővíteni a cég által képviselt értékeket. Kutatások kimutatták, hogy ha bevonjuk őket már ebbe a folyamatba is, akkor a későbbiekben sokkal nagyobb hatékonysággal vesznek részt ezek megvalósításában, hiszen az ötlet is tőlük származik.

A szervezetfejlesztés kiterjed a munkaerőnk viselkedésének megváltoztatására is. Persze itt most nem a drasztikus változásokról van szó, (pl. hogy válts vallást). Itt arról van szó, hogy munkatársainkat érdemes egészségesen tartani mind fizikailag, mind pedig mentálisan. (pl. cégen belüli egészséges konyha, konditerem, szociális terek, képzések stb…) Sok cégnél ez már itt Magyarországon is megfigyelhető már, ha megnézünk egy álláshirdetést láthatjuk, hogy sokan ajánlanak hasonló lehetőségeket a jövőbeli kollégáiknak.

Ismét egy rövid példa, melyet szervezetfejlesztés során használt egy cég:

  • Csökkentették a tányérok méretét, így a rátett étel nagyobbnak tűnt. Ennek eredményeképp az emberek egy adagtól is jóllakottabbnak érezték magukat, kevesebben mentek repetáért.
  • Egy cégen belüli pletykát indítottak, hogy bizonyos időszakokban, amikor sokan használják a liftet az belassul, ennek eredményeképp pedig többen kezdték el használni a lépcsőt.
  • Ösztönző fitness kihívások, amelyekért az emberek + szabadidőt kaptak ha elérték a kitűzött fitness célokat.

Mi volt ennek az eredménye? A táppénzre menő munkatársak száma és azon töltött ideje a harmadára csökkent!

Személyes példa pedig, amelyet (ha jól emlékszem) a gödöllői Szent István Egyetemen láttam, amikor ott jártam pár éve, hogy az épület egyik szárnyának lépcsőfokaira ki volt matricázva, hogy az adott lépcsőfokig hány kalóriát égettél el. Nekem nem kellett több, hagytam a liftet és felmásztam a legfelsőre, ahol a találkozóm volt. 🙂

Összefoglalóan tehát hogyan válassz magadnak céget, ha a szervezetfejlesztés megtetszett:

  • Bizonyosodj meg róla, hogy amit képviselnek az tudományos alapokon fekszik.
  • Módszerük legyen kifejezetten a TE céged igényeire szabva.
  • Tiszteljék a TE céged értékeit és elveit.
  • Alkalmazhatósága legyen tiszta, egyszerű és átlátható.

Ebben tud neked stratégiai partnerünk segíteni! Ha pedig már elértél eddig az állomásig, vagy úgy érzed, hogy a te céged remekül teljesít és szüksége van egy egyedi vállalatirányítási rendszerre a további sikeres növekedéshez, működéshez keress meg minket! Mi egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével foglalkozunk kifejezetten a te cégedre és folyamataidra szabva, korlátok nélkül!

Molnár Péter
Újgenerációs ERP Specialista
+36 70 641 0296
molnar.peter@amtech.hu

szervezetfejlesztes-vallalatiranyitasi-rendszer

HOGY IS ÉRTETTE DARWIN EZT A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁST? -gondoljuk csak újra így 2020-ban.

Robot és ember együtt

A MONDÁS ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, amelyik a legjobban tud alkalmazkodni
Egész jól bejött Darwinnak a természetes kiválasztódással kapcsolatos mondása a hosszú évtizedek alatt, igaz?
S hogy milyen alapon értékelem én az evolúció elmélet megalkotóját?
Ez igazán egyszerű; aktív felhasználója vagyok annak a világnak, amit ezzel a gyakorlatias mondással
életre hívott a híres természet tudós.
Ez valójában egy kitűnő lehetőség az emberiség minden tagja számára.
Mert az idézet szerint nem kell, hogy Te légy a legokosabb. Nem kell, hogy te legyél a legerősebb.
De ha vállalod, hogy a folyamatosan változó körülmények között kitartó vagy és céltudatos
-tehát alkalmazkodsz a környezetedhez és a kihívásokhoz- akkor megnyílnak előtted a lehetőségek,
s szinte Tiéd a világ.

Darwin - természetes kiválasztódás
Darwin – természetes kiválasztódás

“BIOMIMICRY”, MIKOR A TERMÉSZETET MÁSOLJUK
S ha ez ennyire messzire viszi az embert, akkor érdemes lehet erre alapoznia a fejlődését egy most szárnyait bontogató új “életformának” is.
Ez pedig az ember által kitalált mesterséges intelligencia éltette robot világ. Tán erős az életforma kifejezés, de hamarosan már másképp fogunk e téren vélekedni.
Az ember pedig -mint alkotó- mindig a természetet vette alapul, amikor valami újat alkotott.
Pl: tépőzár (van ilyen virág, tudtad?), repülőgép (a madarak után szabadon), szélturbina (a formája a bálnák farokuszonyát másolja)
Ez a módszer amúgy a beszédes “Biomimicry” kifejezésre hallgat és ahogy a mondás tartja:
“a világunk gyengén van megtervezve, de a természetet másolása segít ebben”

ÉS AKKOR MI VAN?
tehát Darwin megmondta, az ember pedig a túlélés érdekében elkezdte másolni a természetet. Így amikor azt várjuk egy hétköznapi számítógépes programtól, hogy ne csak azt tudja, amit beleprogramoztak, hanem legyen képes önmagát is fejleszteni, akkor persze, hogy az ember ismét a természetet hívja segítségül.
A mesterséges intelligencia több módszerrel is tud tanulni és önmagát fejleszteni, ezek közül az egyiket vesszük most gyakorlati górcső alá.
Már most szólok, hogy ez nem csak elmélet lesz, hanem bizony hamarosan jön a videó, amiben mindezt meg is mutatom!

AZ EVOLÚCIÓ
Hogy zajlik a természetes kiválasztódás az “okos szoftverben”?
Adott 50 madárka egy számítógépes játék formájában. Feladatuk, hogy sikeresen kikerüljék az útjukba kerülő szép zöld csöveket a városban.
Útnak indítjuk őket, repüljön ki merre lát.
Eleinte a madarak egytől egyik véletlenszerűen röpködnek, ki a földbe csapódik, ki pedig elszáll a végtelenbe. Keresik az utat.
Ezek ilyenkor sajnos kiesnek a sorból, béke poraikra. Ám lesznek, akik sikeresen vesznek egy-két akadályt és csak aztán hullanak el.
Ők -mint a generáció legsikeresebbjei- ezért jutalmat kapnak, pl: 5 pontot minden kikerült cső után.
Amikor ez a generáció teljesen kihal (tehát az 50 egyed), akkor fogjuk azokat, akik a legsikeresebbek voltak (legtöbb pont alapján)
és klónozzuk őket.

