Mielőtt a tárgyra térnék, aki jobban szeretné érteni a ChatGPT működését és felhasználási lehetőségeit az alábbi videót ajánljuk:
Igy működik a (chat) GPT 4 lépésben! Avagy bármelyik nagy nyelvi model. Videó: ITT
Mire ezt olvasod, talán már minden megváltozott.
De nézzük, hogy mi történt:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, nevezzük úgy, hogy Sam Altmann, aki úgy gondolta, hogy egyszer lehetővé válhat, hogy a géppel beszélgessünk és talán el is higgyük neki, hogy ő ember.
Vagy legalábbis emberszerű.
Kezdetben 5, majd 50, s mostanra 700 fővel meg is valósította ezt az álmot, a termék neve pedig jelenleg:
ChatGPT és épp készül az 5. verziója.
Talán nagyon kevesen vannak, akik nem ismerik, nem hallottak róla.
Viszont Elon Musk stratégiájával szemben neki nincs részesedése a cégben, csupán alapító és vezérigazgató (volt/lesz).
Így fordulhatott elő, hogy az inkompetens vezérigazgatói tanács egy szép pénteki napon úgy döntött, hogy a vezér nem azt mondja amit ők hallani akarnak, talán még ferdít is a tényeken.
Egy szó, mint száz, leváltjuk – mondták.
Volt aki támogatta, volt aki nem.
Végül az alapító távozott a cégtől és egyenesen a legnagyobb befektető karjaiba sétált.
Ez a cég pedig a Microsoft, és övék a cég 49%-a.
Bár eleinte nem volt egységes az öröm, végül mindenki beadta a derekát a Microsoft berkein belül és “befogadni” készültek Sam-et.
Mindeközben az OpenAI legénysége sem tétlenkedett, sorra jelezték egyet nem értésüket az egész gyanús üggyel kapcsolatban, mígnem mind a 700 fő alá nem írta.
S hogy mit is írtak alá?
Ha Sam Altmann alapítót és (ex)vezérigazgatót nem veszik vissza, mind kilépnek. Ja, és persze az igazgatótanács mondjon le.
Na erre az igazgatótanács csak pislogni tudott, de reagálniuk gyorsan kellett, ugyanis belépett a képbe a befektetői sokaság.
Az összes befektető felszólalt, hogy amennyiben ez így marad és távozni készülnek a kollégák, s a kapitány is más hajón navigál már, akkor itt óriási veszteségek lesznek, ami az ő zsebüket is érinti.
Ebből pedig per lesz – mondták.
Nem lett.
Ugyanis a nem túl ügyes igazgatói tanács nagy többsége lemondott, Sam visszakerült a céghez, a kollégák maradtak, a befektetők visszavonultak.
Nos, az egész lezajlott 5 nap alatt, a hétvégét is beleértve.
De hogy mi volt mindennek a valódi hátterében?
Hmm, talán hamarosan kiderül az is.
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
További érdekességekért és izgalmas összefüggésekért keress a további felületeken, TikTokon, Facebookon, LinkedIn-en…
Na de mi köze ennek a Mesterséges Intelligenciához?
Nagyon is sok, mindjárt meglátod.
–
Bár manapság sok rosszat hallani a mesterséges intelligenciáról, én igyekszem megmutatni a jó oldalát is.
–
Az első jó hírem, hogy Dubai-ban megindult a teljesen önvezető taxi járat – bár San Franciscóban már van ilyen – és 2026-ra pedig repülő elektromos taxik (valójában óriás drónok) fognak feltűnni és helyből fel-le szállnak majd.
–
Továbbá – kísérleti jelleggel -, egy paralízises betegnek segítettek egy agyba ültetett mikrochip segítségével mozgatni a művégtagjait, és így először csak a kezeit, majd később a lábait újra mozgatni tudta.
–
Ezekhez mind mesterséges intelligencia (angol rövidítése AI) kell, hisz a gépi tanulás képes arra, hogy akár egy autó felismerje a stop táblát, akár ismétlődő mintákat fedezzen fel az emberi agyban mérhető agyi impulzusok sokasága között.
–
Ennek pedig végső soron az ember segítése a célja.
Aki követ minket valamelyik felületen az tudja, hogy igen elfogult vagyok a témával kapcsolatban, de már annyi működő és napi hasznát találtam és alkalmazom, hogy szerintem ez nem a véletlen műve.
.
Célunk, hogy a mi általunk összetett tudást minden érdeklődő számára elérhetővé tegyük, mert hiszünk abban:
.
Aki tudást ad az Jövőt ad!
–
Tarts velünk.
…
És ha még mindig itt vagy, nézzük meg mi mire is használjuk a mesterséges intelligenciát?
Fél évvel ezelőtt kitűztük, hogy az AMtech Rendszerház egy MI kompatibilis cég lesz.
Ez azt jelenti, hogy nálunk nem csupán vállalatirányítási és termelés irányítási szoftverek készülnek, hanem mindezt összekötjük mesterséges intelligenciával is annak érdekében, hogy a vállalat egy magasabb szintű automatizálás használatával ebből profitálni tudjon.
A videós összefoglaláson pár gyakorlati esettanulmány, amelyet most valósítunk meg, vagy épp arra vár az ötlet, hogy valaki lecsapjon rá:
Mi az a két legfőbb ok ami miatt egy dobozos vállalatirányítási vagy
termelésirányítási program jelentősen drágább lehet, mint egy egyedi fejlesztésű társa?
Ez a videó színtisztán tapasztalati úton született, a mi ügyfeleinkkel beszélgetve és abból a lényeget erre a két pontra szűkítve.
Képzeld el, hogy megveszel egy csodás már kész házat.
Ez a kész ház szimbolizálja, jelen esetben a dobozos szoftverünket.
Bizonyos mértékben módosíthatsz a házon, ám azt nem mondhatod, hogy a pincét köszönöm nem kérem, s ezért nem is szeretném kifizetni.
Furcsa, vagy sem, pont így van a dobozos – már kész programok – esetében is.
Kötelezően meg kell megvenni olyan funkciókat sajnos amelyek a program szerves részét képezik és nem lehet belőlük kiszedni, nem lehet ezeket a funkciókat nem választani, ezáltal nem lehet azokat nem kifizetni sem.
Olyan funkciókkal lesz tele a program, amiket muszáj volt sajnos megvenni, miközben tudjuk, hogy sosem fogjuk őket használni és ez bizony jelentős többlet költséget jelenthet egy nagy szoftver esetében.
Az egyedi vállalatirányítási szoftver esetében fel sem merül, hogy olyan funkciók kerüljenek a programba, amelyeket sosem fogunk gyakorlatban használni.
Mivel a házat kvázi nulláról építjük, mi döntjük el, hogy legyen benne pince, avagy sem.
Második legfőbb ok
2. legfőbb ok:
Amikor egy dobozos programot (vállalatirányítási szoftvert) megvásárolunk, az
alapdíjon felül a felhasználók után, vagy a telephelyek száma után is szükséges extra díjat fizetni.
Tehát nem mindegy, hogy öten, tízen, vagy épp ötvenen dolgozunk egy cégnél.
Az árazás természetesen sávos, vagyis kedvezményeket tartalmaz minden esetben, de jelentős többletköltséget is jelent a program bevezetése, ha ötvenen, százan, vagy kétszázan dolgozunk a cégnél.
Mondhatni semmi pluszt ezzel nem kapunk, csupán meg kell fizetni a további felhasználónkénti felhasználási díjat.
Az egyedileg fejlesztett vállalatirányítási szoftver esetében ilyen díjazás nem merül fel.
A szoftvernek egy ára van és teljesen mindegy – legalábbis nálunk az AMtech Rendszerházban – hogy hány felhasználó fogja használni azt és hány telephelyen. Ily módon járulunk hozzá a cégek nyugodt fejlődéséhez.
Legalább ezzel ne legyen plusz terhe egy növekvő vállalkozásnak.
Ez egy jelentős költség különbözetet szokott jelenteni az egyedi megoldás javára.
Ez a cikk nem arról szól, hogy melyik a jobb megoldás.
