Még én éreztem magam furán a tárgyaláson, amikor megkérdeztem a másik felet, hogy ő jegyzetel, vagy rám bízza?
Oh, de hát van nekünk egy új szoftverünk – mondja, ami figyel most is és a hangot szöveggé alakítja.
Nagy dolog, eddig is volt ilyen.
Igen ám, de ez a végén összesíti is az egészet, kiemeli a lényeget, sőt!
Ha nevek is vannak benne, akkor kiosztja a feladatokat – mint egy kisfőnök- és mehet is a meló.
Na ez tetszett nagyon, Te mit gondolnál, ha egy “AI kisfőnök” küldené az aznapi teendőt neked mail-ben?
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
www.amtech.hu
A QR kódos csalások egyre kifinomultabbá válnak, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Ha követjük a lenti tanácsokat, jelentősen csökkentheti a kockázatot, hogy áldozatává váljunk egy ilyen támadásnak.
Egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak a kiberbűnözők, hogy hozzáférjenek személyes adatainkhoz és pénzünkhöz.
Az egyik legújabb trükk, amivel szembe kell néznünk, a postai úton érkező, QR kódot tartalmazó csomag.
Hogyan működik a csalás?
A csalók egyre gyakrabban küldenek gyanús csomagokat, amelyek ismert márkák logóját viselik.
A csomagban található termék általában egy haszontalan tárgy, mint például egy olcsó toll vagy egy kulcstartó.
A csomagon jól látható helyen elhelyezett QR-kód azonban a csalás lényege.
Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mi rejtőzik a kód mögött, és beolvassuk azt okostelefonunkkal, egy hamis weboldalra kerülünk.
Ez a weboldal úgy van kialakítva, hogy megbízhatónak tűnjön, és arra késztet minket, hogy egy alkalmazást töltsünk le.
Az alkalmazás letöltése után azonban már késő: a kártevő program hozzáférhet banki adatainkhoz, jelszavainkhoz és más érzékeny információkhoz, amelyeket aztán a csalók saját céljaikra használhatnak fel.
Mire kell figyelni?
Ismeretlen feladó: Ha olyan csomagot kap, amelyet nem rendelt, legyen óvatos! Ne nyissa ki a csomagot, és ne olvassa be a QR kódot.
Gyanús weboldal: Ha a QR kód egy ismeretlen vagy gyanús weboldalra irányít, azonnal zárja be a böngészőt.
Automatikus letöltés: Ha az okostelefonja automatikusan elkezdi letölteni egy alkalmazást, állítsa le a folyamatot.
Kérjen tanácsot: Ha bizonytalan abban, hogy egy csomag biztonságos-e, kérjen tanácsot egy szakértőtől vagy a rendőrségtől.
Hogyan védheti meg magát?
Ne adja meg adatait ismeretlen weboldalakon.
Használjon erős jelszavakat, és változtassa őket rendszeresen.
Tartsa naprakésszen az okostelefonja operációs rendszerét és az alkalmazásokat.
Ne nyisson meg gyanús e-maileket és ne kattintson ismeretlen linkekre.
Legyen óvatos a közösségi médiában, és ne ossza meg személyes adatait idegenekkel.
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
www.amtech.hu
„2 nap alatt írtam 160 oldalas könyvet”
Emberrel összemérhető AI 2040-re? 50% az esély rá.
Így kezdődött az Erst & Young eseménye, melynek témája az AI és a felsővezetők kapcsolata volt.
De mire is használhatja az AI-t egy vállalat, illetve egy felső vezető?
– customer content generation: tartalomgyártás, akár képek, rövid posztok, hosszabb blogok, hamarosan reklám videók formájában. Mindenzt napi szinten, amire még heti tervet is készít és csak követni kell.
– intentional programming: csak diktáljuk és készül a program. Ez még azért elég gyenge lábakon áll, hisz az üzleti logikát is ismerni kell és a szoftverek felépítését is át kell látni
– image / video analysis: erre jó példa egy előadás, ahol az arcok élőben vizsgálata lehetővé teszi az előadó számára, hogy az AI által kiértékelt érdeklődés tükrében változtasson az előadás menetén, témáján, sebességén akár.
