HOGY TALÁLSZ MEG AZ INTERNETEN BÁRMIT MAX 3 LÉPÉSBEN?

Interneten hatékonyan keresés

A feltérképezés (index)

az Internet egy gigászi monstrum: 4.6 milliárd ember használja aktívan és kb. 50 milliárd eszköz van rákötve. S hogy mekkora lehet?

A témáról készült videót ezen a linken találod:

Azt beszélik kb. 1 YB (1 yottabyte = 1 000 000 000 000 TB)

Mégis hogy lehet itt bármit megtalálni?

Vajon amikor berakjuk a Google keresőbe, hogy: “jövő munkahelyei”, az egész Internetet végignézi valami nagyon gyors szoftver? Dehogy, képtelenség lenne. Mi az enter lenyomásakor gyakorlatilag egy hatalmas előre összeállított adatbázisban keresgélünk, ami egész gyors tud lenni, ahhoz képest, mintha a teljes Internetet lapoznánk végig.

Mint egy könyv tartalomjegyzéke, úgy tudjuk ezt elképzelni.

Mi azon futunk végig, nem a teljes könyvet olvassuk el.

A kulcs az, hogy előre fel van térképezve az Internet, amit apró szoftverek (spider, bot, crawler néven is említik őket) tesznek meg, méghozzá folyamatosan, a nap minden percében megállás nélkül kutatják a netet, hogy naprakész legyen az a bizonyos tartalomjegyzék, amiben majd a kedves felhasználó keresni fog.

No de mit csinál egy ilyen bot? Elindul az Internet egy szegletében egy weboldalon, majd talál rajta linket, azon eljut egy másik weboldalra, onnan az ott talált linkeken pedig más távoli weboldalakra is eljut és így tovább. Tehát a linkek (hivatkozások) kötik össze a weblapok sokaságát, ebből a feltérképező botból pedig nagyon sok van.

Persze vannak weboldalak, amelyek nincsenek feltérképezve (indexelve), pl. a teljes deep web, illetve dark web sem, szóval számítások szerint kb. 5%-a van feltérképezve (indexelve) és ezáltal kereshetővé téve számunkra. Ennek a jéghegynek a csúcsát látjuk csupán.

Sőt minden weboldal tulajdonos dönthet úgy akár, hogy a kis feltérképező bot inkább hagyja ki az ő weboldalát (vagy egy részét) és akkor az így tesz, amikor épp arra jár majd.

No meg persze arra is kérhetjük a kis robotot, hogy újra nézze át a mi weboldalunkat, mert változtattunk rajta, esetleg keresőoptimalizálás szempontjából javítottunk azon.

Az osztályozás (rank)

Akkor tehát ott tartottunk, hogy már nem kell végignézni a teljes világhálót, csupán egy szisztematikusan összeállított katalógusban kutatunk, de a keresési találatok száma még így is túl sok. Képzeljük csak el, hogy a “macskás videó” kifejezésre továbbra is tömegével jön a találat, mégis honnan fogjuk tudni, hogy melyik oldal a legjobb (releváns) nekünk?

És ekkor jött 2 figura az 1900-as évek vége felé, akik azt mondták, hogy rendszerezni kéne az épülő világhálót és fontossági sorrendbe tenni, amit az ember keres. Létre is hozták a hátmasszázs kereső motort, amit 2-3 évvel és 100e dollár befektetéssel később szerencsére átneveztek Google -ra inkább 🙂

Az volt a nagy ötletük, hogy osztályozni kéne a weblapokat, hogy kereséskor tudjuk melyik a legjobb számunkra és melyiket ne is nézzük.

Mostanra kb. 200 különböző paramétert (linkek, képek, minőség, olvashatóság, frissülés, stb..) vizsgál a Google és ez alapján ad egy pontszámot az egyes weboldalaknak.

Ezért ajánlott erősen az elkészült weboldalt kulcsszavakra optimalizálni, s folyamatosan friss tartalommal ellátni, hogy magasan tartsuk azt a bizonyos Google osztályzatot (ez a page rank)

Így már könnyebb azokat a keresési találatokat sorban megjeleníteni és a felhasználónak nem is kell a Google találati lista 1. oldalánál tovább mennie, hisz valószínűleg ott van a lényeg, azok az oldalak a legértékesebbek a keresése szempontjából (legrelevánsabbak).

A keresés (search)

Így tehát amikor rákeresünk a “hogyan fogyjunk le”, vagy “hogy kössünk nyakkendőt kifejezésekre (e kettő különösen népszerű) az Interneten, igazából a Google óriási szerver parkjaiban tárolt, s szépen sorrendbe állított tartalomjegyzékében kutatunk.

Így van az, hogy pár másodperc alatt eredményt kapunk vissza, pedig az Internet szinte végtelen.

 

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AMtech Rendszerház

Pedro-ról néhány szó.

Mérnök informatikus vagyok, a digitális átalakulás szakértője, az AMtech Rendszerház szakmai vezetője.
Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.
Profitálj Te is a jövőből!

Itt megtalálsz: szekrenyipeter.hu
www.amtech.hu

 

Interneten hogy lesz hatékonyan a keresés
Keresés Interneten Hatékonyan

Akkumulátorok a digitális világban – 2021.11

AKKUMULÁTOROK A DIGITÁLIS VILÁGBAN

digitális
egyre profibb akkukra van szükségünk a digitális átalakuláshoz

Mi a legnagyobb baj a telefonoddal?
Vagy épp a notebook-oddal, ha elviszed valahova?
Avagy gondolkozzunk nagyobban: az a bizonyos elektromos autó probléma.

Amikor azt kutatod, hogy hol van egy olyan kút, ahol végre fel tudod tölteni az autódat, és ennek érdekében egyre lassabban mész és kikapcsolsz mindent, csak kitartson az aksi.

Benne vagyunk a digitális átalakulásban, és fejlődnek is a kütyük körülöttünk, ám az energiatároló egységek jó egy évtizedes lemaradásban vannak, aminek isszuk most a levét rendesen.

Egyszerűen nem ez volt a fontos.

Eddig.

Összefoglalva: milyen gyorsan tölt, mennyi ideig tart ki és persze mennyire lehet újrahasznosítani az akkumulátort?

Sok próbálkozásról olvasni, ám egy ausztrál intézmény meg is valósította azt az aksit, ami a jelenlegiekhez képest:

60x gyorsabban tölt.

3x több energiát tárol.

könnyebben lehet újrahasznosítani.

Az új remény egy grafén aluminium-ion alapú rendszer, ami a mostani nagyon elterjedt lithium-ion aksikat fogja (talán) leváltani, hogy ne kelljen állandóan energia utánpótlás után kutatnunk, amerre csak járunk.

Ebben a témában ugyanolyan naprakészen kell lennünk, mint magában a szoftver-fejlesztésben, hiszen ezeken fut mindaz, amiket mi megvalósítunk.

Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AMtech Rendszerház

A digitális transzformációról adatokat és további érdekességeket, Pedro – Digitális Transzformáció csatornáján találsz:  ITT

Amennyiben a cégednek nagyobb rendezettséget és átláthatóságot szeretnél, az Amtech Rendszerház -tól tudsz ajánlatot kérni, itt megtudhatod a Te egyedi rendszered fejlesztése mennyi időbe és pénzbe kerülne.
A kapott adatokkal pedig már tudsz is számolni, hogy mikor lesz saját rendszered.

 Az alábbi linken pedig találsz egy rövid kérdőívet, amit ha kitöltesz gyorsan tudunk segíteni: ITT

eszközök kellenek az átalakuláshoz

Mi lesz a programozókkal? Már szoftver írja a szoftvert?

Program ír programot

Na és mi lesz a következménye, ha már gép ír programot?

És mi az, hogy Digitális Éhség?

Nem kell tudni programozni, elég, ha elmondod mit szeretnél és már készül is a saját programod.

A mesterséges intelligencia megérti és megírja a programot Neked.
Ez nem a jövő, ez a jelen.

 Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ezt mondják róla, akik próbálták „hogy hogy érti, amit mondok? Ez elég ijesztő” „már itt tartunk? Akkor bárki megtudja csinálni?” „elképesztő! És mi lesz a szakmával?”

Miről is beszélünk? A fenti vélemények akkor hangzottak el, amikor egy szoftverfejlesztő és egy programozásban nem járatos személy leültek, majd nekiálltak lediktálni egy addig nem létező szoftvert a gépnek.

Ahogy folyamatosan és érthetően, részletesen diktáltak (angolul), azt is látták, ahogy „íródik” a program és egyre több a megírt kódsor.

Eközben vizuálisan láttuk is, tehát megjelent, hogy addig mi készült el.