Ugyanis az, hogy ténylegesen a mi cégünknél melyik szoftver típus válik be jobban, a dobozos vagy az egyedi, az a helyzettől, a cégtől, az alkalmazkodó képességtől, s a szükséges funkcióktól függ leginkább.
Azonban e két fent említett ok egyértelműen az egyedi megoldás mellett szól.
Érdemes kideríteni, hogy melyikre van szüksége a cég folyamatainak lekövetésére és a bővítés, a fejlődés biztosítására.
Keressen minket bizalommal, hogy együtt ezt megtehessük.
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
A videóban MI ötletek az üzleti életbenaz 5 megvalósult gyakorlati példa volt megtekinthető, mérhető eredménnyel, de a listát folytathatjuk:
automata munkaerő előszűrés és betanítás, vizsgáztatás (onboarding), hang vezérelt
vállalatirányítási szoftver a billentyűzet és egér helyett a termeléshez, személyre szabott
marketing tartalom gyártás és egyedi hírlevél küldés, forgási sebességtől és szezonalitástól
függő raktár optimalizálás, hogy gyorsabb legyen az összeszedés folyamata, vagy épp külső
tényezők és tendenciák folyamatos monitorozása és ettől függő pontos gyártási terv kialakítása.
Összességében igaz, hogy a mesterséges intelligencia integrálása (egybegyúrása) az egyedi készítésű ERP szoftverrel nagyban egyszerűsíti az ügyfélszolgálat munkáját, növelheti a termelékenységet és kiszolgálást, könnyebben megtalálunk a cégben bármit, jobb vezetői döntéseket hozhatunk, s így növelve a hatékonyságot teljesen legális versenyelőnyre tehetünk szert!
Feltéve, hogy tudjuk számunkra mi az igazi segítség és mi csupán modern kori hype…
Fél évvel ezelőtt kitűztük, hogy az AMtech Rendszerház egy MI kompatibilis cég lesz.
Ez azt jelenti, hogy nálunk nem csupán vállalatirányítási és termelés irányítási szoftverek készülnek, hanem mindezt összekötjük mesterséges intelligenciával is annak érdekében, hogy a vállalat egy magasabb szintű automatizálás használatával ebből profitálni tudjon.
Modern kori hype helyett nézzünk kezdésnek 5 területet, ahol sikeresen használható a Mesterséges Intelligencia.
Az elején leszögezem, ez egy valós példákkal teli cikk lesz!
Összességében igaz, hogy a mesterséges intelligencia integrálása (egybegyúrása) az egyedi készítésű ERP szoftverrel nagyban egyszerűsíti az ügyfélszolgálat munkáját, növelheti a termelékenységet és kiszolgálást, könnyebben megtalálunk a cégben bármit, jobb vezetői döntéseket hozhatunk, s így növelve a hatékonyságot teljesen legális versenyelőnyre tehetünk szert!
Feltéve, hogy tudjuk számunkra mi az igazi segítség és mi csupán modern kori hype…
Fél évvel ezelőtt kitűztük, hogy az AMtech Rendszerház egy MI kompatibilis cég lesz.
Ez azt jelenti, hogy nálunk nem csupán vállalatirányítási és termelés irányítási szoftverek készülnek, hanem mindezt összekötjük mesterséges intelligenciával is annak érdekében, hogy a vállalat egy magasabb szintű automatizálás használatával ebből profitálni tudjon.
Szószaporítás nélkül, jöjjön pár gyakorlati esettanulmány, amelyet most valósítunk meg, vagy épp arra vár az ötlet, hogy valaki lecsapjon rá.
Fő probléma, hogy nem tudunk igazán hatékonyan keresni a cégben eddig összegyűlt óriási tudáshalmazban.
Pedig minden adat már ott van és szuper hasznos, ám csak annyira,amennyire azt felhasználjuk a mindennapi életben.
Feltöltjük tehát a mesterséges intelligenciával támogatott (chatGPT alapú) modulba a céges meglévő doksikat, irányelveket és szabályokat, ajánlatokat, megrendeléseket, szerződéseket, ügyfélpanaszokat, eddigi problémákra adott megoldásokat, stb. s ez alapján szabadon lehet már beszélgetni a géppel,
pl:
a, hogy oldjam meg azt, hogy…
b, korábban volt-e már olyan probléma, hogy…
c, mit mondjunk az ügyfélnek, amikor az van, hogy…
A megoldás segítségével 2 eredmény született:
1, a belső céges levelezést lecsökkentette 38%-al, hisz ott van minden infó és a ChatGPT-t felokosítva lehet vele beszélgetni, keresni, javaslatot kérni
2, a hibázás mértéke 17%-al csökkent a cégben, ezáltal jobbak is lettek az ügyfél visszajelzések mindössze 2 hónapon belül (MI tanitással együtt).
II. Termék ajánló
Ha tudjuk, hogy mik az ügyfeleink, vásárlóink legfőbb jellemzői és ki, mit választott nálunk a cégnél a termékeink/szolgáltatásaink közül az elmúlt évek során, akkor ez alapján, – ha kellően sok adat áll rendelkezésre -, a gép fel tudja ajánlani az adott célcsoportnak leginkább megfelelő szolgáltatást, amikor új ügyfél érkezik a céghez.
Gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy képzeljük el azt a folyamatot, ahol vásárláskor az ügyfél személyes adatokat ad meg magáról. Majd kiválasztja a számára megfelelő portékát.
Ezeket az információkat, ha kb. 5-10 évre visszamenőleg már eltároltuk, akkor a mesterséges intelligencia betanítható ezekkel az adatokkal.
A későbbiek során (érts: a jelenben) amikor újabb vásárló érkezik, az adatai megadását követően a gép automatikusan besorolja őt a korábban megismert vásárlói csoportokba (ez a klasszifikáció) és terméket, illetve szolgáltatást ajánl, melyet nagy valószínűséggel a vevő el is fog fogadni.
Kicsit olyan ez, mint a Netflixen, amikor megnézel egy filmet, s a végén:
mások, akik ezt a filmet megnézték, még ezt is megnézték…
Állítólag náluk is szuper jól működik ez a filmajánló módszer, mely mögött ügyesen tanított mesterséges intelligencia alapú szoftver van szintén.
Jöjjön a III. terület
III. Ügyfél utánkövetés
Ebben az esetben azt történt, hogy a vállalatirányítási szoftver minden vásárlást -beleértve a vevőt és a választott termékeket- pontosan nyilvántartott, ami ugye természetesen alap ügyviteli funkció.
Majd attól függően, hogy a vásárló milyen kommunikációs ritmust kedvel (az eddigi levelezés alapján már ezt is gép méri fel, ami lehet 2 hét, vagy 2 hónap is), ismét megkeresi az automata ChatGPT alapú rendszer.
Köszönjük a korábbi vásárlást, mennyire van megelégedve a termékkel?
Ajánlhatunk egy kiegészítő terméket hozzá?
Megtekintené az új ehhez kapcsolódó termékeinket, esetleg segíthetünk pár jótanáccsal, beszereléssel és így tovább.
Itt az MI mivel szintén múltbeli vásárlásokkal van felokosítva (elég sok vásárlási adattal), kiválóan lehet vele beszélgetni: mit javasol, kinek mi a véleménye, mondjon érveket, ellenérveket.
A gép automatikusan türelmesen, amikor épp kell, beszélgetésbe kezd a vevővel, ha szükséges újabb megrendelést vesz fel, vagy épp tájékoztat.
Mind ismerjük a ChatGPT-t.
Jó tanító adatokkal és szakértelemmel, a valódi beszélgetés élményt tudja megközelíteni.
A tapasztalat szerint az ügyfélszolgálat jelentősen tehermentesült, s miközben a vásárlók pontosan tudták, hogy egy géppel beszélnek, nagyban javultak az elégedettségi mutatók és az értékesítési számok majdnem 21%-al megugrottak 3 hónap alatt (itt sokáig tartott a tanító adat összegyűjtése, mert strukturálatlan volt az adatforrás).
A legtöbb visszajelzés úgy hangzott: nem is tudtam, hogy nálatok lehet kapni ezt, vagy azt a terméket, még jó, hogy szólt a gép.