– Business specific knowledge base: a szervezet eddig összegyűlt adatait és megszerzett értékes tudását egyfajta chatrobotként használhatjuk, akár házon belül onboarding célra, akár ügyfélszolgálati célra.
– Business insights: automatizált konkurencia kutatás. Ki, miben jobb, mint a mi cégünk termékei és szolgáltatásai.
Amint meghatározott jellegű és mértékű eltérést tapasztal, jelezzen és akár tegyen rá javaslatot is.
– customer service: értékeld a kapott ügyfél bejelentéseket, kategorizáld azokat és állítsd össze a választ, amit ki is küldesz.
S mit kell megoldani?
– nem zöld a mögöttes tech: óriási erőforrás igénnyel rendelkező gépek dolgoznak a háttérben és szolgálnak ki minket.
Ezek a gépek, amikor beindulnak, szuper nagy energia igényt támasztanak és ez a legkevésbé sem a környezetvédelemről szól.
– jogi licenszek (arcok, zenék, doksik): mit használhatunk fel és mit nem? „csak találtam a neten és tanítom vele a nagy nyelvi modellt”
Ez pl. komoly jogi vitákat eredményez, erről előre kell gondolskodni tehát.
– etikai szabálykönyv: mit szabad és mit nem a gépi tanuló rendszernek megtennie az ember kérésére.
Itt a fő probléma, hogy nincs egyetértés, tehát más szabálykönyve lesz Kínának és Amerikának.
Vajon ez átjárható lesz, vagy ami az egyik országban legális, az a másikban komoly büntetéssel jár majd?
– adatmérgezés / részrehajlás kérdése: az AI annyira okos, amennyire sok és megfelelő adatokkal tanították.
S mi van akkor, ha a tanító adatok hibásak, vagy szándékosan „megmérgezték” azokat.
A mérgezés itt egyenlő fals adatok rendszerbe táplálásával, pl. egy választás során, hogy a bűnöző csoportok által elvárt eredmény szülessen.
– adathiány (szintetikus adatok): az AI éhes.
Maximum 2025-re egyszerűen elfogynak az ember által eddig előállított adatok, amivel a gépet taníthatjuk.
S mégis hogyan lesz akkor jobb a rendszer?
Leginkább úgy, hogy mesterséges adatokat állítunk elő a meglévő valós adatok alapján. pl. ha van 1000 valódi emberi arc, akkor abból állítsunk elő egy klón algoritmussal még 10.000 nem valódi arcot.
Így máris 11.000 arcképpel taníthatjuk az AI algoritmust, hogy akár érzelmeket ismerjen fel minél ügyesebben.
– tartalmi megfelelőség: mennyire bízhatunk az előállított adatok minőségében?
Ha túlzottan bízunk benne, akár helytelen döntéseket hozhatunk, illetve ha ezekkel a megkérdőjelezhető adatokkal tanítjuk tovább a saját gépeinket, az komoly porszem lesz a gépezetben…
– melyik eszközt mire használjuk: túl nagy a választás lehetősége és túl sok az új eszköz akár napi szinten.
Nem tudjuk emiatt, hogy mikor mit használjunk.
Amiatt a specializált IT szakember egyre többször lesz meghívva a vezetői ülésekre.
No persze meg is kell érteni, amit mond, ez nem mindig triviális.
– leszakadó populáció: mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek nem lesz munkájuk, mert a gépi tanuló eszközök már több szempontból jobban tudják ellátni azt a bizonyos feladatot?
Pl. megoldás lehet az univerzális alapfizetés vajon?
– BringYourOwnAI: ez az a jelenség, amikor a munkavállaló egyszerűsíteni akarja a saját feladatait és hozza magával a közkedvelt AI eszközeit.
Ez még jó lenne, ám a munka hatékonyság érdekében céges, vállalati adatokat táplál bele.
Ezzel gyakorlatilag jóindulattal ugyan, de kényes adatokat szivárogtat ki.
A legvégén egy úr tette fel a nagy kérdést:
Vajon az eszközt (megoldást, szoftvert, hardvert) amit ma elkezdünk használni, van rá garancia, hogy 5 év múlva is velünk lesz?
Senki sem tudja megmondani, de ha kiesik 5 ilyen eszköz, megjelenik helyette 12 másik.