Megjelenik egy űrhajó.
Majd elkezd mozogni.
Utána már mi tudjuk irányítani.
Jöhetnek az ellenfelek, akik szintén mozognak.
Rendben, akkor gondoskodjunk róla, hogy ha ütköznek, vége és indul a játék az elejéről.

Ehhez nem kell tudni programozni, s egy kód sort sem kellett megírni!

Csupán ahogy beszélgetünk, a szemünk előtt születik meg!
Amíg egy szakmabelit a részletek érdekelnek és hogy milyen az így elkészült program, addig a területen nem jártas felhasználó azt kérdezheti:

jól értem, hogy egy szoftver ír egy másik szoftvert, ez hova vezet?

Lássuk, hogyan is működik?

Ez a rész kissé technikai lesz, ugord át, ha nem érdekel, a teljes mondandó, így is érthető marad, ha ezt kihagyod.
Na még itt vagy? Oké, Te tudod. 🙂


Szóval amikor egy program készül, mögötte ott van az utasítások logikusan felépített sokasága, más néven a forráskód, ami
egy adott programozási nyelven készült.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a kódot a saját gépünkön tároljuk-e?

Akár igen, de létezik profibb megoldás. Egy GITHIB nevű kódbázis, amit 2018-ban felvárásolt a Microsoft 7.5milliárd dollárért.
Nyilván ez sem volt egy impulzus vásárlás, hopp, vegyük meg őket, mind inkább nagyon is tudatos bevásárlás, ez ugyanis a világ egyik
legértékesebb szoftver fejlesztő hálózata! Egy valódi digitális kincsesbánya, amiből kis túlzással bármi építhetünk.

Mint egy óriási kupac Lego.

Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült kódot.
Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat.
Ennek eredményeképp ez a programozók “Mekkája” is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze,
amiből válogathatsz kedvedre.

Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet.
El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis?
No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl.: újra hasznosítjuk a már megírt kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni.

Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek.
Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a szoftverfejlesztők mesterséges intelligencia párja.
Te írod (pilóta), ő pedig figyel és aktívan segít (másodpilóta).
Ügyesen teszi mindezt, hisz a birtokában van a teljes GitHub forráskód gyűjtemény, sőt ki is kacsint az internetre más programok után kutatva.
Ebből tanul, s mint mondtam figyeli a munkádat és kiegészíti azt, vagy épp 5-10 javaslatot tesz, hogy Te vajon mit akarhattál írni, mire gondolhattál.
Van, hogy az első sorból (egy megjegyzésekkel jól tarkított függvény fejléce pl.) megírja az egész program részt helyetted.

S akkor programozik a gép helyetted? Dehogy. Kiegészít inkább, hogy gyorsabban haladjunk.

Azt mondják a fejlesztők, hogy minek is kéne mindent neked megírni, amikor a gép kitalálja és megírja helyetted.
Vagy mi van, ha újonc vagy?
Akkor kis túlzással a gép majd megtanít kódolni.
Nemhiába volt jó befektetés az OPENAI nevű cég, akié ez a mutatvány!
Ja ez is a Microsoft birtokában van.
Egészen pontosan 1 milliárd dollárt fektetett nemrég a cégbe.

Haladjunk azonban tovább, mert ez közel sem a vége a sztorinak!

Eljött 2021 augusztusa, – tehát mindösszesen 2 hónap telt el a CoPilot megjelenése óta- és itt az új üdvöske, a CODEX.
Na ez emeli új szintre a szoftver fejlesztést csak igazán! Ez ugyanis GPT-3 (természetes nyelv feldolgozás) segítségével figyeli minden szavadat,
apró részekre bontja azt, majd a CoPilot programmal összedolgozva, a GitHub 30 milliós felhasználói listája által írt programokban kutatva,
konkrétan kikeresi és összeállítja a kész program részt.
Sőt akár egy teljes programot is.
Voila!
A gépi tanulás (ML) egy iskola példáját láthatjuk.

Ez persze még tanul és erősen béta állapotban van.


Még arra felhívnám a figyelmet, hogy az ily módon előállt program szintén felkerül a GitHub óriás program gyűjteménybe, bővítve azt az alapot,
amivel a mesterséges intelligenciát tanítjuk.

Márpedig egy AI rendszer annál jobb, minél több tanító adattal rendelkezik.

Mi a hatása a világra?

Megannyi kérdés cikázik a fejemben, hogy csak kettőt említsek:

Mi lesz a programozókkal?

Vagy hogy tényleg a szoftver fog szoftvert írni hamarosan, emberi beavatkozás nélkül?


Kezdjük ott, hogy miért számít ez a kérdés egyáltalán? Érdekelje az informatikusokat, ő dolguk, ő szakmájuk, nem? Nem egészen.
Mondj egy olyan iparágat, amit nem érint az informatika.
Lehet nem is találnánk ilyet.

Benne vagyunk a digitális transzformáció korában és az igény a fejlődésre hatalmas.
A mezőgazdaságban megjelentek a gép vezérelt automata farmok, ahol nem dolgozik már ember, csak drónok, önvezető traktorok és automata aratógépek.
Emellett a gép profi cikket ír és kiszűri a nem kívánatos deepfake videókat, ha kell.
Hatalmas az emberiség szoftver igénye és a digitális éhség!

Ezt tehát egy olyan emberi igény, amit nem tud az ember egymaga kielégíteni. Saját csapdánkba estünk úgy tűnik.

Persze egyre több az informatikus, sőt a programozó is, de ez nem lesz elég.

Tudtad, hogy az internetre kapcsolt eszközeink (IoT) száma 2015 óta a duplájára nőtt és 2025-re ismét duplázódig az előrejelzések szerint?
S ezeket valakinek fel kell programoznia, hogy mi szépen használhassuk a mindennapi életünkben az okosórát, az okosporszívót, okos hűtőt,
játékkonzolt, vagy akár egy sima tv-t.

S hogy mi lesz a szoftverfejlesztőkkel így?

Megmaradnak, sőt még többre lesz igény! Valószínű, hogy az egyes cégek egymástól fogják elcsábítani a nagy koponyákat. S persze mindenki mellett ott fog dolgozni egy CoPilot kód kiegészítő, vagy CODEX diktáló eszköz.

Számomra az is reális, hogy egy nagy cégben pár erre kijelölt, a programozáshoz némi affinitással rendelkező személy lediktálja a programot, majd ha nem úgy működik, ahogy illene, vagy tovább kell finomítani, akkor átviszi a programozó csapathoz, hogy „srácok hozok Nektek pizzát, megnéznétek a kódomat?”

Így a lelkes laikusokkal (power user) együtt inkább ki tudjuk majd szolgálni az exponenciálisan növekvő igényt, míg enélkül azonban elmarad a kívánt fejlődés és jön a csalódás.

Szoftver tehát még jó ideig nem fog szoftvert írni, mert:

1.       miért is tenné, nincs motivációja, célja. Ezt mind tőlünk kapja és ez marad is így sokáig.

2.       amit a gép ír, az gyakran nem is működik, nem ellenőrzi le. Ehhez ember kell.

Zárszó, konklúzió

Minden szakma változik, ez miért lenne kivétel – kérdezhetnénk. A programnyelvek a 60-as évek vége óta indultak fejlődésnek, ám az ahogy készülnek, nem változott igazán lényegesen az utóbbi évtizedekben. Miközben minden szakma fejlődött, a programozás -új programnyelvek kivételével- nagyjából változatlan maradt.
Ezt tehát akár felfoghatjuk egy kötelező (r)evolúciós lépésnek is, ami elkerülhetetlen volt és aminek a segítségével felépítjük a vágyott, szép új világot.
Hisz ezt akartuk, nem?

Pedro

Programozóból vezető
A jövőnk itt van

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

https://amtech.hu/rolunk/

A jövő munkahelyei – 100 okunk van optimistának lenni.

Az Amtech Rendszerház életében a jövő kutatása mindig fontos helyet foglalt el és ezt szívesen megosztjuk másokkal is. Pedro, a cég szakmai vezetése mellett, folyamatosan kutatja, tanulja és rendszerezi tudását, így egyre több felkérést kap mint szakértő ezen a téren is.  

A jövő munkái
A jövő-kutatás az egyik titka rugalmasságunknak

Ezeket a remek kérdéseket megválaszolva, az olvasó betekintést kaphat az általunk elképzelt, előttünk álló időszakról. Akit pedig kimondottan a jövő munkái és munkahelyei érdekelnek, az ezen a linken tudja megnézni erről a beszélgetést: A jövő munkái – a 100-as listám  

Mik azok a legfontosabb dolgok, amelyek a jövő munkahelyeit jellemezhetik, miben térhetnek el a jelenlegiektől?