IV. A „kulcs” kolléga segédje
Ez némileg hasonló az előző példához, ám annál egy fokkal trükkösebb.
Képzeljük el azt a céget, ahol az adott kolléga túl van terhelve, esetleg különösen népszerű, az ügyfelek között. Ez lehet akár egy teljes csapat is persze.
Nos, a mesterséges intelligencia képes rá, hogy valakinek a szerepét felvegye.
Elsőre lehet felhúzzuk a szemöldökünk, ám ez csupán egy jól irányzott üzleti támogatás. Ha rendelkezésre állnak olyan tanító adatok, ahol pl. az értékesítő beszél ügyfelekkel, esetleg ő általa írt közösségi posztok, blog írások, vagy épp megírt céges tanító anyagok vannak, akkor egy jól irányzott tanítást követően azt kérhetjük a ChatGPT (és társaitól), hogy csinálj úgy mint…
Feltételezem az Ön vállalatirányítási rendszerében is vannak történetiség adatok a CRM modulban és látszik, mikor, kivel, ki és mit beszélt? Ez amolyan nagykönyv, benne a múlttal, ami eddig történt, csupán sokkal jobban lehet benne keresni bármire.
Ezt követően pedig a szóhasználatot, stílust kielemezve, olyan beszélgetést tud folytatni az MI, mint az adott kolléga, így a vevő, vagy épp a cégen belül az adott kolléga is úgy érezheti azzal beszél, akit már ismer.
Ez a fajta mesterséges affinitás pedig konkrét vásárláshoz, vagy akár a könnyebb probléma megoldáshoz vezet az eddigi tapasztalat szerint. „fura, de olyan volt, mintha ismertem volna korábbról, akivel beszélek.
Sőt egy kicsit engem is ismert a gép” – egy konkrét ügyfél visszajelzés.
V. Kimutatások lekérdezése, döntéstámogatás
Egy vállalatirányítási (ERP), vagy termelésirányítási (MES) rendszerben különösen fontos a kimutatások, listák, jelentések, összefoglalóan ezt nevezzük BI területnek (Business Intelligense)
Ha a mesterséges intelligenciának megmutatjuk, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre a cégben, mit gyűjtöttünk eddig össze a mindennapi munka során, majd megosztjuk vele a számunkra fontos és elvárt kulcsmutatókat, akkor a mesterséges intelligencia azt elénk tárja a kért formában és mélységben.
Egy kis szakmai kitekintő: a legjobb ChatGPT promptok (ez az, amit beírunk a gépnek) ezt a struktúrát követik: “csinálj úgy, mintha te lennél x, írj az y témáról és prezentáld z struktúrában.” Pl. Te egy profi pénzügyi elemző vagy, állíts össze egy cashflow kimutatást Q3-ra az ismert hosszú távú szerződések, az ismert szezonalitás, termék forgási sebességünk és a múltbeli kiadásaink alapján és szervezd 6 oszlopos, 3 soros táblázatba.”
(egyszerűsített, ám konkrét példa)
No persze ehhez jól strukturált tanító adatok is kellenek a vállalatirányítási rendszerből.
Sőt, olyan kérdéseket is fel tudunk tenni, hogy mit lehet ebből az adatból megtudni, amire eddig nem gondoltunk vagy épp tudod-e azt, hogy mi várható, mi a tendencia egy adott területen, vagy iparágban?
Még egy példa: Csináljunk összehasonlító elemzést, ehhez szeretném az árrést kimutatni, az ez év májusi megrendelésekre, akár idő ráfordításokkal együtt, toplistába szervezve, felül a legnagyobb haszonnal bíró termékünkkel kezdve. Tedd mellé az ismert adatok alapján a jövő május várható számadatait is.
Ez természetesen előre is beprogramozható AI nélkül, ám ha valamire nem gondoltunk előre, itt most a géppel szabadon beszélgetve és ötletelve megkaphatjuk azt külön programozás nélkül.
Ez a nagy előny, mert innentől kezdve nem egyedül vezetjük a céget.
Itt a visszajelzések szerint különösen hasznos, hogy beszédes előrejelzéseket tud adni a ChatGPT a múltbeli adataink alapján, mert mintákat fedez fel, melyeket mi emberek nem feltétlen látunk meg.
Összefüggéseket lát, amire nekünk vezetőknek nincs feltétlen időnk, a gépnek pedig percek kérdése. Sőt konkrétan beszélgetni is lehet a mesterséges intelligenciával, aki megindokolja a javaslatait és megmutatja azokat az adatokat, összefüggéseket, amelyre támaszkodva a véleményét alkotta.
Úgy tapasztaljuk, hogy az AMtech Rendszerházban készült ERP, vagy MES szoftverhez biztosított mobilon is elérhető cégműszerfal kapcsán, 10 megrendelésből már 2 alkalommal kér a megrendelő MI technológiával kiegészített funkciót a fenti példák alapján.
—
Üzleti MI ötletelés
Ez csupán 5 megvalósult gyakorlati példa volt, mérhető eredménnyel, de a listát folytathatjuk:
automata munkaerő előszűrés és betanítás, vizsgáztatás (onboarding), hang vezérelt
vállalatirányítási szoftver a billentyűzet és egér helyett a termeléshez, személyre szabott
marketing tartalom gyártás és egyedi hírlevél küldés, forgási sebességtől és szezonalitástól
függő raktár optimalizálás, hogy gyorsabb legyen az összeszedés folyamata, vagy épp külső
tényezők és tendenciák folyamatos monitorozása és ettől függő pontos gyártási terv kialakítása.
Vagy! Amit épp kitalálunk, itt ugyanis már nincs korlát, bármilyen mesterséges intelligencia alapú funkciót le lehet programozni és a vállalatirányítási rendszerhez kötni utána.
A jól megfogalmazott üzleti cél és a hozzá tartozó tanító adatok a kulcs.
Zárszóként még annyi, úgy tartja a modern mondás, hogy nem az MI veszi el a munkát az embertől, hanem az az ember, aki használja az MI-t, attól az embertől, aki viszont nem.
Úgy látom ez a cégekre, vállalatokra is igaz.
Ön kedves olvasó melyik táborba szeretne inkább tartozni?
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
Tudtad, hogy a dinoszauruszok olyan fejlettek voltak, hogy képesek voltak egyszerűbb rajzokat, kisebb műalkotásokat készíteni és azokat kövekbe vésni?
S bár a mesterséges intelligencia hajtotta ChatGPT olyannyira ragaszkodik ehhez az ostoba feltevéshez, hogy állítása szerint ezen kövek a mai napig fennmaradtak, ez tipikus iskola példája annak, hogy ne higgy el mindent, amit a neten olvasol.
Egy másik hasonló elven működő mesterséges intelligencia rendszer szerint a churros (spanyol fánk szerű édesség) tudósok szerint kiváló és újszerű alapanyag lehet egy házi műtőasztal (?) elkészítéséhez. Ráadásul – folytatja okoska – a jó íze miatt nyugtatja is a beteget!
No de mégis mi ez a jelenség? A gép kitalál dolgokat? Hazudozik, hogy megtévesszen minket? Nos ezt úgy hívják, hogy AI hallucináció.
Ez az, amikor a gép magabiztosan állít valamit, ami teljes mértékben hamis. Ez bizony közismert AI körökben.
Nézzünk csak a színfalak mögé, hogy (többek között) mi okozza ezt?
3 ok
1. Ellentmondásos tanító adatok.
Azt tudjuk, hogy ezek a természetes nyelv feldolgozó rendszerek (NLP), óriási tanító adattal vannak ellátva.
Csakhogy mi történik akkor, ha az adatok ellentmondást tartalmaznak? Az Internetről származnak, ott pedig sok a különböző vélemény, igaz?
Az egyik szerint igenis jártunk a Holdon, a másik szerint kitaláció az egész. Honnan tudná így a gép, hogy melyik az igaz?
Persze, hogy belekavarodik és akár zagyvaságot állít adott esetben.