Lesz belőlük újabb 50 példány, de már az elődők által felvértezett tudással! Ez a következő generáció.
És mehet előlről, jöhetnek az akadályok ismét.
Feltételezhetőleg most már lesz olyan túlélő, aki sokkal több pontot szerez -tehát jobban alkalmazkodik- mint bármelyik társa,
Vegyük észre, hogy ez az újabb generáció, mely útnak indult a játékban, bizony már az elődők tudására épít és azt fejleszti tovább.
És ez így megy tovább, generációkon át, a madárkák egyre ügyesebbek lesznek.
Mindig a legalkalmazkodóbb örökítheti át a tudását a kövi generációba.

CSAK EGY MARADHAT(?)
A kísérletnek ott van vége, amikor 1-2 egyed marad, ám azok akadálytól függetlenül úgy repülnek, hogy arra ember nem képes és látszik,
hogy az övé a világ, verhetetlen lett.
Meglepő volt látni, ahogy nekiindultak a gép irányította madárkák és a kezdeti nehézségek után egyre ügyesebbek lettek.
Majd jó pár email olvasásával később visszatértem és azt látom, hogy a gép csöndben alkalmazza a természetes kiválasztódást
és már a 26. generációnál tart, a túlélő madárka pedig közel 1000 zöld cső formájában megjelenő akadályon volt túl.
Se erősebb, se okosabb nem volt a többieknél, ám tökéletesen megtanult alkalmazkodni.
Most már a gép is tudja mi kell a túléléshez, reméljük, hogy a jövőben ez a mi hasznunkra válik.

Ez a Digitális Transzformáció nem új dolog – eddig is létezett

digitális transzformáció a Z generációnál

Eddig is fejlődtünk, születtek új termékek, valamint szolgáltatások. Akkor miben más ez most? Hogy csupán ajánlott volt, s nem kötelező. Ja és persze nem hívtuk digitális transzformációnak 🙂

A jövőnk ugyanis többé már nem pusztán a jelen folytatása. Ehelyett egy új, alternatív jövő épül. Pl: autóipar. Tudtad, hogy már rég nem az autó gyártásról szól az ipar? Helyette car-sharing van ipari méretekben. A Ford tolja is ezt szépen; megveszed az autót tőlük részletre, ő pedig profi IT eszközökkel támogatja (mobil app), hogy Te abból élj, hogy kiadod az autót “közhasználtra” pénzért természetesen, ami fedezi az autó részleteket is.

Vagy a Facebook és üzleti párja a Linkedin példája is mutatja: E 2 cég régóta a legnagyobb tartalom szolgáltató, miközben ők maguk nem állítanak elő saját tartalmat.

Airbnb? A legkiterjedtebb ingatlan hálózat a világon, ám saját ingatlanjaik száma NULLA.

Akkor Digitális Transzformáció = technikai újdonságok és sok sok informatika?

Nem!

A Digitális Transzformáció maga a túlélés, amit azért csinálunk, hogy legyen hely az ügyfeleink fejében számunkra a jövőben is!

Digitális transzfomáció: egy nagy ugrás

A 3 fő lépés – csak ennyi lenne?

Akkor nézzük, hogy milyen lépésekből is áll a Digitális Transzformáció!

1, vállalati kultúra kialakítása

2, üzleti folyamatok újraszervezése

3, megfelelő informatikai háttér kialakítása

A következőkben átnézzük, hogyan hangoljuk össze azt a 3 lépést és tereljük egy határozott irányba.

Alkossunk digitális stratégiát!

I. LÉPÉS – végezzünk egy általános helyzetértékelést! 

 I/1 készítsünk egy leírást arról, mi hogyan működünk most.

Ez miért kell? Azért, hogy amikor megírjuk a jövőképet, tisztán lássuk a különbséget, és hogy most szembenézzünk azzal, ahol tartunk.

I/1/a, milyen vállalati kultúra van a cégben? Hétköznapi szavakkal és látásmóddal megfogalmazva, mi az amiért szeretnek nálunk dolgozni a kollégák. Ha nem tudjuk, ér őket megkérdezni. Na és persze bátorítani, hogy merjék is elmondani. A vállalati kultúra az, ami nagyobb elköteleződést alakít ki a kollégákban. Ez többek közt azt is eredményezi, hogy (tovább) ajánlják a céget az ismerőseiknek, mert összességében jó véleménnyel vannak róla (employee branding). Ráadásul ennek a vélekedésnek egy része egyébként akkor is megmarad, amikor elhagyja a céget, ergo nem mond csupa rosszat a cégről, ami szintén számít. 

I/1/b, hogyan működik a cég pontosan? Ez egy grafikus folyamat ábra arról, ahogyan most üzletileg működünk, s ahogyan értéket teremtünk. Egyértelmű és tiszta lépések sorozata a folyamat elejétől a végéig. Ez a cég motorja. Ezt úgy rajzoljuk fel, hogy akár egy nem a szervezetnél dolgozó személy részére is egyértelmű legyen, hogy mi, mi után következik.

I/1/c, milyen a jelenlegi informatikai eszközparkunk? Mindaz, amivel rendelkezünk e téren, és ami kiszolgál minket most. Ez egy egyszerű felsorolás, mellette pedig, hogy minek mi a célja. Pl. levelező rendszer, vállalatirányítási rendszer, adatmentő szoftverek, távmunka szoftver, stb..

Ez lesz tehát a kiindulási pontunk az egész digitális transzformációhoz.

 I/2 digitális körkép, hol tartanak az átalakulásban a többiek?

Ez miért kell? Azért, hogy ne csak saját ötleteinket lássuk, hanem használjuk bátran másét is.

   Kitekintés, hogy a fenti 3 pont alapján ki hol tart és mit csinál. Ez korlátozódhat a konkurenciára, vagy lehet szélesebb látókörű és megnézhetünk más iparágakat is. Elég, ha azt soroljuk fel, amit ebből látunk. Pl:

“új ERP rendszer bevezetésével látványosan felgyorsult a kiszolgálás”

“a kollégák képzettsége és segítőkészsége szemmel láthatóan nagyot javult”

“megjelent 3 új webshop, más-más árral és termékkörrel”

“gépesítették a raktárat és mindenki tablettal mászkál”

“csökkent a termékpalettájuk, ám megjelentek új kiegészítő kényelmi szolgáltatások”

“chat van a weboldalukon, hétvégén is elérhetőek lettek”

„az ajánlatukat 1 napon belül küldik és még videón is prezentálják”

Ezek mind konkrét példák az ügyfeleinktől.

 I/3 mit mondanak a saját ügyfeleink (mik az új elvárások)?

Ez miért kell? Mert ez az egyik lényeg, hisz a megváltozott ügyfél igényeket akarjuk megismerni.

Ez egy kérdőívet jelent. Mikro vállalkozásnál 3-5 kérdéssel, KKV esetében kb. 10 kérdéssel, a multik pedig akár több oldalas kérdőívet is kitöltethetnek a célcsoporttal. A lényeg ettől még ugyanaz: Mi tetszik az ügyfeleinknek jelenleg a termékeinkben és szolgáltatásunkban ÉS mi az, ami pedig nem?