A közeli jövőben tovább fog erősödni a home office iránti igény. Erre itthon már kormányrendelet is létezik, ami kimondja, hogy külön megállapodás hiányában az összes munkaórák két harmadában a távmunkának megfelelő helyen végzendő a munka és csak a maradékban bent az irodában. Ekkor a munkáltató csupán az elvégzendő feladatokat szabhatja meg, mást nem. Az ember értéke megnövekszik, sokkal inkább fog minden munkáltató törekedni rá, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén. Erre külön szakmák is lesznek, pl: mood manager, akinek ez lesz a feladata. Ez évtized végére általános lesz, hogy pl. egy üzemben az ember mellett már kooperatív munka robotok (emberrel együtt, egy légtérben dolgozó) is lesznek, amelyek bizonyos feladatokat hatékonyabban tudnak ellátni, mint mi emberek.

A változások csak jók lehetnek? Mire kell figyelni, hogy „emberkompatibilis” legyen a munkahelyünk?

Tekintve, hogy a közeli jövőben igen sok helyen lesz automata (tehát nem feltétlen robot) feladat végrehajtás, az embernek jóval nagyobb lehetősége lesz kihozni magából a maximumot és olyan feladatkört végezni, ami igazán illik az ő személyiségéhez. Az emberkompatibilitás leginkább ott fog megmutatkozni, hogy nem csak hogy könnyebb lesz megtalálni a sok új munkakör közül a nekünk leginkább megfelelőt, de szinte muszáj is lesz választani ezek közül az említett automatizációnak köszönhetően. Ebben a legfurcsább talán az, hogy a nekünk leginkább megfelelő munka megtalálása és maga az állásinterjú is szinte biztos AI alapú szoftver segítségével fog zajlani.

Milyen készségekkel, tudással és gondolkodásmóddal kell bírnia a jövő munkavállalóinak?

Ez leginkább attól függ, hogy a jövőben milyen területen helyezkedünk el: tech, üzlet, környezet, egészségügy, űr, város, mezőgazdaság, stb.. Általánosságban elmondható, hogy amire a gépek még igen sokáig nem képesek, az a mi nagy előnyünk: kreativitás, cél alkotás, érzelmek Ezek mindenkiben ott vannak, maximum kicsit mélyebben elásva. Most majd előbányásszuk ezeket.

A jelenlegi oktatási rendszerek fel tudják készíteni a fiatalokat a „jövő munkahelyeire, kihívásaira”?

A jelent alapul véve és nagy általánosságban vizsgálva, sajnos nagyon nem. Ráadásul ez az a terület, ami különösen lassan változik. Persze erre is vannak jó példák, pl: a finn oktatási módszer, ami nagyon digitális és figyeli az egyén képességeit ahelyett, hogy levágja a kis ágakat és sablon tanulókat csinál. Vagy ott van sok felsőoktatási intézmény, ahol maga az oktató is az adott területről jött, nem csupán elméleti szakember, hanem kőkeményen tudja mi van a piacon. Erre azért van szükség, mert ami igaz volt 2 éve, az már nem biztos, hogy minden tekintetében helytálló most is. Olyan tanár kell tehát, aki naprakész és elsztorizgat a hallgatóval az épp aktuális munkákról, ügyfél igényekről, sőt bevonja őket (csapatszinten) a probléma megoldási folyamatba is. Plusz pont, hogy később erről értékes, gyakorlatias visszajelzést is hozhat a tanár. „Így oldottuk meg a korábbi problémát a cégben, köszönöm, ebben Neked/Nektek is szereped volt”.

Mi lesz mondjuk az esztergályosokkal vagy azokkal, akik a „szalag mellett” dolgoznak?

A gépek, robotok mögött dolgozó mesterséges intelligencia az embertől tanul, minket utánoz. Ha mi egy képesség birtokában vagyunk és az ismétlődő (gépies?), akkor könnyen algoritmizálható is egyben. Erre szokták mondani a matematikusok, hogy szinte az egész világ leírható a matematika nyelvén, ergo a világunk algoritmizálható, sarkosan fogalmazva gép által elvégezhető. A most ismert szakmákat fokozatosan átveszi a jól megtanított és később öntanuló gép ez évtized végéig. Utána pedig mindez felgyorsul. Lesznek olyan munkák, szakmák, amelyek gyorsabban és lesznek, melyek lassabban esnek áldozatul ennek a legújabb ipari forradalomnak.

Te optimista/pesszimista vagy a jövőt illetően?

100%-ban optimista vagyok. Olyannyira, hogy igyekszem is másoknak segíteni új szakmát találni. Ehhez tudni kell miből választhatunk és ismerni kell magunkat is (ez nem is annyira magától értetődő). Ha e kettő megvan és persze kellően nyitottak is vagyunk, akkor már viszonylag könnyű lesz hidat verni az ismert jelen és az izgalmas, ám alapjaiban megváltozott közeli jövő közé.

Most
Jók a kilátásaink

Válaszok: Szekrényi Péter – Pedro tulajdonos, AMtech Rendszerház  

Kérdések: Lippai Roland – coach, újságíró, szövegíró

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

Rólunk

A robotok izgalmas új munkahelyeket hozhatnak létre? Lennél 3D nyomtató szakértő?

Robot üdvözlet
Hello Robot

Fogadjátok szeretettel Pedro-val, digitalis szakértőnkkel és az Amtech Rendszerház Szakmai Vezetőjével készült interjút, ha lemaradtatok az élő adásról, itt most vissza tudjátok hallgatni, illetve egy rövid kivonat is készült a beszélgetésről.

A teljes Spirit Fm beszélgetés itt található:

Teljes adás Spirit FM

Az interjú kivonatát, itt olvashatjátok:

Pedro:

Ugye mindenkit ez érdekel, hogy most akkor mit hoz a jövő?

De ne is a jövőről beszéljünk, hiszen ez már itt van.

A robotok gyakorlatilag körülöttünk vannak, segítenek, kiszolgálnak minket.

Ha csak azt mondom, hogy a Google kereső vagy egy bármilyen tartalom ajánló vagy egy tartalomszűrés a Social médiában, betegség kutatás, önvezetés és még folyamatosan sorolhatnám ezt a listát, gyakorlatilag a robotok az informatika, a mesterséges intelligencia itt van jelen pillanatban is.

És olyan érdekes új szakmák vannak és lesznek is – felsorolunk ebből mindjárt párat – hogy nem győzünk majd válogatni.

Na és ez a lényeg.

Spitit FM:

Mielőtt erre rátérnénk, én úgy képzelem, hogy úgyanúgy mint pár éve olyan új pozíciók alakultak ki, mint a például hirdetéskezelő, média menedzsment…
4-5 év múlva pedig ennek a nagyon erős digitális transzformációnak a következményeként, átalakulnak munkaterületek.

Pedro:
Különböző munkalehetőségek fognak kialakulni, válogathatunk majd abból, amit szeretnénk csinálni.

És most jön a jó benne, ezek a munkák kreatívabbak lesznek, mert a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár és a nem annyira kreatív és érdekes munkákat át fogják tőlünk venni.

Nézzünk ilyen kreatív munkaköröket.

3D nyomtató szakértő. Ehető ételek nyomtatása.  Űr alkatrészek nyomtatása.

Vagy nézzünk egy másik példát, adat-detektív.   Mindenki arra pályázik, hogy ami adatainkat megszerezze, akár cégről, akár hivatalról beszélünk. Olyan emberekre lesz szükségünk, akik kinyomozzák nekünk, hova kerültek ki az adataink, milyen céllal használták fel azokat az adatokat, akár engedélyezték akár nem. Virtuális magánnyomozás.

Bármennyire is átalakul itt most, akár a munkaerőpiac, az elkövetkezendő években, évtizedekben és mondjuk a mesterséges intelligencia, a robotok nagyobb szerepet kapnak, de azért a robotok mögött még az emberek állnak.

Spitit FM:

Valahogy én úgy képzelem, hogy vannak a folyamatok, vannak az emberek és igazából van még a vállalati kultúra, ennek a három eleme együttesen fogja az egészet alkotni.

Pedro: A Digitális transzformáció egy kicsit megtévesztő tud lenni. Sokan azt hiszik, hogy ez kizáró az informatikáról szólt és arról, hogy mindenütt mobil telefonok és számítógépek lesznek körülöttük. Pedig nem így van, mert a digitális átalakulás az emberközpontú. Vagyis elsősorban az számít, hogy milyen kultúrát alakítunk ki. Például egy vállalatnál, egy szervezetnél, – hiszen életünk nagy részét ott töltjük – milyen vállalati kultúra van.

Ennek szervesen nincs köze az informatikához. Milyen az értesítést, hogy hogyan szolgáljuk ki az ügyfelet… tehát milyen üzleti folyamatok vannak, röviden az üzleti folyamatok átalakítása a vevőink érdekében hogyan alakul? De még ez sem szervesen informatika és csak a harmadik lépés a digitális átalakulásban az, hogy mindezt az előbb mondtam meg támogatjuk egy erős informatikai háttérrel ez a digitális átalakulás.

