Ez nem a jövő! 2022-t írunk és itt van az agyunkkal irányítható szoftverek kora.

AZ AGYUNKKAL IRÁNYÍTJUK A SZOFTVERT?

 

“Csak felveszed a sapkát és gondolj valamire. Olyan, mintha Jedi lennél!” – CNN cikk.

Pedro-ötlet
Távirányító helyett hamarosan így fogjuk szoftvereinket irányítani?

Az agyunkban az idegsejtek elektromos impulzusokkal kommunikálnak. Ezeket az apró impulzusokat mérni lehet, és ha felerősítjük, valamint megszűrjük, hogy csak a hasznos információ maradjon meg, akkor azzal lehet valami érdekeset kezdeni!

 

Persze Elon Musk egyik cége is kísérletezik vele (NeuralLink), ám az műtéttel jár (ú.n. invasive megoldás), hisz beültetik az elektródákat az agyba, hogy érzékeljék azokat a bizonyos impulzusokat.

 

S bár azt állítják, hogy egyáltalán nem ártalmas az emberi agynak – a készülék pedig, ami a beültetést végzi különösen precíz -, nem biztos, hogy sokan bevállalnák ezt a gyors műtétet. 

 

Alternatív megoldások pedig léteznek. Ezek közül a NextMind startup emelkedik ki toronymagasan, amely 2018-ban kapott egy szép kis befektetői summát (4.6 millió USD) és egy innovációs különdíjat is (1 millió USD).

 

Már 2019-ben be is mutatták az eszközt, amely nem igényel műtétet.

Korunk felgyorsult életviteléhez hűen igen sebesen üzembe helyezhető, hisz mindössze egy tenyér méretű, precíz szenzorokkal ellátott eszközről van szó, melyet szíjjal, vagy épp egy baseball sapkára erősítve máris a fejünkre csatolhatunk. Az eszközt 1 percig kalibrálni kell, ekkor létrejön a mi neurális profilunk (később ez sem lesz,  ígérik a szakértők).

 

A Visual Cortex agyi impulzusait méri, mely agyunk azon része, mely a látott információt dolgozza fel. A kapott jeleket gépi tanulás útján “érti meg” a rendszer.

 

A sok mesterséges intelligenciával kapcsolatos fogalom miatt, lehet nem pontosan tudjuk hova tenni a gépi tanulás kifejezést, szóval gyorsan tisztázzuk!

 

Gépi tanulás: ilyenkor múltbeli adatokkal látjuk el az algoritmust, mely ezek alapján képes a jelenben emberi viselkedést szimulálni. Például mutatunk neki 100.000 különböző stop táblát és utána nagy valószínűséggel felismeri, ha lát egyet.

 

Esetünkben a szenzorok által mérhető agyi impulzusokkal “etették meg” az algoritmust, ami így igen magas találati aránnyal tudja az érzékelt jeleket utasításokká alakítani.

 

Most figyelj, ha még itt vagy!

 

Az utasításokat számítógépen azonnal fel lehet dolgozni, ez a cég ugyanis biztosítja a hordozható eszközt és a fejlesztői készletet is (SDK), tehát programozni tudunk bármit, amit csak el tudunk képzelni!

 

Az eszköz maga mindössze 400 USD, a többi pedig díjmentesen jár hozzá. Igen, jól érted, bárki, aki ezt megrendeli, tud és hajlandó programozni, szinte azt irányít innentől kezdve, amit szeretne az agyával, legyen az drón, teherautó, vagy épp egy fizikai testtel bíró robot. Bármi amiben szoftver (is) van.

 

Egy példa erre: 

 

Felveszed a virtuális szemüveget, a kezedben nincs semmi, csupán – mivel az érzékelők a sapka hátuljára vannak csatlakoztatva -, arra gondolsz, hogy jobbra menj, és elindul a karaktered a virtuális világban is jobbra.

 

Az orvos csupán arra gondol, hogy mikor mit csinálna a kezeivel és a robotműtő aszerint cselekszik (Például ott vannak a DaVinci gépek).

 

A raktári árumozgató ül otthon San Francisco-ban a lakásában egy AR szemüvegben, és a gondolataival instruálja a Kioto-ban lévő raktári pakoló robotot és így dolgozik távmunkában.

 

Ez nem egy elmélkedés a jövőről, ennek minden pontja valóság. A cég egyébként itt van Párizsban, rendeltem is gyorsan egyet tőlük! 

 

Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.

 

Szekrényi Péter – Pedro

tulajdonos, IT mérnök

AMtech Rendszerház

 

Az újdonságok a szoftverek világában számunkra kiemelkedő fontosságú.

 

Egyedi vállalatirányítási rendszereket (ERP ként is emlegetik ami az Enterprise Resource Planning angol kifejezés rövidítése), folyamatirányítási rendszereket fejlesztünk és kiemelten fontos a hatékonyság és a jövőállóság.
Írtunk is 3 pontot, hogy mire kell figyelni ha valaki a bevezetés küszöbén állna.