Itt plusz kérdésként magára a digitális transzformációra is rákérdezhetünk, hogy nekik mi tetszik benne és mi nem, ez opcionális, ám lehet belőle tanulni. Ez utóbbi kapcsán biztassuk is külön kérdésben, hogy mit javasol megoldásképp, újdonságként. Ebből kiderül, hogy a vevőink mit hiányolnak nálunk, s mi az, ami miatt később akár el is pártolhatnak tőlünk. Mindezt persze pontozni érdemes, hogy lássuk, mivel milyen sorrendben szükséges foglalkoznunk majd.

  I/4 mit mondanak a saját kollégáink (mik az új elvárásaik)?

Ez miért kell? Ez pedig a másik lényeg, mert az új generáció igényei is megváltoztak, s lépést kell tartanunk. Ne feledjük, hogy a digitális transzformációban a transzformáció az átalakulást jelenti.

Ez is egy kérdőív, benne, hogy mit szeretnek a cégnél a kollégák és mi az, amit nem. Valamint, hogy milyen fejleszteni valót javasolnak konkrétan. Ez is pontozós lista, a döntéseket majd ez alapján hozzuk a tényleges akciólistában. Ezt érdemes kiegészíteni azzal, hogy bevezetjük az ötletlistát, amelybe szabadon lehet a jövőben ötleteket dobni (névvel) és azokat rendszeresen kiértékelni, majd a kollégák között kihirdetni azt és jutalmazni az ötletadót.

Sőt, ismerek olyan céget, ahol a konkrét megvalósítást is az ötletelőre bízzák célprémium fejében – amerikai szokás, de finom fokozatokban nálunk is be lehet vezetni.

II. LÉPÉS – Tűzzük ki a reális célokat 

II/1. a jövőnk részletes leírása

“amit az elme el tud képzelni, azt meg is tudja valósítani” – Napoleon Hill.

Valóban így van, kezdjünk is bele. Írjuk tehát össze (kulcs figurákat bevonva egy workshop keretein belül), hogy mi az, amit el szeretnénk érni az átalakulásunk során. Mi az üzleti cél, amiért az egészbe belekezdtünk? Ne feledjük, hogy ez nem egy kirakat prezi lesz valakinek. Ez az, ami a jövőnket ábrázolja. Ez a mi saját digitális transzformációnk!

Ez lehet pl.

  • a nagyobb fokú automatizálás, gépesítés a cégben, akkor ennek írjuk le a részleteit.
  • kevesebb élő munkaerő alkalmazása, gépesítés
  • vagy a cég jelentős növekedése, új üzletág létrehozása
  • a célközönség átalakítása. Ismerek bizony olyan vezetőt, aki ebben a lépésben megváltoztatta a célközönség profilját és húzott egy vonalat, amely alatt a jövőben már nem szolgálnak ki cégeket. Bátor lépés volt, a jövő őt fogja igazolni.
  • egy új webshop, vagy új ERP rendszer
  • új termék, illetve szolgáltatás
  • kevesebb személyes, több online tárgyalás

Fejtsük ki konkrét teljesülendő célok formájában, mert ezek alá kell majd feladatokat és felelősöket rendelni hamarosan. Itt vegyük figyelembe az I. lépésben már jól összeírt vállalati kultúrára és ügyfél igényekre vonatkozó írásunkat.

II/2. hogyan fogjuk mindezt mérni?

 Amit nem mérünk, azon javítani sem lehet, ezt tudjuk. Ehhez a nulladik lépés, hogy oszlassuk el a

  • “nem mindent lehet mérni, ez más”
  • “az én munkám nem olyan, amit könnyű mérni”

típusú mellébeszélést. Bizony minden mérhető és meg is kell tudni határozni, hogy miként. A ténylegesen ráfordított idővel, netán az elvégzett feladatok számával, az elégedett ügyfél visszajelzésekkel, a felhívott ügyfelek számával, a tehermentesített vezető felszabaduló idejével? Fogalmazzuk meg, hogy az előző pontban kitalált célokat miként mérjük majd. Méghozzá grafikonon ábrázolva (számítógépen is lehet), hogy hétről hétre, napról napra tudjunk majd szembenézni a haladással (vagy a lemaradással 🙂.

 II/3. mikor térül meg az átalakulás?

 Puffogtathatunk itt olyan rövidítéseket, mint ROI (befektetés megtérülése), meg CAPEX (kezdeti befektetés), OPEX (működési költségek), de inkább a józan paraszti ész érvényesüljön, jó? Érdemes tehát ezt célonként meghatározni és számolni. Tudnunk kell az adott cél bekerülési értékét (kb. 20%), valamint a folyamatos fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges költségeket is (kb.80%).

Ez után következhet az ebből várható bevétel, onnantól számítva, hogy már elértük ezt az adott célt. A bevételt táblázatban időrendben összesítve, s abból a bekerülési, valamint fenntartási/fejlesztési költséget levonva látni fogjuk, hol van a fedezeti pont. Igény szerint ezt azért pontosítható, de ez a minimum.

II/4. melyek a szükséges technológiai követelmények ehhez?

 Mivel Digitális Transzformációról beszélünk, látnunk kell, hogy milyen IT alapokra van szükség a megfogalmazott célok eléréséhez. Külön pontba került, olyannyira meghatározó a tervben. Pl.

  • egy ERP rendszer (dobozos, vagy egyedi)
  • egy felhő alapú levelező szolgáltatás
  • egy modern webshop hálózat
  • egy ügyfél vásárlás ösztönző, vagy ügyfél-cég elköteleződés növelő szoftver
  • egy munkaerő kiválasztó szoftver
  • egy cégen belüli ötletláda és kiértékelő, jutalmazó rendszer
  • tablet a leltárhoz és raktári komissiózáshoz, esetleg komputer vezérelt komissió vezérlés
  • automatizált gyártósor autonóm robotokkal, akár együtt dolgozva az emberekkel (cobot)
  • egy látványos cég műszerfal, ami online is elérhető és valós időben mutatja a cég legfontosabb kulcs jellemzőit (ú.n. KPI)

Ezek is mind valós életbeli példák, persze nekünk a sajátjainkat kell kitalálni. És az szabadon bármi lehet, ami a célokat szolgálja, ne feledjük az IT-ban NINCS lehetetlen!

III. LÉPÉS – Jöhet a terv!

III/1. feladatok kijelölése

Tehát az előzőekben leírt célok alá fejtsük ki a szükséges lépéseket, minél részletesebben, ahogy nekünk érthető és kényelmes. Szabadszavas leírásokról van itt szó, amit ha megmutatunk egy nem beavatott „külsősnek”, ő is érteni fogja (ez egyébként cél is).