2. Nem biztos a dolgában.
Na ez már érdekesebb. Minden ilyen jellegű AI rendszernek van egy „következő szó” kikövetkeztető algoritmusa, aminek az a feladata, hogy a kérdésünket értelmezve, megmondja melyek lesznek a következő valószínű szavak. Így alakul ki a gép válasza. Valószínűségek alapján, ami persze folyamatosan változik, attól függően, hogy mi milyen visszajelzéseket adunk a gépnek (tetszett, nem tetszett).
Velem vagy még?
Akkor figyelj, mutatok egy példát rá:
Egy lelkes felhasználó megkérte a gépet, hogy írjon egy ütős kis marketing cikket a Tesla cégről. A gép el is kezdte írni a cikket, majd eljutott a cég árbevételéhez, amiről egyáltalán nem volt pontos adata, amit ide beilleszthetett volna.
Viszont a gép „következő szó” előrejelző rendszerében – ami valójában egy mátrix (táblázat) – szerepel, hogy a bevétel akár lehet:
A. Hasonló Musk többi cégéhez, melynek esélye 0,04%.
B. Akkora mint egy nagyságrendileg hasonló cég éves árbevétele, ennek esélye 0,5%.
C. Egy eladott autó átlagértéke megszorozva a kb. eladások számával, ennek esélye 0,09% (ezeket korábban megtanult és kielemzett adatokból kalkulálja, majd folyamatosan javítja emberi visszajelzéstől függően)
No persze ennél több esélyes válasz is van, most azonban egyszerűsítünk az érthetőség kedvéért.
Mivel a legnagyobb esélye a B opciónak van (bár ez is csak fikció), ezt választja.
No persze itt még lehet egy utolsó „védelmi vonal”, amit a programozó helyez el, mely szerint, ha túl kicsi a legjobb válasz valószínűség értéke, akkor nem ad választ a gép, hanem jön a standard válasz: „erről nincs elég információm, pontosítsd a kérést”, vagy valami hasonló.
Igen ám, csak ha sokszor kérdezzük a gépet ugyanerről, akkor – mivel ez is bele van építve – nem fogja ugyanazt a választ adni, hanem mégis választ egyet a kis valószínűségű válaszok egyikéből, mondjuk azt amelyik a legkevésbé rossz.
Nekünk embereknek ez nem felelne meg, ám a gép logikusan választ, nincs öntudata a mesterséges intelligenciának, ezt tudjuk.
Így született meg az egész jó Teslás cikk, benne a teljesen kamu éves árbevétellel, amit nagyon is határozottan állított a gép.
3. Saját válaszára építés
Az előző két hibaforrást tovább erősíti, hogy amikor a gépnek sikerül kreálnia egy hamis adatot tartalmazó választ, akkor utána azt „készpénznek” veszi és ráépít a jövőben a saját korábbi kétes válaszaira!
Ez persze további bonyodalmakat szül, lásd fura dinós példám a cikk elején: ha a dinók kőbe véstek rajzokat, tán beszélni is tudtak a gép szerint?
Na persze ezek összetett rendszerek, és arról még nem is beszéltünk, hogy a mesterséges intelligencia igyekszik megérteni, hogy miről beszélünk és figyeli a szövegkörnyezetet, szó összefüggéseket is, ahol szintúgy lehetnek bőven félreértések.
S még egy elgondolkodtató (összeesküvős) feltételezés: mi van akkor ha megkérdezzük a gépet, hogy mit lát a képen és olyasmit mond, ami szerintünk nincs is rajta?
Jelzem, hogy a gép olyan mintákat is lát, amit mi emberek nem veszünk észre. Tehát nagyon is lehetséges opció – bár nem minden esetben van ez – hogy talált a gép valamit, amiről mi nem tudunk, amit mi nem látunk.
S akkor a végére egy zárógondolat.
Nyilván én is beütöttem a saját nevem és megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy szerinte ki vagyok én?
Tudni kell, hogy én elég aktív vagyok a közösségi platformokon, előadásokat is tartok sűrűn és több céges weboldalunk is van a nevemmel, önéletrajzommal.
Na ki is köpte a gép, hogy Szekrényi Péter egy 1955-ben született IT mérnök és matematikus. Sőt hosszan sorolta a diplomáim számát és hogy milyen érdemrendeket vettem át eddig.
Szerinte…
Hmm, bár valóban IT mérnök vagyok, a legkevésbé sem vagyok matematikus és bár jól érzem magam a bőrömben, nem vagyok 78 éves.
Szóval voltak elszórt igazság morzsák az írásban, ám összességében egy koholmány volt. Az okok kapcsán, lásd fenti 3. pontot.
A legtöbb AI ellenző, amikor azt kéri, hogy legyen szünet világszerte a mesterséges intelligencia fejlesztésben, vagy épp sürgetik az egységes szabályozást, esetleg aggodalmukat fejezik ki egyéb formában a mesterséges intelligencia miatt, akkor pont erre az AI hallucinációra utalnak, csak nem feltétlen nevezik nevén a dolgot.
Ugyanis ez a legnagyobb veszélye jelenleg az AI-nak. Olyan határozottan mond véleményt mindenről, hogy mi emberek hajlamosak vagyunk 100%-ban elhinni.
Ez most az igazi veszélye, a hamis információ terjesztés, nem a munkák elvétele, vagy a gépi öntudat.
Ezzel ugyanis befolyásolni lehet a tömegeket, hogy mit vásároljanak, vagy épp kire szavazzanak.
Mindig csekkold más forrásból is, amit a fejlődő mesterséges intelligencia mond!
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
www.amtech.hu
Az MI-t azaz AI-t sok helyen tudják hasznosítani és reméljük ez a jövőben egyre nagyobb segítségére lesz a felhasználóknak.
Kezdjük egy keserű ténnyel. A vállalatirányítási szoftverek, röviden ERP bevezetés az esetek kb. 33%- ában sikertelen. Vagy azért, mert sokkal többe kerül, mint eredetileg, vagy tovább tart, mint terveztük, legrosszabb esetben kenyértörésre kerül a sor a bevezetést végző cég és a megrendelő között.
A bukott project mindenkinek káros, így nézzük meg, hogy melyik az a 3 fő pont, amelyet ha elkerülünk, akkor nagyobb eséllyel lesz sikeres az ERP bevezetés.
Ráadásul nem is 3, hanem 2×3 okot fogunk megmutatni, ebben Kupán Károly független ERP szakértő, számítógépes tervezés és gyártási mérnök lesz segítségünkre.
Kupán Károly független szakértő: 1. a vevő nem alkalmas az ERP rendszer fogadására.
Más szóval, ez azt jelenti, hogy aki a szoftvert szeretné bevezetni, nem a megfelelő ERP szoftvert választotta ki.
Amolyan ágyúval verébre kategória. A cég nem érett még ekkora szoftverre, vagy épp a nem kellően körültekintő választás miatt, rosszul választott szoftvert.
Láttam olyan bírósági peres ügyet, ahol a bíró is nyíltan kimondta: „ez nem a cégnek megfelelő szoftver”, ha tudjuk mi az elvárásunk, akkor ennek megfelelően nézzük meg az ERP programokat, ne a neves szállítók hírnevére építsünk csupán.
Szekrényi Péter Pedro: 1. a folyamatos tesztelés hiánya.
Sokszor mondja a megrendelő, hogy „én nem tesztelek a bevezetés közben, majd elég a legvégén az egészet.”
Itt nagy bűnös tud lenni az ERP bevezetést végző cég is, aki mindezt hagyja, hogy így legyen, esetleg ők maguk is kihagyják a tesztelést házon belül. Persze egy dobozos ERP bevezetésnél mondhatjuk, hogy minek tesztelni, hisz már kész a program, de azért ott is előfordulnak eseti fejlesztések, paraméterezés, amit szintén tesztelni kell folyamatosan.
Egyedi ERP bevezetés során pedig egyértelmű, hogy ezt a költséget és időt nem szabad megspórolni.
Kupán Károly független szakértő: 2. egy emberes fejlesztésű ERP rendszer.
