Előző cikkünkben már elkezdük fejtegetni, hogy bár sokan még mindig idegenkednek tőle, mégis egyre inkábbb belátható, elkerülhetetlenné válik, hogy a cég tevékenységét a felhőbe helyezzük. Most nézzük meg, milyen jelentős aggályok akadályozzák a cégvezetőket, hogy meghozzák ezt a döntés, és megnézzük azt is, hogy milyen válaszok segítik a félelmek leküzdését.
- Bizonytalanság
Valójában mi is az a felhőalapú megoldás? A válasz egyszerű. A programjainkat, adatainkat bárhonnan, bármikor elérjük az interneten keresztül. Tehát kell hozzá valamilyen internet kapcsolat. Napjainkban ez nem számít különleges követelménynek.
Jó tudni: Kétféle megoldást különböztetünk meg. Felhőalapú szolgáltatást és felhőalapú tárhelyet. Mi a különbség? A szolgáltatásnál nincs, vagy csak csekély beleszólásunk van hogyan működjön a szoftver, amivel dolgozunk. Legfeljebb választunk másik szolgáltatót és addig próbálkozunk, amíg az elképzelésünkhöz közeli megoldást találunk. Azonban, ha a felhőt, mint tárhelyet használjuk, ugyanúgy élvezhetjük a felhő minden előnyét, ráadásul azzal a szoftverrel dolgozhatunk, ami tökéletesen megfelel a céljainknak. Például egy egyedi vállalatirányítási rendszerrel, amit mi találtunk ki, ami teljesen rásimul a folyamatainkra.
- Adatbiztonság:
Szeretjük adatainkat, a cég adatait, mint saját tulajdon úgy kezelni, mint legőrözöttebb kincsünket. Minden vállalkozás szereti a bizalmas információit zárt ajtók mögött tartani. De gondoljunk csak bele – még ha a rendszergazdánkat úgy is kezeljük, mint bizalmasunkat: Tényleg betömtünk minden biztonsági rést, hogy ne tűnjenek el adataink? Tényleg a legújabb legfrissebb tűzfalat használjuk?
A statisztikák alapján azonban látjuk, hogy a bizalmas adatok kiszivárgásának legnagyobb forrása a védelem nélkül használt USB eszközök és helytelenül használt kommunikációs csatornák.
Miért jó a felhő? Az adatok biztonságának megőrzése érdekében a felhőben működő rendszerek első védelmi vonala a titkosítás. A titkosítási módszerek összetett algoritmusokat használnak a felhők által védett információk elrejtésére. A titkosított fájlok megfejtéséhez a potenciális hackereknek titkosítási kulcsra van szükségük. Bár a titkosított információk nem 100% -ban megfejthetetlenek, a dekódolás hatalmas mennyiségű számítógépes feldolgozási kapavitást, komoly kriminalisztikai szoftvereket és sok energiát igényel. Meg lehet csinálni? Igen, de nem létezik 100%-os biztonság. Ennek ellenére a felhőben tárolt adatok általában biztonságosabbak, mint a helyben tárolt adatok. A felhőszolgáltatások összetettebb biztonsági módszereket használnak, mint amilyent egy átlagos számítógéptulajdonos képes alkalmazni.
Tovább fokozhatjuk a biztonságot, ha adatainkat nem egy helyen, hanem megosztva több helyen tároljuk.
A jó hírű felhőszolgáltatók kulcsfontosságúnak tekintik a biztonságot, az általuk kínál szolgáltatások érdekében.