III/2. felelősök kijelölése

Ezekhez a feladatokhoz felelős személyeket rendelünk hozzá. Ha szükséges itt bontsuk még több darabra a feladatokat, hogy egy feladat egyértelműen egy emberhez tartozzon. Ha egy feladat egy egész csoporthoz tartozik, akkor győződjünk meg róla, hogy a csoportnak van kimondott vezetője.

 Pl: az értékesítésben a projectek nettó össze értéke a robotika üzletágban növekedjen 15% a következő negyedévben. Ez egy csoport feladat, felesleges ennél jobban szét szedni, ennek a felelőse az értékesítési vezető, aki majd feladatba kapja, hogy ezt dolgozza ki részletesen a csoportján belül.

III/3. határidők meghatározása

A feladatokhoz határidők is tartoznak, különben csak húzzuk, mint a rétest. Itt már mindenképp érdemes bevonni az adott felelőst és nem csupán a feje felett dönteni. Szerinte mi, mikorra valósítható meg, mi az, amit felelősségteljesen is vállalni tud. Voltam olyan megbeszélésen, ahol a dátum elhangzott és a felettes rákérdezett:      

  • és miért ezt a dátumot mondtad?
  • Hát mert mondani kellett valamit.
  • Rendben, akkor gondoljuk át újra együtt.

Tudod milyen az amerikai módszer? Amikor ez mind megvan, közösen ránéz minden résztvevő a tervre és jön a nagy kérdés: oké, na és miért nem fog ez nekünk sikerülni? Én amikor ezt először hallottam, nagyon nem értettem. Hol marad a világhírű hurrá optimizmus? De a többiek azonnal elkezdték dobálni a lehetséges forgatókönyveket a bukásra.

S bár a bukás jó, mert abból tanulunk (egyik kedvenc mondásom szerint: olyan sokat tanultam eddigi hibáimból, hogy úgy döntöttem elkövetek még párat), azért tervezzünk a sikerre, így minden egyes felvetésre készült egy vész forgatókönyv külön. Az időben megtett előkészületek mértéke mindig egyenesen arányos a várható siker mértékével.

START!

Hogy mennyi idő lesz egy ilyen terv végrehajtása? Kb. 3 – 6 hónap. Régebben ez akár 1 év is lett volna, de már nem ezt a világot éljük. Az is lehet, hogy fél éven belül új tervre van szükség, de hogy finomítani kell havonta, az 100%.

Kevesebb idő alatt ez nem átalakulás, e fölött pedig túl sok az egyszerre bekövetkező változás.

Egy kis jóslás

Digitális transzformáció - a közeli jövő

 Néhány példa az eljövő 3 évre a digitális transzformációnál maradva:

  • Jósol a gép! Más szóval Deep learning, ami a vásárlói szokások jobb kifürkészésében mutatkozik meg. Vagyis a gép mondja meg, hogy mi lesz az egyén várható következő lépése, az eddigi tevékenysége alapján
  • Egy láb / sok láb. Míg korábban jellemző volt, hogy egy adott területen szereztünk mélyebb tudást, most inkább az a jellemző, hogy nem mélyülünk el, hanem egy általános és közepesen mély tudás réteget sajátítunk el. Ez a széles látókör mellett ugyanakkor lehetővé teszi a nagyfokú alkalmazkodási képességet, ami érték.
  • Fizess az adataiddal. Már létezik olyan bank, amely a Te engedélyeddel feltérképezi az társadalomban elfoglalt helyed (social media alapú) és ez alapján biztosítja a felvenni kívánt hitelt, vagy sem. Saját bevallásuk szerint is, innentől már csak 2 lépés, hogy a konkrét személyes adataiddal fizesd a részleteket, pl: ismerőseim bizonyos szokásai, én üzleti, utazási, vagy esetleg alvási szokásaim.

Általánosságban írva tehát: INNOVÁCIÓ! S hagyjuk, hogy ezt Elon Musk magyarázza el nekünk. Az ő cégei általános jellemzői az alábbiak:

  • ha egy kolléga innovál és sikerül neki, akkor előléptetésben részesül, pénzjutalomban, valamint elismerésben.
  • ha folyamatosan próbálkozik, ám bukás a vége, nincs retorzió, megyünk tovább, tanulva az előzőekből.
  • ha nem is próbál innoválni, csupán a megszokott utat követi engedelmesen, azzal egy elbeszélgetés után rövid úton megválunk.

Igen, eddig is volt innováció, de ez a világ megeszi azokat reggelire, akik ezt nem folyamatosan és gyorsan teszik.

4 érdekes pont az ERP szoftver jövőjéről

A szoftver jövője

Hogy mi a szoftver jövője? Nos, felmérések alapján ez 3 szóban összefoglalható: szeretnénk ha gyorsabban lehetne bevezetni és használni is, olcsóbbak lennének, valamint egyszerűbb lehetne a kezelésük és felhasználásuk.

Míg régen szinte örültünk annak, hogy voltak megfelelő cél irányú szoftverek a piacon, most ott tartunk, hogy szoftver dömping van, tehát nem győzünk válogatni, ami persze meg is nehezíti a dolgunkat rendesen a kiválasztás során.

Nézzünk hát pár szempontot, ami ugyan az ERP szoftvereink szerves jellemzői, mégis fontosak számunkra is, hisz mi használjuk végső soron azokat, ráadásul a mi igényeinkre válaszul léteznek.

1, Felhőbe vele – El kell végre felejtenünk ezt a főleg Magyarországra jellemző alaptalan félelmet a felhővel kapcsolatosan; biztos el fogják lopni az adatainkat.. Gondoljunk csak bele: adott egy cég, akinek ez a szakterülete, pl: Németországban, hogy hatalmas és profin felszerelt, precízen hűtött és karbantartott szervertermekben óriási kapacitású szerver gépeket üzemeltet, melyekre 0-24 vigyáz egy szakértő csapat, akik rendszeres mentést is készítenek az adatainkról.

A szoftver jövője

Ehhez képest mi inkább szeretjük ha nálunk van a szerver, az irodában. S persze reméljük, hogy így nem lopják el az adatokat.

Így már nem is annyira logikus ugye?

Következtetésképp használjuk tehát a felhő adta kényelmet és modernitást, hisz ez nem csak a szoftver jövője, hanem a jelenje is. Nem kell többé karbantartás, vagy személyzet, akit vagy elérünk, vagy nem. Vásárlásban, bővítésben sem kell többé azt nézzük mit veszünk, mikor és mennyit költünk. Helyette osztozzunk egy nagy szerveren többen – ehhez persze egy felhőben lévő szerver szolgáltató szükséges.