Itt nem az egyedi szoftverfejlesztéssel van baj, hanem azzal, amikor egy zseni nekiáll egyedül szoftver fejleszteni egy egész cég számára. Ilyen megbízást nem lenne szabad kiadni, ez a tipikus „one-man-show”, ami 1000 sebből vérzik.
Minél hamarabb bukik meg -mert meg fog bukni-, annál jobb. Ő ugyanis előbb-utóbb feladja a túl nagy munkát, külföldre utazik, esetleg túl lassan dolgozik, mert nem bírja a terhelést, nem ért hozzá annyira, mint kéne, belefárad a számára nagy munkába.
S akkor még nem is beszéltünk az utólag karbantartásról, ami lényeges kérdés az ERP szoftvereknél. Ne feledjük, ezzel irányítjuk a teljes céget, ezt nem lehet könnyedén venni és rövid távon gondolkodni.
Szekrényi Péter Pedro: 2. üzleti folyamatok és pontos specifikálás hiánya.
Volt olyan megbízásunk, amikor a megrendelő azzal kezdett, hogy bizony az előző bevezetés sikertelen volt, tehát egy bukott projecthez hívtak minket.
Ebben is már van tapasztalatunk, én ilyenkor mindig rákérdezek a pontos okra, vagyis, hogy miért nem sikerült a bevezetés.
Ahhoz, hogy az ERP szoftver a végén pont olyan legyen, amilyet elképzeltünk, tudnunk kell mi a mi ideális képünk erről a szoftverről.
Na itt ilyen nem volt.
Szóbal lett minden átbeszélve és volt pár memo. Nem kell, hogy mély IT ismeretei legyenek a megrendelőnek, ám az üzleti folyamatokat lépésről-lépésre le kell írni közérthető formában.
Ha ilyen nincs, akkor közösen kell a választott ERP bevezető céggel elkészíteni és a project során folyamatosan bővíteni (agilis módszertan).
Kupán Károly független szakértő: 3. megromlott viszony az eladó és vevő között.
Láttam olyat, ahol a megrendelő kidobott egy amúgy jó szoftvert, kb. 60m Ft értékben, mert nem jöttek ki jól az ERP beszállító céggel. Ha lehet, itt érdemes békésen megállapodni, s átnézni az ERP szoftver, hátha mégsem annyira
rossz. Ki nézheti át a szoftvert ilyenkor?
Egy külső szakértő, aki objektíven megállapítja, hogy valóban hibás-e a szoftver, vagy csak nem lett pontosan elmondva és leírva sok részlet.
Kisebb cégeknél ez az utálat vezet a bukott projecthez, itt még a project vezető személyének cseréje is segíthet, aki új nézőponttal néz rá a szoftverre (By Pedro).
Szekrényi Péter Pedro: 3. még mindig túk sok az Excel tábla.
Ez önmagában nem is baj, hisz elsődleges célja nálunk az ERP bevezetésnek, hogy az összes ilyen régi és óriási Excel tábla tűnjön el a bevezetés végére.
Hányszor hallottuk, hogy „reggel megnyitjuk az Excelt, elmegyek kávézni és mire visszajövök meg is nyílik”.
Mi ezeket tüntetjük el, ha mindent megmutatnak nekünk. Ugyanis volt rá példa, hogy a bevezetés kb. 60%-ánál derült ki, hogy van még itt-ott pár Excel, amit nem kívánnak megtartani a cégnél. Hopp, hát ez kimaradt a felmérésből, s ha későn kerül bele, akkor fájdalmasabb beletenni a projectbe, mind időben, mind pénzben.
Tehát a felméréskor az elején kutassuk fel az összes Excel táblát a megrendelőnél, a megrendelő pedig mutassa is meg mindet, hogy a végén egy se maradjon! Ha nem így teszünk, akkor az ERP project bukott, mert a végén is mindenki Excelezni fog.
Beszélgetés Kupán Károly független ERP szakértővel
Imádom a cégünket. Rugalmas és újító. Ami bevált maradhat és azt is fejlesztjük tovább, de itt nincs megállás, versenyelőny megtartásához elengedhetetlen az újítás.
Mivel folyamatos nálunk a fejlődés és a termékfejlesztés, ezért nem meglepő mikor egy-egy új konstrukció már kiforrottan jut el a közönségünkhöz.
Ez most megint egy ilyen lett.
Ami természetesen maradt, az a korlátok nélküli egyedi rendszer, ami együtt tud nőni és változni a cégek igényeivel.
Rövid videós összefoglalónkat ezen a linken találod:
A vállalkozóknak folyamatosan szükségük van új dolgok kifejlesztésére. Más szóval, ha vállalkozó vagy, Te is tudod, hogy szükséged lesz új termékekre, és új szolgáltatásokra, amiről majd a piac megmondja, hogy mennyire szereti vagy sem (új szóhasználat szerint “validálja” azt).
Nálunk egy ilyen új termék a szoftver bérlés, ami azt jelenti, hogy továbbra is teljesen egyedi üzleti szoftvert készítünk el, de nem kell 4-5-6 részletben kifizetni, hanem könnyedén lehet akár éveken át alacsonyabb havi díjért bérelni azt.
Az a cég, amelyik nem visszafogja magát, hanem csak azért is fejlődik és megy előre, ám a keze meg van kötve anyagilag, ez a megoldás lehetővé teszi, hogy mégis együtt dolgozzunk!
S ha más igény lesz a piacon?
Sebaj, jönnek újabb ötletek. A legfontosabb az, hogy mozgásban légy. MINDIG!
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
“Csak felveszed a sapkát és gondolj valamire. Olyan, mintha Jedi lennél!” – CNN cikk.
Távirányító helyett hamarosan így fogjuk szoftvereinket irányítani?
Az agyunkban az idegsejtek elektromos impulzusokkal kommunikálnak. Ezeket az apró impulzusokat mérni lehet, és ha felerősítjük, valamint megszűrjük, hogy csak a hasznos információ maradjon meg, akkor azzal lehet valami érdekeset kezdeni!
Persze Elon Musk egyik cége is kísérletezik vele (NeuralLink), ám az műtéttel jár (ú.n. invasive megoldás), hisz beültetik az elektródákat az agyba, hogy érzékeljék azokat a bizonyos impulzusokat.
S bár azt állítják, hogy egyáltalán nem ártalmas az emberi agynak – a készülék pedig, ami a beültetést végzi különösen precíz -, nem biztos, hogy sokan bevállalnák ezt a gyors műtétet.
Alternatív megoldások pedig léteznek. Ezek közül a NextMind startup emelkedik ki toronymagasan, amely 2018-ban kapott egy szép kis befektetői summát (4.6 millió USD) és egy innovációs különdíjat is (1 millió USD).
Már 2019-ben be is mutatták az eszközt, amely nem igényel műtétet.
Korunk felgyorsult életviteléhez hűen igen sebesen üzembe helyezhető, hisz mindössze egy tenyér méretű, precíz szenzorokkal ellátott eszközről van szó, melyet szíjjal, vagy épp egy baseball sapkára erősítve máris a fejünkre csatolhatunk. Az eszközt 1 percig kalibrálni kell, ekkor létrejön a mi neurális profilunk (később ez sem lesz, ígérik a szakértők).
A Visual Cortex agyi impulzusait méri, mely agyunk azon része, mely a látott információt dolgozza fel. A kapott jeleket gépi tanulás útján “érti meg” a rendszer.
A sok mesterséges intelligenciával kapcsolatos fogalom miatt, lehet nem pontosan tudjuk hova tenni a gépi tanulás kifejezést, szóval gyorsan tisztázzuk!
Gépi tanulás: ilyenkor múltbeli adatokkal látjuk el az algoritmust, mely ezek alapján képes a jelenben emberi viselkedést szimulálni. Például mutatunk neki 100.000 különböző stop táblát és utána nagy valószínűséggel felismeri, ha lát egyet.
Esetünkben a szenzorok által mérhető agyi impulzusokkal „etették meg” az algoritmust, ami így igen magas találati aránnyal tudja az érzékelt jeleket utasításokká alakítani.
Most figyelj, ha még itt vagy!