Spitit FM:

Na de az informatika hol tudja a vállalatokat, szervezeteket segíteni?

Úgy kell elképzelni, hogy a cégeknél találkozunk vállalatirányítási rendszerrel, ami megkönnyíti az emberek munkáját. Akár a bérszámfejtő munkát humánerőforrás munkát a menedzsment munkáját, tehát számos területen. Azzal könnyíti meg, hogy ezekben a rendszerekben tudjuk összegezni a kellő adatokat és innen tudunk dolgozni, együtt ebben a rendszerben tudunk gondolkodni?

Pedro: Igen ez így van, tehát ezek a vállalatirányítási rendszerek, bármennyire is sokszor szárazan hangzanak, de elkerülhetetlenek már egy kis cég esetében is. A szükséges jó ahogy mi hívjuk (szerk)

Spitit FM:

Úgy kell elképzelni, hogy bent a robotok dolgoznak a gyárban, mi meg otthonról irányíthatjuk ezeket?

Van egy ilyen jövőkép?

Pedro: Igen ez valós elképzelés lehet. Roppant izgalmas a téma, mert ahogyan őn is mondja, ezeket a gépeket távolról irányíthatjuk majd, illetve nagyrészt önállóan fognak cselekedni, ha mi megmondjuk hogy mit csináljon, mit állítson elő, mikorra, milyen mennyiségben és nincs más dolga mint ennek nekilátni és minden akadályt elhárítani ami közbejön.

Nagyrészt sok helyen már most is így néz ki, például egy autógyártásban számos példát találhatunk rá, de felviszem a hangsúlyt, mert ehhez még mindig nagyon sokáig ember fog kelleni. Embereknek kell majd elmondania, hogy mit csináljon az a gép.

Ezzel elértünk a beszélgetés egyik legfontosabb pontjához, ahhoz a bizonyos célhoz.

A gépeknek célt kell adni, az ember az aki a célt fogja adni és talán leginkább erre kell majd ügyelnünk, hogy ezek a célok amiket a gépeknek adunk, közösek legyenek a mi emberi céljainkkal!

Spitit FM:

Na akkor itt nézzük meg ha már előjött a cél? Lehetséges a jövőben, hogy a robotok önálló célt fognak tudni maguknak alkotni? A filmekben elég sötéten van lefestve ez a jövőkép. Átvehetik a robotok az uralmat?

Pedro: Világos a kérdés, igen itt sajnos nagyon rossz szerepe van Hollywood-nak. Szeretnek minket ijesztgetni, hiszen erre vagyunk mi emberek vevők, ezért megyünk be a moziba. Ennek a felét sem, én azt mondanám bő 90% át azért fenntartásokkal kell kezelni. Konkrétan kimondom, nem szabad elhinni és nem szabad, hogy befolyásoljon minket. Persze mondani könnyű, de akkor nézzük meg hogy mit is hoz e téren a jövő.

A mesterséges intelligencia három részre bontható,
3 szintre.

Most járunk az első szintnél, ez a szűk mesterséges intelligencia. Azért szűk, mert bizonyos területeken nagyon jól tud viselkedni, lehet vele sakkozni, majd előbb utóbb önvezető autót fog csinálni, de ezek 1-1 területek.

A kettes szint, ami majd el fog jönni, az az általános mesterséges intelligencia. Itt már a gép, akár tudat akár intelligencia szinten egy szintre fog velünk emelkedni. Itt fog előfordulni velünk, hogy járunk az utcán és nemcsak embereket fogunk magunk körül látni, hanem gépeket, robotokat is. Céllal megint csak mondom, teszik a dolgukat. Egy közös mit társadalomban élhetünk velük.

Már ez is sok kérdést felvet gondolom, ezután pedig jön majd majd és itt még jó pár majd lehetne, a 3 szintje a mesterséges intelligenciának. Ami a mesterséges szuper-intelligencia. Itt már az intelligencia meghaladhatja az emberét. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez sem azt jelenti hogy végünk van! Ez azt jelenti hogy hát mondjuk ki, elképzelhető egy olyan mesterséges intelligencia szint, ahol már nem az ember áll a “tápláléklánc” csúcsán és mégis együtt tudunk élni.

A téma kimeríthetetlen, ha van véleményed amit szívesen megosztanál velünk, a megoldas@amtech.hu ra is elküldheted.

Merksz Annamária – Angie

Amtech Rendszerház

www.amtech.hu

Robotok a szolgálatunkban

www.amtech.hu

Mi szállítjuk a cégműszerfalat 2021-ben a sebesség fontosabb, mint valaha

Cégműszerfallal, azonnali információkat kapunk

MI SZÁLLÍTJUK A CÉGMŰSZERFALAT – pontos és azonnali információk a láthatáron

Azt vettem észre, hogy a cégvezetők csak ad hoc jelleggel, vagy mondjuk fixen hetente egyszer ránéznek a cég fontosabb mutatószámaira.

Rosszabb esetben akkor, ha baj van…

De utána beülnek a szép autójukba, aminek a műszerfalát folyamatosan szemmel tartják – jogosan.

No de a cég miben más, mint egy autó?

Az is elvárja és meg is érdemli, hogy rajta tartsuk a szemünket folyamatosan.

Erre való a CÉGMŰSZERFAL!

Mindent azonnal láthatunk rajta, nincs kérdés. Sőt! Az a legjobb, ha ezt -bizonyos mértékben- a többi kolléga is láthatja.

Mi a vállalatirányítási szoftvereinket minden esetben ellátjuk cégműszerfallal, még akkor is, ha az ügyfelünk szerint “nem szúr a szög”.

Elhihetitek, nagyon hálásak érte és nem is értik, hogy tudtak eddig meglenni nélküle.

Szekrényi Péter – Pedro

tulajdonos

AmTech Rendszerház

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra.
Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

http://amtech.hu

Mesterséges Intelligencia nyomozók akcióban. (2021.02)

Már megint a Mesterséges Intelligencia. De mi köze van ennek az üzleti szoftverfejlesztéshez?

Mesterséges Intelligencia nyomozók a Heti hír percekben

Hogy ügyfeleinknek jövő álló szoftvereket tudjunk készíteni, elengedhetetlen az újítások folytonos keresése, használata és beépítése.

Heti Tech sorozatunkat azért indítottuk, hogy pár érdekes újdonságot be tudjunk mutatni mit is jelentenek.

Legújabb témáink:

1, Csupán 600 millió dokumentumot kellett átnéznie az első mesterséges intelligencia (AI) nyomozónak, hogy megtalálja a huncutságot egy igen nagy repülőgép gyártó cégnél.

Megvesztegetés gyanúba került az Airbus repülőgépgyártó vállalat. De a bizonyíték felderítése nem lett volna egyszerű mesterséges intelligencia nélkül. Végül beigazolódott a gyanú és megtalálták azt az 1 dokumentumot amiben ha virág nyelven is, de tényleg szerepelt a megvesztegetés. Hihetetlen, nem!?

2, A Tesla meg eközben kénytelen visszahívni pár autót a tervezett avulás miatt? Lehet kicsit túl jó munkát végzett a részleg?

Pert nyertek a botrányairól és újításairól elhíresült Tesla autógyártó ellen, mert kicsit túl jól sikerült az avulás beépítése. Több 100.000 autó visszahívásra került és cserélniük kell benne egy kijelző chipet, hogy használható legyen. 5 éves alkatrész évülés csak szerintünk kicsit kevés egy autóval kapcsolatban?

3, Végül megnézzük milyen manapság egy okos-kilincs és mit tud az okos-billentyűzet.

Az okos billentyűzet speciális UV fénnyel működik. Így vírusmentesít. És miért is okos? Mert ha közelít a keze valakinek akkor a fény megszűnik és csak akkor folytatja a munkát, ha már ismét nincs kéz útban, veszélyben. Egyébként ahol a felületet sokan használják, nem tartjuk haszontalan találmánynak.

De mit csinál egy okos kilincs? Mit mit kb. ugyanezt. Megfogod, használod, elengeded és egy gyűrű végigmegy és fertőtleníti azt. Tipikus kell termék.

A teljes beszélgetést itt érhetitek el.

———-

Szekrényi Péter Pedro vagyok, az Amtech Rendszerház Tulajdonosa, szakmai vezetője és a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra.

Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.
Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:
pedro@amtech.hu
http://amtech.hu
http://amtech-systemhouse.com/

#airbus​ #tesla​ #smart​ #amtech #ai #digitaltransformation #mesterséges_intelligencia

Csatornám követőjeként mindig értesülsz a friss hírekről.
Természetesen továbbra is érthetően, szerethetően.