Már „csak” képben kell lenni ezekkel.
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
Előző cikkünkben már elkezdük fejtegetni, hogy bár sokan még mindig idegenkednek tőle, mégis egyre inkábbb belátható, elkerülhetetlenné válik, hogy a cég tevékenységét a felhőbe helyezzük. Most nézzük meg, milyen jelentős aggályok akadályozzák a cégvezetőket, hogy meghozzák ezt a döntés, és megnézzük azt is, hogy milyen válaszok segítik a félelmek leküzdését.
Bizonytalanság
Valójában mi is az a felhőalapú megoldás? A válasz egyszerű. A programjainkat, adatainkat bárhonnan, bármikor elérjük az interneten keresztül. Tehát kell hozzá valamilyen internet kapcsolat. Napjainkban ez nem számít különleges követelménynek.
Jó tudni: Kétféle megoldást különböztetünk meg. Felhőalapú szolgáltatást és felhőalapú tárhelyet. Mi a különbség? A szolgáltatásnál nincs, vagy csak csekély beleszólásunk van hogyan működjön a szoftver, amivel dolgozunk. Legfeljebb választunk másik szolgáltatót és addig próbálkozunk, amíg az elképzelésünkhöz közeli megoldást találunk. Azonban, ha a felhőt, mint tárhelyet használjuk, ugyanúgy élvezhetjük a felhő minden előnyét, ráadásul azzal a szoftverrel dolgozhatunk, ami tökéletesen megfelel a céljainknak. Például egy egyedi vállalatirányítási rendszerrel, amit mi találtunk ki, ami teljesen rásimul a folyamatainkra.
Adatbiztonság:
Szeretjük adatainkat, a cég adatait, mint saját tulajdon úgy kezelni, mint legőrözöttebb kincsünket. Minden vállalkozás szereti a bizalmas információit zárt ajtók mögött tartani. De gondoljunk csak bele – még ha a rendszergazdánkat úgy is kezeljük, mint bizalmasunkat: Tényleg betömtünk minden biztonsági rést, hogy ne tűnjenek el adataink? Tényleg a legújabb legfrissebb tűzfalat használjuk?
A statisztikák alapján azonban látjuk, hogy a bizalmas adatok kiszivárgásának legnagyobb forrása a védelem nélkül használt USB eszközök és helytelenül használt kommunikációs csatornák.
Miért jó a felhő? Az adatok biztonságának megőrzése érdekében a felhőben működő rendszerek első védelmi vonala a titkosítás. A titkosítási módszerek összetett algoritmusokat használnak a felhők által védett információk elrejtésére. A titkosított fájlok megfejtéséhez a potenciális hackereknek titkosítási kulcsra van szükségük. Bár a titkosított információk nem 100% -ban megfejthetetlenek, a dekódolás hatalmas mennyiségű számítógépes feldolgozási kapavitást, komoly kriminalisztikai szoftvereket és sok energiát igényel. Meg lehet csinálni? Igen, de nem létezik 100%-os biztonság. Ennek ellenére a felhőben tárolt adatok általában biztonságosabbak, mint a helyben tárolt adatok. A felhőszolgáltatások összetettebb biztonsági módszereket használnak, mint amilyent egy átlagos számítógéptulajdonos képes alkalmazni.
Tovább fokozhatjuk a biztonságot, ha adatainkat nem egy helyen, hanem megosztva több helyen tároljuk.
A jó hírű felhőszolgáltatók kulcsfontosságúnak tekintik a biztonságot, az általuk kínál szolgáltatások érdekében.
Adatvesztés
Az adatok vesztése akár valamilyen véletlenszerű esemény, akár szándékos emberi beavatkozás következménye is lehet. Ez fokozottan igaz a helyi szerverek esetében. Illetve előtérbe került a probléma a Home Office megjelenével is, amikor az adatok egy ellenőrizetlen saját használatú számítógépen vagy egy külső merevlemezen tárolódnak. Míg a helyi szerverek üzemeltetése komoly kockázati tényezőt jelent, emellett fajlagosan magas költséggel üzemelnek, a felhőalapú adattárolás mentes minden természeti csapástól, beázástól, tűztől, fölrengéstől, emberi beavatkozástól. Nem kell félni a szerver összeomlásától. Az adatközpontokat biztonságos földrajzi helyen helyezik el, masszív, osztott, többszörösen duplikált tárolóeszközöket használnak, komoly biztonsági intézkedésekkel védik, és rendszeres megfigyelés karbantartás alatt tartják. Ezek a rendszerek folyamatosan figyelik a változást, és automatikusan javítanak vagy figyelmeztetnek.