Az utasításokat számítógépen azonnal fel lehet dolgozni, ez a cég ugyanis biztosítja a hordozható eszközt és a fejlesztői készletet is (SDK), tehát programozni tudunk bármit, amit csak el tudunk képzelni!
Az eszköz maga mindössze 400 USD, a többi pedig díjmentesen jár hozzá. Igen, jól érted, bárki, aki ezt megrendeli, tud és hajlandó programozni, szinte azt irányít innentől kezdve, amit szeretne az agyával, legyen az drón, teherautó, vagy épp egy fizikai testtel bíró robot. Bármi amiben szoftver (is) van.
Egy példa erre:
Felveszed a virtuális szemüveget, a kezedben nincs semmi, csupán – mivel az érzékelők a sapka hátuljára vannak csatlakoztatva -, arra gondolsz, hogy jobbra menj, és elindul a karaktered a virtuális világban is jobbra.
Az orvos csupán arra gondol, hogy mikor mit csinálna a kezeivel és a robotműtő aszerint cselekszik (Például ott vannak a DaVinci gépek).
A raktári árumozgató ül otthon San Francisco-ban a lakásában egy AR szemüvegben, és a gondolataival instruálja a Kioto-ban lévő raktári pakoló robotot és így dolgozik távmunkában.
Ez nem egy elmélkedés a jövőről, ennek minden pontja valóság. A cég egyébként itt van Párizsban, rendeltem is gyorsan egyet tőlük!
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
Az újdonságok a szoftverek világában számunkra kiemelkedő fontosságú.
Egyedi vállalatirányítási rendszereket (ERP ként is emlegetik ami az Enterprise Resource Planning angol kifejezés rövidítése), folyamatirányítási rendszereket fejlesztünk és kiemelten fontos a hatékonyság és a jövőállóság.
Írtunk is 3 pontot, hogy mire kell figyelni ha valaki a bevezetés küszöbén állna.
Pontokba szedve minden átláthatóbb
3 PONT, AMIVEL ERP BEVEZETÉSE ELŐTT SZÜKSÉGES RENDELKEZNI
1. Lista: nagyban segít, ha van egy olyan listád, amiben fel van sorolva, hogy milyen funkciókat szeretnél az új programban viszontlátni. Közelítsd meg onnan, hogy milyen üzleti problémák vannak jelenleg a cégben, mi hiányzik. Innen már könnyű lesz folytatni.
2. Pénz: evidens, de mégis fontos tudni, hogy ha az elején valamire nem gondoltunk, akkor azt utólag plusz idő és költség bevezetni. Sőt, lehet hogy kedved kapsz valamilyen plusz funkcióhoz, így érdemes kb. 15%-al többre számolni összességében.
3. Idő: vagyis készülj fel rá, hogy a bevezető cég sokat kérdez majd, és nagyon elgondolkodós interjúk lesznek ezek. Ám erre időt kell szánni, kb. 2 alkalom hetente x 2 óra.
IPAR 4.0 hangzik el újra és újra és egyre többször a köreinkben.
Ezért fontosnak tartottam, hogy nagyobb megértést adjunk a téma iránt érdeklődőknek.
Hatékonyság minden területen
Ígérem érthetően és a lehető legrövidebben megfogalmazva szedtem össze egy csokorba a tudnivalókat.
A pár perces videós összefoglaló pedig itt található: IPAR 4.0
Kezdjünk is bele.
Egy kis szakmai áttekintés:
mi is az IPAR 4.0?
Tudjuk, hogy volt már 3 ipari forradalom és ez most a 4-ik.
Míg az első a gőzgépek megjelenéséről szólt, a második már az elektronikát és a tömeggyártást vette célba. A harmadik a digitalizáció és ipari robotok asztala és már jött is a negyedik ipari forradalom.
Ez pedig az összekapcsoltság. Minden mindennel össze van kapcsolva a felhőn keresztül és így automatizálunk, amit csak lehet.
Más szóval a fizikai világot alapjaiban kapcsoljuk össze a digitális világgal.
Amikor pedig egy gyár áttér az IPAR 4.0-ra, választhat egy menüből, hogy mit vezet be és mit nem.
Ezek a kulcs területek:
Robotika: (fél)automata ipari gépek, melyek egymással is össze vannak kapcsolva, így a mikro az egyik végez egy adott művelettel, jelzésre indíthatja el a másikat.
Emberi beavatkozás nélkül.
Mesterséges intelligencia: gyűjtjük a gépektől érkező adatokat és ezekből olyan kimutatásokat állít elő az algoritmus, amely előre jelzi a gép meghibásodását, a várható terhelést, az épp legjobban fogyó termékeket, hogy mi emberek fel tudjunk készülni.
Virtuális és kiterjesztett valóság: ide tartozik pl. a digitális iker fogalma, ami lehetővé teszi, hogy egy ipari gépnek, vagy egy egész gyárnak leképezzük a digitális másolatát és azon tervezzünk meg előre mindent. Majd, amikor ott stimmel a folyamat, akkor indítjuk el élesben a gyártást. Utána digitális másolatokon figyeljük az éles eredményt és ott korrigálunk persze.
Felhő technológia: A felhő valójában valaki másnak a számítógépe és ennyi. Nincs nagy varázslat. Azért hasznos, mert nem akarunk mindent a saját gépünkön tárolni. Ha felhőben van, könnyebb megosztani mással és együtt dolgozni. Továbbá nem kell nekünk saját IT befektetés, hisz béreljük a kívánt már kész szolgáltatást a felhőből. Olcsóbb, kényelmesebb.
IOT eszközök: minden ide tartozik, amely akár egy hétköznapi használati tárgy, benne egy számítógéppel, internetkapcsolattal. Akár egy okos mosógép, vagy okos kávéfőző is.
Additív gyártás: más szóval 3D nyomtatás. Nyomtathatunk már 2 szintes házat is, vagy zajlanak a kísérletek az emberi szerv nyomtatásra is.
Kiber-védelem: 3 év alatt közel 4x akkorára nőtt az Interneten keresztül zajló online támadások száma. Az egész legtöbbször az adatlopásról szól, amit különbözőképpen próbálnak kiszedni a rossz, gonosz fekete kalapos hackerek. Persze ez ellen is van védelem, de szakértő kell hozzá, nem valaki, aki a cégben mellékesen ezt is csinálja.
Tartsuk szem előtt: nincs szükségünk mindenre, hogy modernek legyünk!
Fontos!
Határozzuk meg a célt, annak tükrében modernizáljunk és válasszunk a fenti listából.
Egyik új projektünk során mi is pont ezt tesszük majd az ügyfelünknél.
Ha az IPAR 4.0 val kapcsolatban ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz:
Pedro Digitális Átalakulás szakértőként folyamatosan azon van, hogy cégének a leghatékonyabb technikákat, technológiákat felkutassa és beépítse ahova szükséges.
A Digitális Átalakulásról és az újdonságokról érthetően több információ itt található:
Az első rész tartalma: Hogy kezdődött? Miről szól? Kinek szól? Figyelemfelkeltő videó sorozat a Digitális Transzformációról, mint az exponenciálisan gyorsuló/változó világunk egyik legmarkánsabb jellemvonásáról.
A videó az Amtech Rendszerház és a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány együttműködésével készült.
Rólam: Pedro vagyok és a Digitális Transzformációval, valamint annak hatásaival és a „hogyan csináljuk” oldalával foglalkozom. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom, úgy látom a kettő csak együtt működik igazán hatékonyan.
Itt érsz el: pedro@amtech.hu http://amtech.hu
www.linkedin.com/in/peter-szekrenyi-pedro
Jó cél nélkül bukásra van ítélve az egész digitalizációs projekt.
Agilitás és digitalizáció.
Szekrényi Péterrel, az AMTECH Rendszerház Kft. tulajdonosával beszélgettünk arról, hogy hol tartanak a KKV-k a digitalizáció területén, illetve arról, hogyan használják az agilitás módszertanát.