Gyere tarts velem: https://www.youtube.com/channel/UCYLuJTd8miFbKp_jhbmUn0g

5 út, amivel a mindfulness boldogabbá teheti a kapcsolataidat

Mindfulness

A mindfulness egy attitűd, ami segít nyitottabban, együttérzőbben és öntudatosabban élni.  Ez azt is jelenti, hogy képes vagy tudatosan átirányítani a figyelmedet az automatikus  cselekedetekről és negatív, előítéletes gondolatokról  a  jelenbe és a kapcsolataidra, bármit is teszel éppen „itt és most”. Nem nehéz elképzelnünk, hogy a tudatos emberek, jobb kapcsolatokat tudnak kiépíteni a partnereikkel, amit egyértelműen alátámaszt a  Journal of Human Sciences and Extension című folyóiratban megjelent 2016-os tanulmány. Megállapították, hogy a magas fokú tudatos jelenlét (mindfulness) boldogabb és kielégítőbb kapcsolatokat eredményez.

A tudatos jelenlét tényleg a kapcsolatok javulását eredményezi?

Mielőtt tovább mennénk, fontos megjegyezni, hogy a folyóiratban megjelent metaanalízis  (több kutatási eredmény összesített vizsgálata) tíz tanulmánya közül, csak kettő tartalmazott konkrét mindfulness beavatkozásokat (intervenciókat), amiknek a kapcsolatra gyakorolt hatásait vizsgálták. A többi tanulmány az éber figyelem mértékét és a kapcsolatai elégedettség különböző szintjeit mérte, amik között pozitív – korrelációs – kapcsolatot találtak a kutatók. Ez az eredmény azonban a „tyúk-tojás problémáját” veti fel.

Egy boldogabb kapcsolatban vagyunk nyitottabbak és éljük meg jobban a jelen pillanatot, vagy éppen fordítva? Bár nem tudjuk biztosan, hogy a mindfulness, tényleg a kapcsolatok mélyülését eredményezi-e, legalább két vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy ez így van. És miért? A válasz talán a mindfulness agyi folyamatokra gyakorolt hatásában rejlik.

Az alábbiakban bemutatunk öt olyan változást az agy működésében, amik a tudatos jelenlét gyakorlása révén jönnek létre, és amik abban segítenek, hogy boldogabbak legyenek kapcsolataink.

1. A mindfulness segít még jobban a jelenben lenni és a másikra figyelni

Mindannyian tudjuk, milyen bosszantó olyan emberrel beszélgetni, aki állandóan az e-mailjeit, vagy üzeneteit ellenőrzi, vagy a figyelme a munkahelyi gondok körül forog. A mindfulness megváltoztatja az agy figyelemért és összpontosításért felelős területét. A mindfulness tehát segíthet felismerni, ha „robotpilóta üzemmódban” vagyunk, és a figyelmünket a beszélgető partnerünk mondandójára, érzéseire és igényeire fordítani. Ez az értő figyelem segíthet jobban jelen lenni a kapcsolatainkban, ami szorosabb kötődést és fokozott intimitást teremt.

2. A mindfulness csökkenti az erős negatív érzelmi reakciókat

A mindfulness tanulmányok azt mutatják, hogy 8-10 hét gyakorlás megváltoztatja az agy érzelmi szabályozásért felelő területeit. Az amygdala egy kis mandula alakú rész a középagyban, ami az agy „harcolj vagy menekülj” működés módjáért felelős. Ez a terület aktivizálódik például akkor, amikor egy kapcsolatban fenyegetve érezzük a jólétünket, vagy a függetlenségünket. Ilyenkor automatikusan és hirtelen öntenek el az érzelmek és dühösen támadunk a partnerünkre. A mindfulness csökkenti az amygdala fenyegető és lobbanékony hatását, ami segíthet a pároknak abban, hogy kikerüljenek a pusztító vitatkozás negatív ciklusaiból, vagy az érzelmi távolságból.

3. A mindfulness fejleszti az érzelemszabályozást

A tanulmányok azt mutatják, hogy, a mindfulness gyakorlása nem csak a prefrontális kéreg működését erősíti, de az amygdalával való kapcsolatát is fokozza. Egy konfliktusban a prefrontális kéreg – az agy irányító központja – azt az üzenetet küldi az amygdalának, hogy állítsa le a „harcolj vagy menekülj” működést, mert nincs vészhelyzet.

Tehát még akkor is, ha elkezdjük elveszíteni a fejünket, vagy legszívesebben otthagynánk a partnerünket a vita hevében, a mindfulness gyakorlásával képesek leszünk megállítani ezt a folyamatot, és felismerni, hogy ez nem vezet sehova. Ezáltal pedig megakadályozzuk magunkat abban, hogy a párkapcsolati problémák elől homokba dugjuk a fejünket.

4. A mindfulness segít, hogy öntudatosabb legyél

A tudatos jelenlét az elülső cinguláris kéreg működését is megváltoztatja az agyban, ami az önérzet és az érzelmek szabályozásáért felelős. Vagyis a mindfulness segíthet felismerni, ha nem megfelelően járunk el egy szituációban és könnyebben vissza tudjuk terelni a figyelmünket és a tetteinket a számunkra is elfogadható helyes irányba. Segíthet megakadályozni a destruktív, vagy manipulatív viselkedést, például ha a féltékenység hevében a partnerünk számítógépében, vagy telefonjában akarnánk kutakodni.

5. A mindfulness empatikusabbá tesz

A tudatos jelenlét az insula működésére is hatással van, ami az empátia és együttérzés szabályozásáért felelős terület az agyban. Ez segít nekünk abban, hogy jobban megértsük a partnerünk lehetőségeit, érzéseit és együttérzőbbek lehessünk vele. Ha a harag, és az irányítási vágy helyett megértéssel fordulunk a partnerünk felé, azzal a beszélgetéseket pozitív irányba tudjuk terelni. Együttérzően könnyebben kifejezhetjük a szeretetünket a partnerünk iránt, ami pedig fokozza a meghittséget a kapcsolatban.

Összegzés

Mindannyian boldog párkapcsolatra vágyunk, de csak kevesen ismerjük ennek a kulcsát. Ahelyett, hogy az energiánkat a partnerünk megváltoztatására, vagy a panaszkodásra pazarolnánk, érdemes inkább a tudatosságra koncentrálni. Ebben segíthetnek a mindfulness meditációs gyakorlatok, aminek hatására érzelmileg érettebben élhetjük meg szeretetet a jelen pillanatban. És ki tudna ennek ellenállni?

Fontos-e a digitális transzformáció, vagy csak hype?

Egyre többet hallani a digitális transzformáció kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?
Nem tudjuk pontosan mikor kezdődött, sem azt hogy meddig tart.
10 emberből 8 teljesen félreérti (nem az ő hibája, csupán nincs jól kommunikálva még).
Ráadásul azt sem tudjuk hol kezdjük és egyáltalán kell-e nekünk foglalkozni vele.
Ebben a “DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ”-t összefoglaló blog cikkben megmutatjuk mit ért a világ Digitális Transzformáció alatt (éles példákkal, interjúkkal, izgalmas utazásokkal) és hogy mi, akár mint magánszemély, akár mint cég, mit nyerhetünk belőle.

#DIGITALTRANSFORMATION

A digitális transzformáció

Kezdjük túlreagálni és legyen belőle újabb lufi, mint anno a tulipán vész?

Netán hagyjuk totálisan figyelmen kívül, mondván eddig is működtünk, ezután is megleszünk valahogy?

Most elsőre az a lényeg, hogy tudj róla: létezik, van és kb. olyan, mint egy vírus: akkor is terjed, ha nem akarod! 

Egyre többet hallani a kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?

A Wikipedia szerint ez “a digitális transzformáció a mindennapi (üzleti) kihívások és problémák nem hagyományos formában történő megoldása a digitális technika alkalmazásával.”

Oké, hát ez még nem annyira világos megfogalmazás, bár nem áll messze a valóságtól. A jövőnk ugyanis többé már nem pusztán a jelen folytatása. Ehelyett egy új, alternatív jövő épül. Pl: autóipar. Tudtad, hogy már rég nem az autó gyártásról szól az ipar? Helyette car-sharing van ipari méretekben. A Ford tolja is ezt szépen; megveszed az autót tőlük részletre, ő pedig profi IT eszközökkel támogatja (mobil app), hogy Te abból élj, hogy kiadod az autót “közhasználtra” pénzért természetesen, ami fedezi a részleteket is. Ezt csak segítik azok a városok, ahol bizonyos napokon tiltják, hogy a belvárosba olyan autó hajtson be, melyben csupán 1 fő utazik.

Vagy Facebook, Linkedin példája: A legnagyobb tartalom szolgáltatók, miközben ők maguk nem állítanak elő saját tartalmat 🙂 Airbnb? A legkiterjedtebb ingatlan hálózat a világon. ám saját ingatlanjuk száma NULLA.