2, Frissítések – Régebben elég volt évente egy egy nagyobb frissítés. Aztán már fél évente jöttek a kisebb javító csomagok és jogszabályi frissítések, különböző program fejlesztések. Emlékszem, amikor még egy nagy bankban dolgoztam és külön felkészültünk rá, hogy nemsokára érkezik az aktuális, jó előre betervezett verziófrissítés. A fél bank erre készült hetek óta és szinte mindent mindent alá. S persze mindig sikerült, de akkor is éreztük, hogy ez nem teljesen normális így…

Szerencsére ez ma már nem így megy. Nem tehetjük meg, hogy nem fejlődünk akár heti szinten valami apróságban és hogy ezt ne kövesse maga a cég irányítási rendszerünk is azonnal. Kitalálunk valamit, mert igényli az ügyfél, vagy a munkatárs és a cég erre innovatívan ad egy választ, méghozzá minél kevesebb halogatással -ez az agilitás!

Egy jó vállalatirányítási rendszer és egy ütőképes csapat mögötte az, ami ezt elérhetővé teszi számunkra is.

3, Egyediség – egyre kevésbé van sikere azoknak a szoftvereknek, melyek kínálnak egy fekete dobozt és azt állítják: ez mindenkinek jó! Vegyétek. Következő! Ismerős ugye?

Mikor igaz ez?

  • ha még kicsi a cégünk és csak ezt engedhetjük meg magunknak.
  • ha nagy már a cég és nem fér bele, hogy kivárjuk az egyedi és ránk elkészített ERP rendszer bevezetését.

E 2 esetben valóban jó egy kiforrott, jól bevált és letesztelt ERP rendszer. Ez nem vitás. Minden más esetben (KKV szektor) bizton állíthatom, hogy kizárólag az a szoftver biztosít verseny előnyt, amelyik tiszteli azt, ahogyan (jól) működik a cég, s ehhez ad egy szuper “baltát”. Figyelem: itt nem testreszabott programokról beszélünk melyek már készen vannak, csak a csapat mögötte hajlandó némileg ránk szabni. S vigyázzunk is, mert ezt igen sokszor egyediként tüntetik fel, pedig egyszerűen nem az. Oh, nem.. Amiről én beszélek az olyan ERP szoftver, mely “veszi a bátorságot” és ránk, a mi folyamatainkra, céljainkra optimalizáltan van eleve elkészítve!

Ekkor ugyanis NINCS semmilyen korlát, amihez alkalmazkodni kéne, hanem az a bizonyos szoftver fog teljes egészében a céghez alkalmazkodni. Persze ez a szoftver másnak biztos nem lesz megfelelő, de mket, mint megrendelőt ez érdekel? Persze hogy nem. Szolgáljon engem, a cégemet és kész. Ráadásul tegye mindezt hosszú távon, ami jelenleg kb. 5 évet jelent. (ez az 5 év egy külön témát megérdemel, mert ez a szoftver jövője: egyre kevesebb év az, ami alatt elévül a termék és muszáj újat készíteni)

Gondoljunk bele, hogy a körülöttünk gyorsuló digitális transzformációnak az ERP rendszerünk lesz a motorja. Ha ez nem 100%-ban ránk készült és minket szolgál, akkor csalódni fogunk benne és másokhoz képest lassabban vánszorgunk majd, hisz leköti a figyelmi egységeink egy részét a szoftver, amihez nekünk kell alkalmazkodni.

4, Rugalmassság – akkor rugalmas a szoftver, ha a fejlesztője is az. Ahogy fentebb már írtam, Agilitás: annak a képessége, hogy tudjunk könnyen innoválni, fejlődni és változni. És ez a szoftver bevezető cégtől indul ki, majd a számunkra elkészített szoftverben csúcsosodik ki.

Mai napig emlékszem arra a nagy munkára egy szállítmányozó cégnél, ahol azért nyertük meg az ajánlatunkkal a felső vezetést, mert szemmel láthatóan mi voltunk a legrugalmasabb cég. Ott ültünk a nagy asztalnál és az öltönyös urak a szemünkbe mondták: nem az önöké a legalacsonyabb ár, még csak nem is önöknek van a legnagyobb iparági tapasztalata, de a szoftver jövőjét önökkel látjuk biztosítottnak. S ekkor közbe szólt egy magas beosztású hölgy: nem csak a szoftverét, de a cégét is.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenre csak bólintottunk. Inkább azt, hogy mindenre volt megoldási javaslatunk, ami arra épült, amit a cég is el akart érni (tehát pontosan tudtuk a célokat, mert érdekelt minket). Sőt behoztuk iparágon kívüli tapasztalatainkat is, mondván, nézzük meg más ezt hogy csinálná.

Hiszem, hogy ehhez egy olyan csapat is kell a háttérben, amely számára természetes, hogy minden alkalommal más-más ERP szoftvert készít, tehát amikor az ügyfél megkérdezi, hogy ezt, vagy azt a funkciót mi hogyan oldanánk meg, akkor nem az a válasz, hogy hát mondja meg az, aki használni fogja, hanem azonnal röpködnek az ötletek, hogy eddig mit láttunk és az alapján milyen utak vannak a megoldás felé.

E 4 pont tehát a szoftver jövője és egyben a miénk is, hisz modern világunkban lassan minden egy-egy szoftverre épül.

Félelmeink a felhőalapú megoldásokkal szemben

Előző cikkünkben már elkezdük fejtegetni, hogy bár sokan még mindig idegenkednek tőle, mégis egyre inkábbb belátható, elkerülhetetlenné válik, hogy a cég tevékenységét a felhőbe helyezzük. Most nézzük meg, milyen jelentős aggályok akadályozzák a cégvezetőket, hogy meghozzák ezt a döntés, és megnézzük azt is, hogy milyen válaszok segítik a félelmek leküzdését.

  • Bizonytalanság

Valójában mi is az a felhőalapú megoldás? A válasz egyszerű. A programjainkat, adatainkat bárhonnan, bármikor elérjük az interneten keresztül. Tehát kell hozzá valamilyen internet kapcsolat. Napjainkban ez nem számít különleges követelménynek.

Jó tudni: Kétféle megoldást különböztetünk meg. Felhőalapú szolgáltatást és felhőalapú tárhelyet. Mi a különbség? A szolgáltatásnál nincs, vagy csak csekély beleszólásunk van hogyan működjön a szoftver, amivel dolgozunk. Legfeljebb választunk másik szolgáltatót és addig próbálkozunk, amíg az elképzelésünkhöz közeli megoldást találunk.  Azonban, ha a felhőt, mint tárhelyet használjuk, ugyanúgy élvezhetjük a felhő minden előnyét, ráadásul azzal a szoftverrel dolgozhatunk, ami tökéletesen megfelel a céljainknak. Például egy egyedi vállalatirányítási rendszerrel, amit mi találtunk ki, ami teljesen rásimul a folyamatainkra.

  • Adatbiztonság:

Szeretjük adatainkat, a cég adatait, mint saját tulajdon úgy kezelni, mint legőrözöttebb kincsünket. Minden vállalkozás szereti a bizalmas információit zárt ajtók mögött tartani. De gondoljunk csak bele – még ha a rendszergazdánkat úgy is kezeljük, mint bizalmasunkat: Tényleg betömtünk minden biztonsági rést, hogy ne tűnjenek el adataink? Tényleg a legújabb legfrissebb tűzfalat használjuk?