- Adatvesztés
Az adatok vesztése akár valamilyen véletlenszerű esemény, akár szándékos emberi beavatkozás következménye is lehet. Ez fokozottan igaz a helyi szerverek esetében. Illetve előtérbe került a probléma a Home Office megjelenével is, amikor az adatok egy ellenőrizetlen saját használatú számítógépen vagy egy külső merevlemezen tárolódnak. Míg a helyi szerverek üzemeltetése komoly kockázati tényezőt jelent, emellett fajlagosan magas költséggel üzemelnek, a felhőalapú adattárolás mentes minden természeti csapástól, beázástól, tűztől, fölrengéstől, emberi beavatkozástól. Nem kell félni a szerver összeomlásától. Az adatközpontokat biztonságos földrajzi helyen helyezik el, masszív, osztott, többszörösen duplikált tárolóeszközöket használnak, komoly biztonsági intézkedésekkel védik, és rendszeres megfigyelés karbantartás alatt tartják. Ezek a rendszerek folyamatosan figyelik a változást, és automatikusan javítanak vagy figyelmeztetnek.
Mindamellett, a félelem jogosnak tűnhet. Adataink egy harmadik fél által kezelt rendszerben vannak. A jó hír, hogy választhatunk. Tájékozódhatunk, hogy melyik megbízható céget válasszunk. Vélemények, kimutatások állnak rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk a legmegbízhatóbbat. És, mivel a felhőalapú szolgáltatások nincsenek földrajzi helyhez kötve, nem korlátozódik a választás a helyi szolgáltatókra.
És ha látjuk mindezek fontosságát, számoljuk össze mennyi pénzt invesztáltunk eddig abba, hogy a legmodernebb, legmegbízhatóbb informatikai infrastruktúrát összeállítsuk. Jó esetben két éven belül megjelenik a rendszergazda, hogy újabb fejlesztésekre lenne szükség sok százezer forint értékben.
Ma már gyakorlatilag minden felhő alapú szolgáltató megfelelő megoldást kínál az adatmentésre és az adatok visszaállítására.
- Rendelkezésre állás:
Az előbb felsorolt indokok mellett a felhasználók ma már sokkal inkább fontosnak tartják a rendelkezésre állást. Mit is jelent ez? Az igényt, hogy adatainkat bármelyik időpillanatban el kell tudjuk érni.
A rendelkezésre állás azt jelenti, hogy mennyi időn belül garantálja a szolgáltató, hogy a felhasználó hozzáfér adataihoz. Ezt az éves üzemidő százalékában adják meg, és ma már ez a szám sok esetben meghaladja a 99,999%-ot, ami éves szinten legfeljebb 5 perc kiesés.
A választásnál olyan szolgáltatót kell keresni, aki közzéteszi és szerződésben rögzíti ezeket az adatokat. Azonban figyelni kell arra, hogy a rendelkezésre állás definíciója minden szolgáltatónál eltérő lehet.
Mennyi a megfelelő idő? természetesen attól függ, hogy milyen típusú vállalkozásról van szó. Egy webáruház vagy valós idejű tranzakciók, pl. jegyfoglalás esetén az igény különbözik, mintha egy általános szoftvert üzemeltet, vagy csak egy biztonsági másolat tárolódik az adatokról.
Egy felhőalapú szolgáltatás, bármilyen rendkívüli helyzet esetén azonnal újra tudja indítani a működőképes rendszert a meglévő biztonsági mentés által. A fent említett bármely hálózati probléma esetén, a felhős megoldás velejárója, hogy a problémák karbantartását és javítását is kihelyezik külső cégeknek. Nyilvánvaló, ez egy kétélű kard, ám ez reális lehetőséget kínál a biztonságra és a megtakarításokra egyaránt. És, nem lehet kétségünk afelől, hogy minden szolgáltató minden erőfeszítés megtesz a maximális rendelkezésre állás biztosítása érdekében.
Teljes biztonság nem létezik. Emberi hibák, váratlan körülmények mindig közbejöhetnek. Ezért, érdemes többféle védelmi stratégiát használni, hogy tényleg megfelelő biztonságban tudjuk adatainkat. Az adatok rendszeres mentése, másolatok készítése, és egy szakértő szolgáltató bevonása a rendszer kiépítésébe mindenképp egy javasolt előrelátást jelent. Különösen napjainkban, amikor a távmunka szükségessége meggyengíti a céges adtbázisok biztonsági rendszerét.
A cikket szerkesztette:
Jelinek Andor – újgenerációs ERP szakértő
Kapcsolatfelvétel