Eddig okés, akkor tehát Digitális Transzformáció = technikai újdonságok és sok sok informatika?

Távolról szemlélve úgy tűnhet. 🙂  Ami biztos, hogy ez nem egy csomag, amit megveszel és készen vagy egy életre. Ez ugyanis egy komoly, több lépcsős folyamat, melynek a konkrét célja, hogy a megváltozott ügyfél igényeket ki tudd szolgálni (lásd Z generáció), méghozzá extra gyorsan. Általánosságban kezd igaz lenni, hogy az ügyfeleink többet akarnak, mint amit adni tudunk és gyorsabban változnak az igényeik is, mint ahogy mi tudjuk változtatni a rögzült céges üzleti folyamatainkat.

De meg kell próbálni, mert a Digitális Transzformáció maga a túlélés, amit azért csinálunk, hogy legyen hely az ügyfeleink fejében számunkra a jövőben is!

I. Legyen cégkultúránk!

avagy ez is csak “nevelés” kérdése

Ahogy mondani szokták: minden cégben létezik egy kialakult belső kultúra, amit a kollégák építettek ki. Ez akkor is van, ha tudatosan Te NEM dolgoztál rajta, mint vezető. Valami kialakult az idők során és itt most nem egy “cool” csocsó asztalról meg a szokásos csapatépítő programokról van szó.

Netán az egyre divatosabb távmunkát értjük alatta? Nos a Z generáció számára ez már természetes. Más szóval hátrány, ha Nálad ilyesmi nincs.

Akkor miről beszélünk egész konkrétan? A “3+2” alapszabályról:

1, legyen a munka változatos, s nem minden esetben kiszámítható, vagy egyhangú
Viszont ismerd a kollégáid, mert bizony valaki meg pont ezt a kiszámíthatóságot szereti inkább.

2, legyen előrelépési lehetőség
Mind függőleges irányban, ami a hagyományos felfelé történő előrehaladást jelenti, mind vízszintes irányban, ami inkább adott pozícióban maradva jelent nagyobb döntési jogkört.

3, adj jó pénzt a kollégáknak!
Ehhez persze ismerd a kollégáid saját személyes céljait, amit el szeretnének érni, amire vágynak, s adott esetben segíts nekik tervet kovácsolni annak eléréshez is.

+1, rendszeresen kérdezd a kollégáid véleményét
Szerintük mely üzleti folyamaton lehetne javítani? Valamint legyen rá lehetőség, hogy mindenki adhasson visszajelzést a felettese munkájáról.

+2, törődj kicsit azokkal is, akik:
a, valamiért nem lettek kollégák – minden jelentkezőnek válaszolj
b, valamiért már nem kollégák – békés elválás és kifizetés
s bár ez nem mindig lehetséges, tégy meg mindent, hogy lehetőleg senki se mondjon rosszat a cégről.

Ezt nevezik összességében employer branding-nek. Hogy jobban megértsük, vessünk egy pillantást az alábbi ügyes képre, mely Nánássy-Kassim András műve és a közismert Maslow féle piramisba oltotta a Herzberg féle motivációs modellt.

Vállalati kultúra nélkül a koléga maximum a 2. szintig (biztonság) juthat a cégen belül. Afelett kezdi már éreztetni hatását a vállalati kultúra.

digitális cég kultúra

S akkor még egy érdekesség a nagyvilágból a digitális transzformációval kapcsolatban, hogy inspirációt nyerjünk.

A Google-nél a kollégák a munkaidejük 20%-t fordíthatják saját projectekre. Bejelentik, hogy milyen ötletük van, s ha az a cégnek is jó, akkor start. Megvalósíthatják a cég erőforrásait is felhasználva, sőt célprémium/részesedés felajánlásával. Így jött létre a Gmail és a Google Maps is! Valaki partizán akciója volt, aki erős támogatást kapott hozzá cégen belül.

A LEGO-nál ugyanez van. Ott munkaidőn kívül lehet ezeken a saját kezdeményezésű projecteken dolgozni, de a rendszer mögötte ugyanez. Így jött létre a világ híres épületei sorozat (Big Ben, Eiffel torony, Szabadság szobor, stb.)

S mivel saját csapatot alakíthatsz rá (akár külsősökkel), van egy motiváló cél, felelősséged, s döntési jogköröd is van, kicsit olyan ez mint egy mini vállalkozás a cégen belül. Innen az elnevezés is: intrapeneur (az enterpreneur után szabadon). S az ember mindig szívesebben dolgozik a vállalkozásán, mint ha csak alkalmazott lenne, igaz?

Összességében tehát miért van szükség a valódi cég kultúrára a ditigális transzformáció korában? Mert egy kolléga felelősségtudatát (ez alapfeltétel) motivációvá és elkötelezettséggé alakítja. Ha mindenki jobban érzi magát a csapatban, könnyebb lesz egy irányba evezni, miközben odakint dúl a digitális transzformáció vihara.

II. Az üzleti folyamatok szétzúzása?

mert ügyfeleink is másként gondolkoznak már

Átbeszéltük tehát a vállalati kultúra tudatos kialakításának fontosságát, az első lépést a Digitális Transzformáció felé vezető rögös úton.

Ám a következőkben üzleti alapvetéseket rombolunk le, majd építünk újra, új elvek mentén. De mielőtt megtesszük, azért keressünk pár okot a miértre.
Működik a cég, igaz? Tudjuk mitől “döglik a légy”, s melyek a sikeres üzleti fogások az iparágban? S bár mindig van hova fejlődni, alapjában véve elégedettek vagyunk a cég működésével, nem? Nos, ha a fenti kérdésekből legalább kettőre IGEN a válasz, joggal kérdezhetjük, hogy “már miért kéne nekünk még ezzel az újra szervezéssel is bajlódnunk?”

digitális_roadmap

Álljon itt egy éles példa a digitális transzformáció aspektusaként.

Egy 25 éve sikeres cég, mely különböző munkagépeket biztosít nagyszabású építkezésekhez, pl: Dubai-ba, ahol észrevette, hogy csökken a kereslet az utóbbi 2 évben, miközben célpiaca tovább építkezik és duskál a javakban.


Mi lehet az ok? Mi törte meg a töretlen sikert, s mit csináljunk másképp? – Kérdezték a fejesek egyre sűrűbben az értekezleteken.
Nos, kérdezzük meg az ügyfeleket! – jött a logikus javaslat, méghozzá egy újonc PR-os kollégától.
Mi a gond? – kérdezték. Hát, hogy nem látjuk a telefonon – mondta a fiatal építési vezető a megrendelői oldalon, hogy mikor és melyik gép fog javításra szorulni.
Nem a kötelezően előírt karbantartásra gondolunk, hanem hogy tényleg mikor kell leállni, mielőtt a baj megtörténik és kényszerleállásra van szükség, ami ugye súlyos idő és pénzveszteség.
S azt errefelé kevésbé tolerálják…

Előre tudni, hogy mikor lesz baj és azt előzzük meg? És mindezt egy telefonos app-on azonnal friss adatokat láttatva?
– Így van! Van már ilyen netán? – kérdezte az építésvezető nem titkolt elvárással a hangjában.
– Igen, már teszteljük! – hangzott a költői túlzás. Majd megkezdődött a lázas munka, melynek eredményeképp 5 é fél hónapon belül összeállt egy felhő alapú okos rendszer alapja, ahova a világon kihelyezett éppen dolgozó munkagépek egységesen küldik a munka közben begyűjtött számadataikat, mint pl: időjárási körülmények, munkaórák száma, talaj viszonyok, építendő objektum típusa, terhelés, kezelő személyzet szakértelme és így tovább.


A központi felhőbe küldött és inteligens elemző szoftverrel megtámogatott gigászi anyagmennyiség a világ minden tájáról (s persze ez egyre csak növekszik) már elég lesz egy idő után ahhoz, hogy egész pontosan meg tudjuk mondani az adott gép várható problémáit, s így már azt is nagy %-ban tudjuk, hogy mikor legyen a karbantartás. Persze mindezt egy jópofa telefonos app-ra küldve, hangos riasztásokkal.
Véget ért tehát a rendszeres (tervezett) leállás és időkiesés, ezentúl csak akkor tényleg állnak le a gépek, amikor arra valóban szükség van. S mindezt úgy, hogy a meglévő erőforrásikat (a gépek) használták egy merőben új gondolat kiaknázására.

Ám ehhez szemléletmód váltás kellett a cégen belül, arra vonatkozólag, hogy mit adjunk az ügyfélnek (és azt hogyan tálaljuk), hogy elégedett legyen. A fiatalabb generáció szavára kell tehát figyelni és alkalmazkodni hozzá, mert ők nem fognak hozzánk alkalmazkodni, inkább nem nálunk vásárolnak…

No és akkor ezt hogyan is kezdjük?
Egy bombajó (és lehetőleg rövid) kérdőívvel a célközönség felé!
Mit szerettek a mi cégünkben? Mit nem szerettek nálunk?
Mit hiányoltok és mitől lehetnénk jobbak?