A statisztikák alapján azonban látjuk, hogy a bizalmas adatok kiszivárgásának legnagyobb forrása a védelem nélkül használt USB eszközök és helytelenül használt kommunikációs csatornák.

Jó, ha nem egy helyen tároljuk adatainkat
Photo by Nikolas Noonan on Unsplash

Miért jó a felhő? Az adatok biztonságának megőrzése érdekében a felhőben működő rendszerek első védelmi vonala a titkosítás. A titkosítási módszerek összetett algoritmusokat használnak a felhők által védett információk elrejtésére. A titkosított fájlok megfejtéséhez a potenciális hackereknek titkosítási kulcsra van szükségük. Bár a titkosított információk nem 100% -ban megfejthetetlenek, a dekódolás hatalmas mennyiségű számítógépes feldolgozási kapavitást, komoly kriminalisztikai szoftvereket és sok energiát igényel. Meg lehet csinálni? Igen, de nem létezik 100%-os biztonság. Ennek ellenére a felhőben tárolt adatok általában biztonságosabbak, mint a helyben tárolt adatok. A felhőszolgáltatások összetettebb biztonsági módszereket használnak, mint amilyent egy átlagos számítógéptulajdonos képes alkalmazni.

Tovább fokozhatjuk a biztonságot, ha adatainkat nem egy helyen, hanem megosztva több helyen tároljuk.

A jó hírű felhőszolgáltatók kulcsfontosságúnak tekintik a biztonságot, az általuk kínál szolgáltatások érdekében.

  • Adatvesztés

Az adatok vesztése akár valamilyen véletlenszerű esemény, akár szándékos emberi beavatkozás következménye is lehet. Ez fokozottan igaz a helyi szerverek esetében. Illetve előtérbe került a probléma a Home Office megjelenével is, amikor az adatok egy ellenőrizetlen saját használatú számítógépen vagy egy külső merevlemezen tárolódnak. Míg a helyi szerverek üzemeltetése komoly kockázati tényezőt jelent, emellett fajlagosan magas költséggel üzemelnek, a felhőalapú adattárolás mentes minden természeti csapástól, beázástól, tűztől, fölrengéstől, emberi beavatkozástól. Nem kell félni a szerver összeomlásától. Az adatközpontokat biztonságos földrajzi helyen helyezik el, masszív, osztott, többszörösen duplikált tárolóeszközöket használnak, komoly biztonsági intézkedésekkel védik, és rendszeres megfigyelés karbantartás alatt tartják. Ezek a rendszerek folyamatosan figyelik a változást, és automatikusan javítanak vagy figyelmeztetnek.

Mindamellett, a félelem jogosnak tűnhet. Adataink egy harmadik fél által kezelt rendszerben vannak. A jó hír, hogy választhatunk. Tájékozódhatunk, hogy melyik megbízható céget válasszunk. Vélemények, kimutatások állnak rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk a legmegbízhatóbbat. És, mivel a felhőalapú szolgáltatások nincsenek földrajzi helyhez kötve, nem korlátozódik a választás a helyi szolgáltatókra.

És ha látjuk mindezek fontosságát, számoljuk össze mennyi pénzt invesztáltunk eddig abba, hogy a legmodernebb, legmegbízhatóbb informatikai infrastruktúrát összeállítsuk. Jó esetben két éven belül megjelenik a rendszergazda, hogy újabb fejlesztésekre lenne szükség sok százezer forint értékben.

Ma már gyakorlatilag minden felhő alapú szolgáltató megfelelő megoldást kínál az adatmentésre és az adatok visszaállítására.

  • Rendelkezésre állás:

Az előbb felsorolt indokok mellett a felhasználók ma már sokkal inkább fontosnak tartják a rendelkezésre állást. Mit is jelent ez? Az igényt, hogy adatainkat bármelyik időpillanatban el kell tudjuk érni.

A rendelkezésre állás azt jelenti, hogy mennyi időn belül garantálja a szolgáltató, hogy a felhasználó hozzáfér adataihoz. Ezt az éves üzemidő százalékában adják meg, és ma már ez a szám sok esetben meghaladja a 99,999%-ot, ami éves szinten legfeljebb 5 perc kiesés.

A választásnál olyan szolgáltatót kell keresni, aki közzéteszi és szerződésben rögzíti ezeket az adatokat. Azonban figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre állás definíciója minden szolgáltatónál eltérő lehet.

Mennyi a megfelelő idő? természetesen attól függ, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó. Egy webáruház vagy valós idejű tranzakciók, pl. jegyfoglalás esetén az igény különbözik, mintha egy általános szoftvert üzemeltet, vagy csak egy biztonsági másolat tárolódik az adatokról.

Egy felhőalapú szolgáltatás, bármilyen rendkívüli helyzet esetén azonnal újra tudja indítani a működőképes rendszert a meglévő biztonsági mentés által. A fent említett bármely hálózati probléma esetén, a felhős megoldás velejárója, hogy a problémák karbantartását és javítását is kihelyezik külső cégeknek. Nyilvánvaló, ez egy kétélű kard, ám ez reális lehetőséget kínál a biztonságra és a megtakarításokra egyaránt. És, nem lehet kétségünk afelől, hogy minden szolgáltató minden erőfeszítés megtesz a maximális rendelkezésre állás biztosítása érdekében.

Teljes biztonság nem létezik. Emberi hibák, váratlan körülmények mindig közbejöhetnek. Ezért, érdemes többféle védelmi stratégiát használni, hogy tényleg megfelelő biztonságban tudjuk adatainkat. Az adatok rendszeres mentése, másolatok készítése, és egy szakértő szolgáltató bevonása a rendszer kiépítésébe mindenképp egy javasolt előrelátást jelent. Különösen napjainkban, amikor a távmunka szükségessége meggyengíti a céges adtbázisok biztonsági rendszerét.

A cikket szerkesztette:

Jelinek Andor - újgenerációs ERP szakértő Jelinek Andor – újgenerációs ERP szakértő

Kapcsolatfelvétel

Legyél Te az Isten – Dolgozz a felhőből és láss mindent, ami a cégedben történik

Miért kell a vállalatirányítási rendszer a felhőben? Sok cég, cégvezető gondolkodik most ezen. Nem, lett volna jobb már korábban meglépni ezt a fejlesztést? Azok a cégek, akik már így dolgoznak évek óta, szinte észre sem vették a kijárási korlátozásokat. Számunkra a munkanapok ugyanúgy telnek, mint eddig. De mégis mik lehetnek az előnyök és a hátrányok? Nézzünk néhány példát erre!