Mindamellett, a félelem jogosnak tűnhet. Adataink egy harmadik fél által kezelt rendszerben vannak. A jó hír, hogy választhatunk. Tájékozódhatunk, hogy melyik megbízható céget válasszunk. Vélemények, kimutatások állnak rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk a legmegbízhatóbbat. És, mivel a felhőalapú szolgáltatások nincsenek földrajzi helyhez kötve, nem korlátozódik a választás a helyi szolgáltatókra.
És ha látjuk mindezek fontosságát, számoljuk össze mennyi pénzt invesztáltunk eddig abba, hogy a legmodernebb, legmegbízhatóbb informatikai infrastruktúrát összeállítsuk. Jó esetben két éven belül megjelenik a rendszergazda, hogy újabb fejlesztésekre lenne szükség sok százezer forint értékben.
Ma már gyakorlatilag minden felhő alapú szolgáltató megfelelő megoldást kínál az adatmentésre és az adatok visszaállítására.
Rendelkezésre állás:
Az előbb felsorolt indokok mellett a felhasználók ma már sokkal inkább fontosnak tartják a rendelkezésre állást. Mit is jelent ez? Az igényt, hogy adatainkat bármelyik időpillanatban el kell tudjuk érni.
A rendelkezésre állás azt jelenti, hogy mennyi időn belül garantálja a szolgáltató, hogy a felhasználó hozzáfér adataihoz. Ezt az éves üzemidő százalékában adják meg, és ma már ez a szám sok esetben meghaladja a 99,999%-ot, ami éves szinten legfeljebb 5 perc kiesés.
A választásnál olyan szolgáltatót kell keresni, aki közzéteszi és szerződésben rögzíti ezeket az adatokat. Azonban figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre állás definíciója minden szolgáltatónál eltérő lehet.
Mennyi a megfelelő idő? természetesen attól függ, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó. Egy webáruház vagy valós idejű tranzakciók, pl. jegyfoglalás esetén az igény különbözik, mintha egy általános szoftvert üzemeltet, vagy csak egy biztonsági másolat tárolódik az adatokról.
Egy felhőalapú szolgáltatás, bármilyen rendkívüli helyzet esetén azonnal újra tudja indítani a működőképes rendszert a meglévő biztonsági mentés által. A fent említett bármely hálózati probléma esetén, a felhős megoldás velejárója, hogy a problémák karbantartását és javítását is kihelyezik külső cégeknek. Nyilvánvaló, ez egy kétélű kard, ám ez reális lehetőséget kínál a biztonságra és a megtakarításokra egyaránt. És, nem lehet kétségünk afelől, hogy minden szolgáltató minden erőfeszítés megtesz a maximális rendelkezésre állás biztosítása érdekében.
Teljes biztonság nem létezik. Emberi hibák, váratlan körülmények mindig közbejöhetnek. Ezért, érdemes többféle védelmi stratégiát használni, hogy tényleg megfelelő biztonságban tudjuk adatainkat. Az adatok rendszeres mentése, másolatok készítése, és egy szakértő szolgáltató bevonása a rendszer kiépítésébe mindenképp egy javasolt előrelátást jelent. Különösen napjainkban, amikor a távmunka szükségessége meggyengíti a céges adtbázisok biztonsági rendszerét.
Tekintve, hogy aktívan ezzel foglalkozunk, pontosan látjuk, hogy melyek a legnagyobb problémák és egyben félelmek ügyfeleink szemében az egyedileg fejlesztett szoftver rendszerekkel kapcsolatban.
Mindössze 2 szó! Nem kipróbált. Más szóval nem lehet előre megnézni, kipróbálni, „játszani” vele és megbizonyosodni arról, hogy tényleg nem kidobott pénz és idő pazarlás lesz az egész folyamat.