Szekrényi Péter, Pedro – akit mindenki csak így hív, beleértve a kollégáit meg az ügyfeleit is -, az AMTECH Rendszerház tulajdonosa, ami már 13 éve működő cég, és szoftverfejlesztéssel, vállalatirányítási rendszerek készítésével, bevezetésével, valamint hosszútávú karbantartásával foglalkozik.
Köszönjük az interjút a ValVi.hu-nak azaz Gyebnár Levente Zoltánnak, Bujdosó Edinénak és Toperczer Anitának
Hogyan működik ez az üzletág? Mivel foglalkoztok pontosan? Mivel segítetek az ügyfeleiteknek?
Képzeld el azt, hogy van egy céged, ami elérte az egymilliárdos éves árbevételt – Magyarországon elég sok ilyen cég van –, és úgy döntesz, hogy ezt meg szeretnéd támogatni egy nagyon jó digitális eszközzel, legyen ez egy vállalatirányítási program, egy ügyviteli szoftver vagy egy termelésirányítási program.
A legtöbb cégnél eljön ez a pillanat, és elkezdenek kutakodni az interneten, hogy milyen megoldások léteznek már a problémáira. Ilyenkor az egyik lehetőség az, hogy egy kész szoftvert levesznek a polcról, és elkezdik azt használni – ennek megvannak az előnyei, valamikor ez a jó megoldás.
Viszont nagyon sokszor előfordul az, hogy nem ez a jó megoldás, mert egy olyan szoftverre van szükség, ami erre a cégre készül el, és még nincs készen.
Hasonlatként: vagy elmész és veszel magadnak egy házat és kicsit átalakítod – ezek a dobozos termékek. Vagy pedig azt mondod, hogy kijelölök magamnak egy üres telket, és olyan házat építetek rá, amilyet csak akarok – mi ez utóbbiak vagyunk, csak szoftverben.
Ha jól értem, akkor egy személyre szabott szolgáltatást nyújtotok az ügyfeleknek.
Még annál is többet, mert a személyre szabás azt jelenti, hogy van valami, amit átalakítunk a kedvedre – mondjuk egy öltöny, amit egy picikét rád formálunk, vagy azt a házat hajlandóak vagyunk átalakítani.
Ezzel szemben mi ténylegesen az ügyfélre, a megrendelőre készítjük el, szinte nulláról a szoftvereket, így mindig olyan megoldás van a végén, amire a megrendelő azt mondja, hogy el sem tudtam volna képzelni, hogy egy szoftver ennyire tudja szolgálni a cégem céljait és álmait.
Akkor nálatok ez a folyamat úgy kezdődik, hogy egy igényfelmérést készítetek, hogy az ügyfélnek mire van szüksége?
Az igényfelmérés az nagyon fontos, és rögtön a legelején megtörténik, de együtt is ötletelünk az ügyféllel. 13 éve létezünk, és nagyon sokat dolgozunk, most is 30 szoftverbevezetésünk van folyamatban – az elég sok. Ez azt jelenti, hogy hatalmas iparági tapasztalatra tettünk szert az évek során különböző szakterületeken, és ezeket behozzuk ezekbe a felmérésekbe, ez a legfontosabb. Tehát megengedjük, sőt kérjük a megrendelőket, hogy magyarázzák el az álmaikat, vágyaikat és azt, amit utálnak a mostani rendszerükben. Mi pedig elmondjuk, hogy mit láttunk máshol, mi az, ami szerintünk neki is segítene, és ebből a kettőből – az ő kéréseiből és a mi szakértelmünkből – lesz egy közös metszet, és ebben találjuk meg azt, amit ténylegesen meg kell csinálni.
A pandémia alatt felgyorsult a digitalizáció iránti érdeklődés, illetve inkább a kényszer, hogy át kell tudni állni vagy el kell tudni indulni a cégeknek ezen az úton.
Te, mint digitalizációt segítő szakértő mit gondolsz erről, valóban csak most indult el ez a folyamat vagy már sokkal régebb óta zajlik, és most felgyorsult?
A digitalizáció akkor kezdődött, amikor az első mobiltelefon vagy az első TV megjelent. A 90-es években volt egy felmérés, megkérdeztek különböző tudós embereket, hogy hogy látják a jövőt 2020-ra vonatkozólag a telekommunikáció, szórakozás területén. Azt mondták, hogy minden egyes téren, ami a technikát érinti, lineáris növekedés várható.
Abban igazuk lett, hogy minden egyes technikai aspektusból hatalmas növekedés történt, abban viszont óriásit tévedtek, hogy ez nem lineáris, hanem exponenciális. És ahogy ők nem tudták megmondani akkor, hogy ez ilyen lesz, mi sem tudjuk most megmondani, hogy milyen lesz a következő tíz év.
Japánban most volt egy robot kiállítás, ahol egy olyan humanoid robotot mutattak be, amit kifejezetten arra a célra fejlesztettek, hogy lebegni tudjon. Főleg űrállomásokon akarnak majd külső szereléseket rábízni – megbízod egy feladattal, kiküldöd és ő elvégzi valószínűleg nagyobb szakértelemmel, gyorsabban és biztonságosabb körülmények között, mint ahogy mi, emberek tennénk. Még nincs üzemben, de hamarosan, pár éven belül várható, hogy ezeket a gépeket fogják felküldeni. Elképesztő! Ki gondolt volna erre, akár csak három évvel ezelőtt?
Mit tippelnél, a KKV szektornak mekkora része az, aki még semennyire nem digitalizálta a folyamatait, és mekkora része az, aki már szinte mindet digitalizálta?
Velünk azok a cégek dolgoznak, akik növekedni akarnak. Úgy látom, hogy vannak fura módon azok a leszakadó cégek, akik határozottan eldöntötték, hogy nem akarnak növekedni, nem akarnak ebben a versenyben részt venni, és ki akarnak maradni ebből az egész furcsán exponenciálisan gyorsuló világból, ők a kiöregedő, lemaradó, kieső cégek – én így hívom őket, de saját döntésükből azok –, ez körülbelül 5 százalék. Vannak a másik oldalon azok, akik még csak most lépnek be ebbe a nagy társasjátékba, ők az igazi startupok, akik egy jó 20 százalékát kiteszik a KKV szektornak.
Ebből 10 százalék az, aki még nem akar digitalizálni, mert azt mondja: „nemsokára belekezdek, de még egy picikét várok, még csak most vagyok túl az első befektetői körön” stb. Tehát vannak a lemaradók (5 százalék), és vannak a most belépők (10 százalék) – ez a 15 százalék összességében az, akik a digitalizációból most még kimaradnak, de rajtuk kívül bizony mindenki más ebben nagyon aktívan részt vesz és digitalizál valamilyen formában.
Az 5 százalék, akik nem akarnak növekedni, jellemzően olyan kis vállalkozásoknak, ahol egy vagy két alkalmazott van, és ők elégedettek a bevételükkel és kiadásukkal, ők nem akarnak növekedni?
Én hiszem azt, és azt látom a gyakorlatban, hogy nincs olyan, hogy stagnálás. Mindennek az ára megy felfelé, a világ olyan szituációkat sodor elénk, amire nem is számítottunk, tehát semmi sem marad állandó. A kategória, amit te leírtál a kérdésben: ők nem a megelégedettek, hanem ők azok, akik úgy döntöttek, hogy „Köszi, akkor én szeretnék ebből a nagy társasjátékból hamarosan majd kiszállni.”
Mi az a három vagy öt legfontosabb gondolat vagy lépés, amit javasolsz megfogadni a KKV-knak, ha digitalizációról van szó?
Az első, amit biztosan meg kell fogadni, hogy legyen egy nagyon jó cél, amikor digitalizálsz. Jó cél nélkül bukásra van ítélve az egész digitalizációs projekt. Rossz célnak számít például: „ha túl sok a papír, digitalizáljunk” – ezt láttam az egyik megrendelőnknél, de szerencsére rájött. Ez a célkitűzés önmagában egy semmitmondó, nem komoly cél, emellé nem lehet odaállni, ez egy lépés lesz a nagy folyamatban, amikor fontossá válik, de önmagában nem egy cél.
Ha rossz célt választunk, akkor az egész projekt mindenestül elbukhat.