A vállalatirányítási rendszer tulajdonképpen egy jól használható szoftver, ami megkönnyíti aktuálisan, többek között, a távmunkára való átállást. Habár minden cég egyedi, de ugyanazzal a kihívással találják szembe magukat. A Digitális Transzformáció korszakában vagyunk, így ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a fokozódó versenyben, modern technológiákra van szükségük. Ezek segítenek az innnovatív, rohamos növekedésben. Azonban a kis- és közepes méretű vállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy gyorsan avuló informatikai eszközökbe fektessék tőkéjüket, amit a cég tényleges profiljához illeszkedő beruházásokra kellene fordítaniuk. Erre vannak megoldások. A technológia napról napra változik, melyeket csak az erre szakosodott informatikai cégek tudnak eredményesen követni. Érdemes az ő szolgáltatásaikat igénybe venni és az ő szakembereik tanácsát megfogadni, velük együtt ötletelni.

Felhőalapú rendszereké a jövő

A felhő alapú szoftverek lehetővé teszik a cégek számára, hogy munkatársaik a már szinte bárhol elérhető interneten keresztül távolról is bármikor – a megfelelő jogosultságokkal – valós időben, tehát akár egyszerre, egyidőben hozzáférjenek a cég folyamataihoz. Ezekkel a felhőalapú szoftverekkel rendeléseket, ajánlatokat, számlákat tudnak készíteni, dokumentumokat tudnak kezelni, feladatokat tudnak végrehajtani, biztosított a munkaidő nyilvántartás, és az azonnali kommunikáció a munkatársak között. Az adatok központosítva távoli adattárolókon férhetők hozzá biztonságosan.

Technikailag a telepített szoftver és a felhőalapú alkalmazások között az alapvető különbség, hogy fizikailag nem a cég telephelyén helyezkednek el az adatok, emellett azonban más eltéréseket előnyöket is érdemes megemlíteni.

A felhőalapú megoldás főleg a fejlődő vagy az útkereső kis- és középméretű vállalkozások számára hasznos. Megoldást jelent azok számára is, akik nem tudnak vagy nem akarnak helyhez kötötten dolgozni.  Fizikailag egy informatikai infrastruktúra kiépítése és üzemeltetése nem kis invesztíticót és komoly informatikai háttértámogatást igényel. Ezek a feltételek egy komoly szolgáltatónál megbízhatóan rendelkezésre állnak.

következő részekben először megnézzük, hogy milyen kérdések, aggályok lépnek fel, amikor a felhőalapú megoldásokról beszélünk, aztán felsoroljuk az előnyöket, és végül megnézzük milyen követelményeknek kell megfelelni, ha ilyen megoldást választunk, illetve kicsit kitekintünk a jövőbe is, hogy lássuk mik a tendenciák a világban.

Folytatáshoz katt ide

A cikket szerkesztette:

Jelinek Andor - újgenerációs ERP szakértő Jelinek Andor – újgenerációs ERP szakértő

Kapcsolatfelvétel

Gazdasági válság 4.0 – múltunk, jelenünk és jövőnk

Folyamatosan az folyik minden csapból, hogy a gazdasági válság utolért minket, ez és ez fog történni, erre készüljünk fel és arra számítsunk. Igen, ezek tények, megtörtént és zajlik körülöttünk és be kell rá rendezkednünk. Arról viszont alig olvasok, hogy bár a helyzet sokak számára nagyon kedvezőtlen, mégis rengeteg támogató és segítő szándékú kezdeményezés történik a világban hogy megoldja az emberek, cégek problémáit vagy enyhítse ezek hatásait. Ezeket próbáltam összegyűjteni ebben a cikkben.

Ugye a gazdasági válság bekövetkeztéről már évek óta beszéltek az elemzők, gazdasági portálok és intézetek. Az emberek számítottak rá és tudták, hogy hamarosan el fog jönni, de senki sem gondolta, hogy ilyen hirtelen és ilyen formában fog bekövetkezni.

A világ átélt már több kisebb recessziót, illetve pár nagyobb gazdasági válságot. Közös bennük, hogy általában megelőzte őket egy gazdasági jólét, majd egy gazdasági esemény sorozat a gazdaság egyensúlyát megbontotta. Azonban a másik közös vonásuk, hogy ezt a bomlást mindig követte valamilyen megoldás és mindig tanultunk valami újat belőle. Ez most sem lesz másképp, hiszen már most elképesztő összefogást mutat az emberiség!

A két nagyobb gazdasági válság történéseibe nem szeretnék mélyen belemenni, röviden csak összefoglalnám a múltat.

A nagy gazdasági világ válság

Első világháború után 1920-as évektől a győztes országokban gazdasági fellendülés következett. Főleg az USA-ban jóléti állam alakult ki, aki a vh. legnagyobb győztese volt gazdasági értelemben.

A válság első jelei a hitelből fedezett túltermelés volt, ami felborította a kereslet-kínálat egyensúlyát, ezt követte a befektetési láz, majd a túltermelés miatti költségcsökkentések, munkanélküliség, tőzsde krach és a bankok csődje.

Na de mi volt a megoldás, hogy ki tudjon a világ ebből lábalni?

  • Hatalmas állami projektek megvalósítása, hogy munkát adjanak az embereknek
  • Erősíteni kell a vásárlási hajlandóságot
  • Az állam is vállaljon szerepet a piaci működésben

2008-as gazdasági válság

A 2008as válság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki.

Dotkom-lufi kipukkanása után kamatláb csökkenéssel próbálták a recessziót kordában tartani, emberek és befektetők kölcsönfelvevési hajlandósága nőt, ez miatt a bankok rizikósabb hitelkonstrukciókat vállaltak be, illetve befektetők számára a rizikós hitelkonstrukciókat CDO-kba bújtatták. A kamatláb szépen lassan az előző szinthez közeledett, az emberek nem tudták fizetni a hiteleket, tönkrementek a nagy ingatlan irodák amik magukkal rántották a nekik hitelező bankokat.

Mi volt a tanulság?

  • A felelőtlen hitelezés tartós válsághoz vezethet.
  • Az országok és a világ pénzügyi rendszere szigorúbb szabályozást kíván.
  • Szigorítottak a kockázatkezelésen.
  • Javult a költségvetési fegyelem.
  • A civilek pénzügyi alaptudását fejleszteni kell.

2020-as korona válság

A válság még éppen aktuális előzménye, hogy a Kínából induló COVID-19 gyakorlatilag kopogtatás nélkül ránk rúgta az ajtót, ezzel elindítva egy rapid gazdasági válságot, illetve társadalmi átalakulást. Ennek a gazdasági válságnak a kialakulása az előzőekhez viszonyítva abban különbözik, hogy nem az emberek pénzügyi mohóságából adódó valamilyen lufi kipukkanása okozta.

Az országok és az emberiség legfőbb feladata jelenleg, hogy megfelelő védekezést alakítsunk ki és a járványt megfékezzük (amely Kínában már majdnem megtörtént). Ehhez olyan intézkedéseket hoztak meg amik páratlan eseményeket eredményeztek a világban.