Az Amazon-nál mondjuk azt kérdezték, hogy “kedves (Z generációs) vásárló, mit utálsz a legjobban a bevásárlásban?”
A sorbanállást! Telefonon kéne intézni már ezt is. – Jött a sima válasz.
Oké, akkor nincs többé sorbanállás, jó lesz? 🙂 Az ő megoldásukat, lásd itt: Amazon_GO

Tehát a kérdés megvan, jönnek is szépen a válaszok. Kiértékeljük és eldöntjük mit kell máshogy csinálni ezentúl.
Alap üzleti és működésbenni folyamatokat kell netán a cégben megváltoztani? Igen, lehet.

Zúzzuk szét a cég stabil üzleti folyamatait?
Nem feltétlenül, maximum egyszerre csak egy folyamatot és előtte azért legyünk tisztában azzal, hogy mi az ami jelenleg a pénzt hozza a konyhára és azt véssük kőtáblába!
Ahhoz ugyanis, hogy bátran kísérletezzünk, kell egy biztos alap, amelyre építhetünk és ami pénzt termel.

Itt jegyzem meg, hogy érdemes ezekbe a felmérésekbe a saját kollégáinkat is bevonni, beleértve az újakat is, akik friss gondolkodásmóddal jönnek a cégbe dolgozni.

S ha vannak szép új üzleti folyamataink, melyekkel új “típusú”, modern ügyfeleket szerezhetünk, ideje kitalálni hogyan fogjuk mindezt bent is tartani a cégben.

III. és akkor Digitális Transzformáció = technológia?

avagy a nagy félreértés

Könnyen hihetnénk, hogy igen, ami úgy kezdődik, hogy digitális, az csakis és kizárólag az informatikáról és a technológiáról szólhat.

Jogosan tesszük, hisz pl. a kezünkben lévő “digitális barátunkká” avanzsált eszköz – a telefonunk- 15x akkora számítási erővel rendelkezik mint ’68-ban a holdra szálló Apollo 13!

S miközben Finnországban tesztelik az első teljesen önállóan közlekedő kompot, Kínában már valódi (és gyönyörű) házakat nyomtatnak 3D-s nyomtatóval. De nem kell ennyire messzire mennünk: Magyarországon a ZalaZone ad helyet az új 5G-s mobilhálózatnak és ott úgy lehet valós autót vezetni a tesztpályán, hogy a sofőr mindeközben a pálya melletti klimatizált épületben ül. Fél másodperces késéssel lát mindent és irányítja az autót. Apropó a Boing-nél már tesztelik ugyanezt utasszállító repülőgéppel is 🙂

És ennek ellenére a Digitális Transzformáció nem egyenlő a technológiával és informatikával! A technológia amúgy is már mindenhol ott van körülöttünk. A Digitális Transzformáció leginkább a kultúráról szól és az előző 2 bekezdésben lett részletezve a Belső Kultúra (cégkultúra) és a Külső Kultúra (céges üzleti folyamatok).

Most, hogy ezt tisztáztuk, beszéljünk az informatikáról, mert a megváltozott kultúra elfogadása és kialakítása után akkor is az IT kerül sorra. E nélkül egyszerűen nem teljes a kép.

Ehhez mindenek előtt fel kell, hogy tudjuk rajzolni a legfőbb értékteremtő üzleti folyamatunkat. Ez lehet egy pár lépésből álló sorozat, vagy akár nagyobb cégre jellemző hosszú és részletes folyamatábra. Nem könnyű ezt pontosan megérteni, ugye? Értékteremtő üzleti folyamat? Pedig ez pontosan, az aminek hangzik: Írjuk le azokat a lépéseket, melyek folyamatos ismétlése és végrehajtása során elégedett ügyfeleink lesznek, és profitot termelünk. Ez egy jól átgondolt és szigorúan végrehajtandó lépés sorozat, amely ugyan a legtöbb cégnél fejben már létezik, ám ösztönösen hajtják azt végre és bizony ezzel a kérdéssel igen csak meg lehet izzasztani jó pár öltönyös urat 🙂

Valahogy így:

 – Tudod-e hogyan működik a cég pontosan, lépésről lépésre?

 – Persze, hogy tudom, különben hogy lennénk sikeresek!?

 – Rendben, kérlek rajzold fel egy papírra, kockáról kockára, mindegyikbe írd bele, hogy mi az a lépés.

 6 perc múlva a nyakkendő, ing lazára véve: “oké, ehhez több idő kell, ha jól akarom csinálni” 🙂

De ha ez megszületett (vagy akár több is, mindegyik részlegre egy-egy ilyen fő értékteremtő folyamat), akkor most nézzünk rá! A jelent tükrözi, vagy az elképzelt és elérni kívánt jövőt netán? Ugyanis kettőre lesz szükségünk; egyik a MOST, a másik a JÖVŐ. Így tudjuk konfrontálni, hogy mekkora is a (fájdalmas) különbség valójában! Amint ezekkel készen vagyunk és tetszik is, amit látunk, valamint egyesek szerint kifejezetten rémisztően hat ránk a felrajzolt jövőkép, amit el kell érnünk, ne feledjük, amit Kalifornia ex kormányzója is mondott: zsebre dugott kézzel még senki nem ment fel a létrán 🙂

digitális_üzleti_folyamat_menedzsment.png

Most lesz szükségünk tehát egy olyan digitális szoftverre, ami erre a kitűzött célra épül rá. Hívhatjuk ezt ügyviteli, vállalatirányítási (ERP), gyártás irányítási, vagy üzleti döntéstámogató szoftvernek, a lényeg egyáltalán nem a név. Hanem, hogy a mi céljainkat szolgálja.

Ehhez vagy:

 a, dobozos, már kész szoftvert használhatunk – amennyiben azt alaposan átnézve meggyőződtünk róla, hogy amit a szoftver tud és ahogy azt tudja, számunkra tökéletesen elfogadható és adaptálható is.

 b, egyedileg ránk készült szoftvert választunk – ekkor az a szoftver nem másra, mint ránk, a mi elképzeléseinkre készült, nem tud se többet, se kevesebbet, mint amire pont szükségünk van.

 c, na ez az, amit sose válasszunk! Választunk egy kész programot és beletörődünk, hogy bár mi másképp működünk, majd alkalmazkodunk hozzá, mondván ha másnak jó, tán nekünk is az lesz. NEM, ez óriási hiba lenne. Maradjunk inkább az a, vagy b, opciónál.

Természetesen a kereket újra feltalálni nem volna szerencsés. Egy jól irányzott CRM program, egy callcenter támogató szoftver, egy levelező – csoportmunka szoftver szintén kell a teljes képhez, ezeket segít majd kiválasztani az IT szakértőnk. 

(apró megjegyzés: itt most nem a gépekre Windows-t telepítő, kijáró rendszergazdára gondolunk – lásd “netsógor” kifejezés -, hanem hozzáértő profira, aki ismeri a lehetőségeket és azt javasolja nekünk, amire valóban szükségünk is van)

További példákat vehetünk az épp aktuális digitális transzformáció trendekből is: Robotika, automatizálás, mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság, 3d nyomtatás. Vagy a még kevésbé ismert IOT, Digitális iker, blockchain technológia, edge computing.

A fentiek eredményeképp áll tehát elő egy olyan IT háttér, amivel már erősek vagyunk és amivel megalapozhatjuk a Digitális Transzformációt nálunk.

AmTech Rendszerház Kft. – A digitális transzformáció korában egyedi szoftververeket fejlesztünk, határidőre!

Cégünk több mint 10 éve foglalkozik egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. Több, mint 100 egyedi fejlesztést adtunk át ügyfeleinknek. Mindemellett célunk, hogy segítsük a magyar kkv közösséget a jelenleg is zajló és egyre rohamosabban gyorsuló digitális transzformációval kapcsolatban, hogy továbbra is hatékonyak és versenyképesek maradhassanak.

Ha Ön is szeretne ilyen irányban fejleszteni, keressen fel minket és megbeszéljük tudunk-e közvetlenül, vagy közvetetten stratégiai partnereink egyikével segíteni.