A másik, amire nagyon kell vigyázni, hogy jó eszközt válasszunk. Már beszélgettünk arról, mi az, hogy dobozos szoftver, és mi az, hogy teljesen egyedi fejlesztés– tudni kell, hogy mikor melyik a jó megoldás.
Nem szabad feltálalni a spanyolviaszt, mikor egy dobozos megoldás, ami készen van, tökéletes. Ugyanakkor tisztán kell látni azt, hogy egy cég ha már nagyon sikeres és tiszta, kiforrott folyamatai vannak, hiba lenne egy szoftver kedvéért mindezt megváltoztatni, mert a dobozos program nem tud máshogyan működni.
Pontokba szedve minden átláthatóbb
A harmadik, amit én ide sorolnék, ami talán a legfontosabb, a kommunikáció hiánya, mint biztos bukási ok.
Például egy megrendelőnknél – egy gyártó cégnél – nagyon kevés volt a megfelelő munkaerő, de a megrendelése nagyon sok volt, tehát dübörgött volna a cég előre, ha lett volna elég kapacitása.
Azt mondta az ügyfelünk, hogy rendben, akkor a cél az, hogy növekedjünk és elégedettek legyenek velük az ügyfeleink, ezért gépesíteni fogunk. Ipari robotokat szereztek be, ezek el is kezdtek üzemelni, de egyszer csak azt vette észre a főnök, hogy a dolgozók egyre többször leállnak, sustorognak, beszélnek, mutogattak a gépekre – kellemetlen hangulat járta át a gyárakat és ez egyre feltűnőbb volt.
Egy kivizsgálást követően kiderült, hogy az emberek félnek. Mivel a cégvezető nem tájékoztatta a saját embereit arról, hogy mi és miért történik, ezért az emberek, a munkások nem tudtak az egészről semmit – ne felejtsük el, hogy ők nem tudták, hogy kellene felvenni még embert, mert nagyon sok a megrendelés. Ők azt látták, hogy egyre több a gép, csak ennyit láttak a kommunikáció hiánya miatt. Amikor a cégvezető leültette az összes kulcs emberét, akikben bízott, és elmondta több alkalommal is, hogy milyen fejlesztés folyik a cégben és miért, valamint azt, hogy hova fog eljutni a cég, és ez miért közös érdek, az egész folyamat sínre került.
Ha jól értem, akkor a három fontos dolog a jó cél, a jól megválasztott eszköz és a kommunikáció.
Lehet-e jó cél például a folyamatoknak a költségcsökkentése, az ügyfélélmény növelése, a megrendelési folyamatok idejének csökkentése, azoknak egyszerűsítése?
Lehetnek, de én még ezeken dolgoznék azért. Például az ügyfélélmény növelése, hogy „itt vagyok, szolgálj ki úgy, mint senki mást, és mindezt nagyon gyorsan tedd”, ez egy különösen aktuális cél.
Véleményed szerint az agilis módszertan csak a digitális folyamatokra értelmezhető vagy akármilyen működési folyamatra?
Az agilitás nagyon szabatosan megfogalmazva talán az, hogy kitűzünk egy célt, el is indulunk felé, de út közben találjuk ki az utat, közben találjuk ki a lépéseket, és minden folyamatosan változhat. Kis lépésekben közelítünk, és a végén lesz egy eredményünk, ami lehet, hogy el fog térni valamelyest attól, amit kezdetben meghatároztunk, mert a megtett út a célt is átalakította. Mi agilis módszertannal dolgozunk. Ezt nem szabad összetéveszteni azzal, hogy rosszabb lenne az eredmény, mint amit terveztünk, inkább a másságon van a hangsúly.
Tehát más lesz az eredmény, jobban meg fog felelni az elvárásoknak, mint amit az elején kitűztük, amikor még nem is pontosan tudtuk, hogy mit akarunk. Az agilitás ennek tökéletesen megfelel.
Mark Zuckerberg egyszer azt mondta, hogy az ötletek nem teljes kiforrottságukban jönnek ki a fejünkből, hanem jön valami ötlet kezdemény, amin el lehet kezdeni dolgozni, finomítani, alakítani, piacra dobni és vagy visszavonni onnan, vagy pedig erősíteni, de alakítani, dolgozni kell rajta folyamatosan. Ez az agilitás melegágya.Mi agilitással dolgozunk a projektjeink bevezetése során, így érünk el mindig sikereket és valójában az egész céget az agilitás segítségével vezetem, és ezt javaslom szinte minden cégvezetőnek, valahányszor beszélgetünk.
Hol és hogyan használható jól ez az agilis módszertan?
Korábban tíz-, öt- vagy féléves tervek készítése volt a divat, de ez ma már nem reális. Képzeld el azt, hogy terveket készítesz, de egyszer csak jön egy konfliktus, mint ami most is zajlik a közelünkben, vagy jön egy újabb járvány – tele vagyunk olyan szituációkkal, helyzetekkel, amelyekre soha senki nem számított pár hónappal ezelőtt sem.
Ez azt jelenti, hogy a jövő is tele van meglepetésekkel, a nagyon közeli jövő is. Nem érdemes óriási terveket fabrikálni, teljesen butaság eltölteni x hónapot azzal, hogy nagyon alaposan rákészülünk valamire, jól kidolgozzuk, elindulunk, aztán jönnek az akadályok, amelyekre nem gondoltunk és kiderül, hogy a terv nem ér semmit, ki kell dobni.
Én annak a híve vagyok, hogy ha valamit kitalálunk, azt azonnal kezdjük el csinálni, és nézzük meg, hogy a piac mit gondol róla.
Ha a piac visszaigazolja, és az emberek szeretik, akkor elkezdem finomítani, dolgozok rajta – agilitás, ugye – , kialakítok belőle valamit, amit utána a piac még jobban fog szeretni, és így tovább. Egyáltalán nem volt tervem, közben alakítottam ki.
Persze az is előfordulhat, hogy a piac nem igazolja, nem validálja ezt a dolgot. Ekkor én azonnal kapcsolok, nem erőltetem, van még másik 3 vagy 30 ötletkezdeményem, dolgozom inkább azokon. Az agilitást igazából így kell értelmezni – most kifejezetten nem informatika, hanem cégvezető oldalról.
Nyitottabbá teszi-e a KKV szektort a digitalizáció az agilitásra vagy inkább az agilitásra való nyitottság teszi őket nyitottabbá a digitalizációra?
Nem tudom, hogy a kettő együtt jár-e. Esetleg az előfordul – ezt láttam is megvalósulni ügyfelünknél –, hogy miután ipari robotizációba fogott, utána képesebb volt arra, hogy ügyfélélményt növeljen.
Azt tudta mondani az ügyfeleinek, hogy „figyelj, olyan modern gépeim és olyan jó embereim vannak, akik kezelik a gépeket, hogy ezentúl rugalmasabban fogjuk tudni kezelni a ti igényeiteket is” – agilisabbak lettek. Én azért nem mondanám egyértelműnek a következtetést, hogy „ha digitalizálsz, agilis leszel” vagy „agilis vagy, ezért digitalizáltabb leszel”.
Ha egy cégvezető agilis szemlélettel dolgozik, könnyen ráveheti az alkalmazottait is, hogy az agilis szemléletet kövessék?
A vállalati kultúrán van a hangsúly. Ha kialakítasz a cégben egy vállalati kultúrát, az olyan lesz, amilyet te szeretnél – ha része az agilitás, akkor része az agilitás.
Szerintem a kulcs az, hogy ne nevezd így, mert nem biztos, hogy elsőre érteni fogják. Ha azt mondod a dolgozóidnak, hogy ők is beleszólhatnak a termékfejlesztésbe, ők is véleményezhetik, hogy milyen szolgáltatást nyújt a cég, szerintük hogyan lehetne piacképesebb és milyen új termékekre lenne szükség, akkor máris észrevétlenül, nem nevén nevezve a gyereket, kicsi agilitást csempésztünk a dologba.
Szekrényi Péter – Pedro
Tulajdonos, szakmai vezető
A témával kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül ezen a linken is kapcsolatba tud velünk lépni: Kapcsolat