Mi mindenképp azt javasoljuk, hogy 2 felé bontsuk a szerződést (és a kifizetést is). Tehát válasszuk el egymástól élesen a felmérés és a fejlesztés-bevezetés szakaszt. Így már idejekorán láthatunk egy előzetes vázat a programból és tömör leírást, amiből az is kitűnik, hogy értjük-e egymást a bevezetést végző céggel, tetszik-e a tervezett kezelőfelület, megvannak-e a főbb funkciók, amiket kötelezően elvárunk.
Ha nem, itt még szinte fájdalom mentesen hagyhatjuk abba, s ha meg igen, akkor pedig nyugodtabban alszunk, hogy jó kezekben vagyunk 🙂
A minap az alábbi beszélgetésnek voltam fültanúja:
…oké, de az IOT már mindenütt ott van, az okos óvszertől az okos kávéfőzőig…
És vicces, mert 2 hölgy beszélgetett minderről 🙂
Egyébként igaz. A listát nagyban vezeti az IoT, ami a netre kapcsolt (valamire jó) okos eszközök gyűjtőfogalma. Itt most leginkább azon megy a harc, hogy mit lehetne még eképp okosítani, illetve lassan elgondolkodunk a (hiányzó) biztonságtechnikai odalán is a dolognak. Most hogy 2x annyi ilyen eszköz van, mint ember.
Tovább fejlődik és komolyodik a 3d nyomtatás módszere, amivel már 2 emeletes házat is lehet “nyomtatni”.
Business intelligence, ami lassan nem csak adatokat rendszerez és tényszerűen elénk tárja,hanem a következtetéseken és trendek felállításán túl, már akár stratégiai döntésekre vonatkozólag is tehet javaslatot. Sőt megindokolja a javaslatot és mindebből folyamatosan tanul is persze (ez a verzió azért még nem elterjedt).
Mesterséges intelligencia. Fülünkön jön már ki, nagyon keményen dolgozik rajta az emberiség, az biztos. A haladás és drasztikus fejlődés igen rövid távon (5 év) belül is érzékelhető lesz.
Robotok – cél, hogy minél többet vegyenek át tőlünk, s maradnak a kevésbé gépesíthető munkák nekünk embereknek még jó ideig.
Önvezető autók – ezek is csodálatosak, s bár még fogni kell a Tesla legújabb modeljében is a kormányt, nincs messze, amikor jó minőségű utakon (felfestéssel) tényleg az autóra bízhatjuk magunkat.
Felhő alapú szolgáltatásokról is sokat hallani, végre úgy néz ki Magyarországon is nő a bizalom ez irányba. Korábban 10 ügyfélből cask kettő vállalta be, most megfordulni látszik az arány, kevésbé félünk a lehallgatnak/meglopnak/megzsarolnak hármastól.
VR, AR, MR és AV. Szinte örök sláger és időről időre fel-fel bukkan. Rétegtermék, nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre inkább a játékipar próbál profitálni belőle. Épphogy felkerült az aktuális listánkra.
1. A felhő alapú ERP rendszerek valóban megreformálják a céget
mert a programot amivel cégünket irányítjuk, bárhonnan elérhetjük, s mindezt különösebb technikai hozzáértés és saját IT-s részleg nélkül tehetjük meg.
2. A felhős rendszerek segítségével végre kizárólag azzal foglalkozhatunk, amihez értünk
sokunkra igaz, hogy nem igazán értünk az IT-hoz, igaz? Miért is kéne nekünk feltalálni a kereket? Foglalkozzon vele az, aki ért hozzá, s akinek ez a szakmája. Mi pedig nyugodtan tudjuk azt csinálni, amiért a céget létrehoztuk, amiben jók vagyunk.
3. A felhőnek a biztonsága kockázata igen csekély
az irányítás elvesztésétől való félelem a „legközkedveltebb” indok, amiért nem ezt a megoldást választják a cégek. Ugyanakkor gondoljunk csak bele: a cég, akinél a programunk és adataink vannak („a felhő szolgáltató”) sokkal többet veszíthet, mint mi, hisz sokaknak szolgáltat. Ergo többet tesz a biztonságért mi mint valaha is tudnánk, vagy akarnánk.
Jelinek Andor – újgenerációs ERP szakértő