Vállalatirányítási Rendszerváltás – előtte, utána

rendszer

Cégünk több, mint 11 éve foglalkozik egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. Az elmúlt évek tapasztalata alapján pedig mondhatjuk azt, hogy elég tapasztalatot szereztünk, hogy betekintést nyújtsunk a magyarországi kis és közép vállalkozások infokommunikációs technológia kihívásaiba, tehát mik azok a problémák, amelyek tudatában egy cég vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett dönt. Ha ezt a cikket olvasod, tedd fel magadnak a kérdést, hogy jelenleg te hol tartasz és mennyi lehetőség van még előtted. Evolúciós lépcsőfokokat átugrani ér! 🙂

Problémák, akadályok melyeket a vállalatirányítási rendszer orvosol:

  • Az excel tábla
  • Ügyviteli rendszer, kiegészítve excel táblákkal
  • Szigetrendszerek

Az Excel, mint útonálló

Félreértés ne essék, nem szapulni szeretnék. Szerintem az Excel az egy teljesen szuper szoftver, rengeteget használtam én is.

Miért is jó egy jól megválasztott vállalatirányítási rendszer?

Azért mert viszonylag mindenki számára elérhető, sokrétű, sok feladat elvégzésére alkalmazható. Induló cégeknek tökéletes, ha először ilyen formában adminisztrálják feladataikat. Ebben a fázisban alakulnak ki a cégek első folyamatai, tehát azok az elvek, módszerek amikkel a feladataikat végzik majd. Egyfajta inkubátor. Ezeket pedig elkerülhetetlenül tükrözi az ő saját Excel táblájuk. Ezeket az elveket fogják majd tovább vinni egy későbbi fejlesztés során egy szoftverbe.

Na és mi vele a probléma?

Onnantól kezdve, hogy a vállalkozás növekszik, a feladatok sokasodnak, egyre több és több adat gyűlik, egyre többet kell adminisztrálni, így az Excel tábla használata káosszá és kaotikussá válhat. Itt most nem egy mikro vállalkozás kis Excel táblácskájáról beszélünk, hanem egy kis- közép vállalkozássá nőtt sikeres cégről, mely növekedést az excel táblák mérete, komplexitása is követett. Átláthatatlan, (vizuálisan) hatalmas méretű táblázatok között kell nap mint nap navigálnunk.

Tipikus problémák, amik ilyenkor fel szoktak jönni, hogy valamit rossz helyre írtak, rosszul írtak, kitöröltek, stb… Az a frusztráló, hogy ezekre akkor derül fény, amikor pont szükség lenne rá, dolgoznánk vele de ehelyett azt kell vadászni, hogy éppen hol van a hiba elrejtve a cellák között. Az adatvesztés kockázata is nagyobb, hiszen ha nem mentünk a változtatások után, akkor azok elvesznek, vagy esetleg kilép, összeomlik, lefagy a program.

Összefoglalóan tehát egy induló üzletnél teljesen jól teljesít, kielégíti az igények nagy részét az Excel tábla, majd pedig a cég növekedése megkívánja az Excel kiváltását egy szoftverre, természetesen az elveket, módszereket meghagyva.

rendszer

Szigetrendszerek, azaz több rendszer használata párhuzamosan

Találkoztunk olyan cégekkel is, akik több, más-más feladatot ellátó szoftvert használtak. Náluk jellemzően az volt a feladat, hogy ezen rendszerek helyett egy csokorba kötött rendszert fejlesszünk, amely az ő igényeik szerint tudja azt, amire ezekből a rendszerekből szükség van, illetve azok hiányosságait kipótolva egy teljesen egyedi rendszert fejlesszünk, pontosan úgy, ahogy azt az adott cég elképzelte.

Vegyünk példának egyik ügyfelünket, ahol volt értékesítés, raktározás, szállítás, pénzügy, szerviz. A raktározáshoz és szállításhoz használtak egy készletgazdálkodási szoftvert, a pénzügyhöz egy egyszerű ügyviteli szoftvert, az értékesítéshez szintén egy online CRM rendszert a szervízzel kapcsolatos adatokat, feladatokat pedig excel táblában végezték. (Ismerős?) Ez azt a problémát szülte, hogy a különböző adatokat 2-3 helyre is adminisztrálni kellett, amely azt eredményezte, hogy az ugyanarra vonatkozó adatok nem mindig stimmeltek, hibásak voltak vagy hiányoztak.

További probléma volt, hogy a kimutatások készítése során rengeteg idő elment azzal, hogy a megfelelő adatokat több, különböző szoftverből kellett összegyűjtögetni és egy összesített Excel táblában megjeleníteni. A vállalatirányítási rendszerek terén a DESI kutatás alapján Magyarországon a vállalkozások csupán 14%-a használ ERP rendszert.

Egy konkrét, rendkívül egyszerű példa ebből a projektből. Van egy ~1000 cikkből álló cikk listánk, ezeket áruljuk. Minden cikknek vannak adatai, pl. egy egyedi azonosítója, gyártó, típus stb… ami alapján mi tudjuk, hogy melyik termékről van szó. Érkezik egy megrendelés, melyet rögzítünk a CRM rendszerben. Majd az adott terméket külön a raktárkezelő szoftverben is mozgatjuk, számlázás során pedig még egyszer adminisztráljuk, megadva a cikk egyedi adatat a számlázó szoftverben. Mindemellett minden ehhez kapcsolódó dokumentumot külön külön kezelünk egy mapparendzserben.

Minden egyes adminisztráció során újra és újra ugyanazokat az adatokat gépeljük be, kb. 3x a folyamat során. Mindezt úgy, hogy az információ nem a szoftverben terjedt, hanem vagy szóban a kollégák között, vagy valamilyen Excel formájában.

Mi volt a megoldás?

Egy egyedi vállalatirányítási rendszerrel tehát ezeket a problémákat ki tudtuk küszöbölni, hiszen minden adat egy helyen volt és egy központi szoftver ebből a közpönti adatbázisból táplálkozott.

Hogyan nézett ki a javulás a gyakorlatban?

Ismét a legegyszerűbb példánál maradva: szintén megvolt az ~1000 darab cikkünk, mely már egy közös adatbázisban volt jelen. Megjött a megrendelés, melyet aztán az értékesítő kolléga pár kattintással rögzített a CRM rendszerben. A megfelelő státuszolással a raktárkezelés és logisztika látta a szoftverből, hogy ezt a terméket az adott dátumra össze kell készíteni, hiszen a szoftver automatikusan lefoglalta azt, levonva a készletből és a srácoknak már csak nyomtatni kellett és a fizikai munkát elvégezni. Ezek az adatok pedig megjelentek a pénzügyön is, ahol az adatokat már csak ellenőrizni kellett és kiállítani a megfelelő számlát.

Kimutatások: 3 hét vs. néhány óra

Adataim vannak, de azokból nem tudok beszédes kimutatásokat készíteni. Nem csak egy cég vezetése során, hanem átlag emberként is a mindennapokban döntéseket hozunk. A lehető legjobb döntéseket pedig úgy tudjuk meghozni, ha az adott dologról megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll rendelkezésre. Szintén jellemző probléma szokott lenni, hogy bár az operatív vállalatirányítás megvalósul, mégis a megfelelő döntés meghozatalához az adatok kinyerése rendszerből időigényes, majd ha ez megvan, azt fogyasztható formába kell alakítani.

Vegyük egy másik ügyfelünk példáját, ahol 2 pénzügyi szoftvert használtak, illetve ez mellé egy projekt kezelőt. Az első pénzügyi szoftver egy nagyobb szoftvercsomagnak volt modulja. A szoftvercsomagból csak ezt a modult használták, hiába volt nekik egy nagy szoftver, nem volt a többire szükség. Azonban a pénzügyi modulnak hiányzott egy funkciója, amire viszont szükség volt, így vettek egy kisebb pénzügyi szoftvert, csak az miatt az egy funkció miatt. Tehát két szoftverben intézték a pénzügyeket.

Ez a helyzet szintén dupla adat bevitelt eredményezett a helyzet, illetve az üzleti éves kimutatásokat a két pénzügyi szoftverből összevarázsolni 3 hét munka volt.

Számukra egy olyan egyedi pénzügyi szoftvert készítettünk, amely rendelkezik az általuk igényelt összes funkcióval, illetve az előre meghatározott kimutatások valós időben frissülnek, illetve a jól bevált projekt kezelő szoftverüket is integráltuk az új rendszerbe. Így a közel 1 hónapos munkát pár órásra sikerült csökkenteni.

Összefoglalás

Minden sikeres cég, amely növekszik és fejlődik eljut ahhoz a pillanathoz, mikor az Excel tábla már nem elég. Ennél a pontnál kell nagyon toppon lenni, ne essünk abba a hibába, hogy egy olyan rendszert választunk ki, amely csak részben fedi le az igényeinket. Járjuk a piacot, keressük a megfelelőt, ha pedig nem találtuk meg azt, a lehetőség adott egyedi vállalatirányítási rendszer fejlesztésére is! Ebben az esetben nem kiválasztod, hanem megteremted magadnak a megfelelőt!

Molnár Péter
Újgenerációs ERP Specialista
+36 70 641 0296
molnar.peter@amtech.hu