Az egyik ilyen az emberi személyes interakciók csökkentése, melynek a legkomolyabb formája a karantén. Ez arra késztette a cégeket, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek biztosítják a cég fenntarthatóságát, további működését.

gazdasági válság megoldáskeresés
Megoldáskeresés…

Ezek például:

A home office munkavégzés biztosítása, amely nem olyan sokkal ezelőtt még mumus volt a hazai cégek szemében, most pedig elengedhetetlen eszközévé vált a további működésükben.

Amely területet szervesen érint még, az az oktatás. A távoktatás eddig inkább még csak a felnőttképzésben volt jelen, de más szinteken is nagy digitális fejlődésnek fog indulni, és remélhetőleg önkeresésre, kreativitásra és problémamegoldásra ösztönző gyakorlatiasabb szemléletű, projektekre alapozott oktatás fog kialakulni.

Az egészségügy sem maradhat ki, hiszen most ők az igazi hősök, ide sorolva a tudományos élet szereplőit is, akik most vívják a harcot a vírus ellen, az emberekért. Ha a helyzet stabilizálódik, az egészségügyi és tudományos szektorban is várhatóak olyan fejlesztések, amik megakadályozzák majd, hogy a jövőben ilyen helyzet alakuljon ki, illetve az ezekben a szektorokban dolgozó emberek megkapják a nekik járó megbecsülést.

Ide sorolnám még az önfejlesztést is, hiszen rengeteg online oktató oldal tette ingyenessé a tartalmait, amely segítségével az otthon töltött időt hasznosan tudjuk eltölteni, tanulni valami újat vagy elmélyíteni a jelenlegit.

Jelenleg tehát kivárunk, próbálunk gyorsan alkalmazkodni és hosszú távon a lehető legjobb döntéseket meghozni. Az biztos, hogy a helyzet által elindított, pontosabban “boostolt” fonala a digitális fejlődés, amely mind összességében, mind pedig más más területekre vetítve téma volt a fenntarthatóságot és versenyképességet tekintve. Ez a fellendülés, amikor a jelenlegi helyzet lecsengett és feléled a gazdaság jelen lesz már nem csak a multik, hanem a kkv-k életében is, hiszen ők azok akiket a legérzékenyebben érint a gazdasági válság. Fejlődni kell majd, aki teheti már most erre fókuszál, hogy a kialakult új világban jó pozícióból tudjon indulni.

Molnár Péter
Újgenerációs ERP Specialista
molnar.peter@amtech.hu
www.amtech.hu

1 újabb home office nézőpont..

home office

Megint egy home office téma? Kicsit más nézőpontból. Vállalatirányítási szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégünk van, amely nemrég lett 10 éves. Év elején még a szépen összegyűlt megrendelés állományt nézve azt gondoltuk ez lesz a legjobb évünk. Majd eljött az, amire senki sem gondolt.

Már rögtön az első hullám 3 ügyfelünket érintette: egy repülőgép szerelő, egy autógyártó beszállító, s egy rendezvényszervező. Ez utóbbi ért a legkedvezőtlenebbül, mert a szoftver 50%-a már készen volt, ám ügyfelünk jelezte, hogy nem tud erre most költeni. Megértettem persze. Emberileg. Üzletileg akkor még kevésbé. Viszont mindhárom cég biztosított afelől, hogy a “végén” újra felvesszük a fonalat és megvalósítjuk a projectet.

Az a helyzet, hogy mivel gyerekkoromat részben Ázsiában (Laosz és Jemen) töltöttem egy számomra idegen környezetben, ám helyt álltam, kifejezetten nyílt, elfogadó, s mindig a helyzethez alkalmazkodó nézőponttal jöttem haza. Amikor visszagondolok ezekre az időkre -bár nem csak kellemes emlékem van ebből az időszakból- az mindig erőt ad egy nehéz helyzetben, így most is.

Gyorsan léptünk tehát, azonnal végigkerestük az összes ügyfelünket, hogy mégis ki mit gondol, hogy áll a cég, és van-e elkülönített összeg a projectre, van-e saját tartaléka, hogy fizesse a kiadásokat. Boldogan vettük tudomásul, hogy ügyfeleink több mint 90%-a úgy számol, hogy a projectet megvalósítja és nem áll csak úgy le, valahogy átvészeli a közelgő 3-5 hónapot. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a cégünk mindig is távmunkában dolgozott, igazi home office gerillák vagyunk 🙂 Kevés alkalmazott, inkább az adott területen szakértő kollégák, akik alvállakozói státuszban, laza kötésben alkotnak egy profi céget, így 25 fővel.

Ez pár éve még furcsának hatott, ferde szemmel néztek ránk (ám vigasztalt, hogy mi sosem voltunk kolléga hiányban), majd jött az elfogadóbb időszak, amikor már nem kellett ezt szégyenleni, most pedig mindenki erre tér át, bár inkább kényszerűségből. Nálunk nincs változás, dolgozunk tehát tovább, pont mint eddig.

Sőt új ügyfelek is jöttek! Megtaláltak azok a cégek, akik kihasználják ezt a csöndet a szervezet felépítésére, vagy gyökeres átalakítására és ügyviteli szoftvert készíttetnek velünk, hogy utána be tudjanak robbani az összeszűkült piacra. Már amikor majd újraindul a gazdaság.
S persze megfogadtuk a tanácsot, mely szerint új termékek, vagy szolgáltatások fejlesztésére van szükség, így az ügyviteli szoftver fejlesztés mellett, most már van online szervezetfejlesztő és beruházási költség nélkül bérelhető távmunka csomagunk is. Ráadásul eközben új partneri kapcsolatok épülnek ki és ezzel egymást erősítjük, húzzuk előre. Csak így lehet.

Gyakran kérdezem magamtól, illetve partnereinktől; mi a legrosszabb, ami történhet a céggel? Még ha le is épül, vagy nullára csökken a megrendeléseink száma, akkor is újraépítjük együtt, bárhogy is alakuljon a jövő. Lehet, ha ezt átgondoljuk, elfogadjuk mi, mint cégünk kapitánya, akkor már nem is tűnik annyira félelmetesnek és fel tudunk kelni reggel, hogy épelméjű gondolatokkal lépjünk tovább.

Sőt rájöttem mekkora felelősségem van a társadalom felé, olyan szoftverfejlesztő cégként, amelyik tovább tud még menni, sőt esélye van, hogy nagy nyertesként jöjjön ki az egészből. A cégünk részt vesz egy gyógymód kutató programban (crowd computing, azaz sok ember számítógépe, egy szuperszámítógépet alkot), s díjmentesen adunk tanácsot bárkinek, akinek kisebb tapasztalata van, mint nekünk a digitális átalakulásban és home office-ban.
Sosem adjuk fel, ezt tanítom a gyerekeknek is, átvészeljük és ha netán nem is ez, akkor majd a következő évünk lesz az eddigi legjobb.

Ahogy a mondás tartja: a végén úgyis minden rendben lesz. Ha pedig nem, akkor az még nem a vége!