3 pont
Pontokba szedve minden átláthatóbb

3 PONT, AMIVEL ERP BEVEZETÉSE ELŐTT SZÜKSÉGES RENDELKEZNI

1. Lista: nagyban segít, ha van egy olyan listád, amiben fel van sorolva, hogy milyen funkciókat szeretnél az új programban viszontlátni. Közelítsd meg onnan, hogy milyen üzleti problémák vannak jelenleg a cégben, mi hiányzik. Innen már könnyű lesz folytatni.

2. Pénz: evidens, de mégis fontos tudni, hogy ha az elején valamire nem gondoltunk, akkor azt utólag plusz idő és költség bevezetni. Sőt, lehet hogy kedved kapsz valamilyen plusz funkcióhoz, így érdemes kb. 15%-al többre számolni összességében.

3. Idő: vagyis készülj fel rá, hogy a bevezető cég sokat kérdez majd, és nagyon elgondolkodós interjúk lesznek ezek. Ám erre időt kell szánni, kb. 2 alkalom hetente x 2 óra.

AMTECH Rendszerház Kapcsolat

Digital Pedro Névjegy Videó

Hol tart az Agilitás 2022-ben?

Szoftverek egyedi elképzelések alapján

Na de mi is az az IPAR 4.0? És miért jó nekünk?

IPAR 4.0 hangzik el újra és újra és egyre többször a köreinkben.

Ezért fontosnak tartottam, hogy nagyobb megértést adjunk a téma iránt érdeklődőknek.

Interneten hatékonyan keresés
Hatékonyság minden területen

Ígérem érthetően és a lehető legrövidebben megfogalmazva szedtem össze egy csokorba a tudnivalókat.

A pár perces videós összefoglaló pedig itt található:  IPAR 4.0

Kezdjünk is bele.

Egy kis szakmai áttekintés:
mi is az IPAR 4.0?

Tudjuk, hogy volt már 3 ipari forradalom és ez most a 4-ik.

Míg az első a gőzgépek megjelenéséről szólt, a második már az elektronikát és a tömeggyártást vette célba. A harmadik a digitalizáció és ipari robotok asztala és már jött is a negyedik ipari forradalom.

Ez pedig az összekapcsoltság. Minden mindennel össze van kapcsolva a felhőn keresztül és így automatizálunk, amit csak lehet.

Más szóval a fizikai világot alapjaiban kapcsoljuk össze a digitális világgal.

IPAR4.0_II ábra

Amikor pedig egy gyár áttér az IPAR 4.0-ra, választhat egy menüből, hogy mit vezet be és mit nem.

Ezek a kulcs területek:

Robotika: (fél)automata ipari gépek, melyek egymással is össze vannak kapcsolva, így a mikro az egyik végez egy adott művelettel, jelzésre indíthatja el a másikat.
Emberi beavatkozás nélkül.

Mesterséges intelligencia: gyűjtjük a gépektől érkező adatokat és ezekből olyan kimutatásokat állít elő az algoritmus, amely előre jelzi a gép meghibásodását, a várható terhelést, az épp legjobban fogyó termékeket, hogy mi emberek fel tudjunk készülni.

Virtuális és kiterjesztett valóság: ide tartozik pl. a digitális iker fogalma, ami lehetővé teszi, hogy egy ipari gépnek, vagy egy egész gyárnak leképezzük a digitális másolatát és azon tervezzünk meg előre mindent. Majd, amikor ott stimmel a folyamat, akkor indítjuk el élesben a gyártást. Utána digitális másolatokon figyeljük az éles eredményt és ott korrigálunk persze.

Felhő technológia: A felhő valójában valaki másnak a számítógépe és ennyi. Nincs nagy varázslat. Azért hasznos, mert nem akarunk mindent a saját gépünkön tárolni. Ha felhőben van, könnyebb megosztani mással és együtt dolgozni. Továbbá nem kell nekünk saját IT befektetés, hisz béreljük a kívánt már kész szolgáltatást a felhőből. Olcsóbb, kényelmesebb.

IOT eszközök: minden ide tartozik, amely akár egy hétköznapi használati tárgy, benne egy számítógéppel, internetkapcsolattal. Akár egy okos mosógép, vagy okos kávéfőző is.

Additív gyártás: más szóval 3D nyomtatás. Nyomtathatunk már 2 szintes házat is, vagy zajlanak a kísérletek az emberi szerv nyomtatásra is.

Kiber-védelem: 3 év alatt közel 4x akkorára nőtt az Interneten keresztül zajló online támadások száma. Az egész legtöbbször az adatlopásról szól, amit különbözőképpen próbálnak kiszedni a rossz, gonosz fekete kalapos hackerek. Persze ez ellen is van védelem, de szakértő kell hozzá, nem valaki, aki a cégben mellékesen ezt is csinálja.

Tartsuk szem előtt: nincs szükségünk mindenre, hogy modernek legyünk!

Fontos!

Határozzuk meg a célt, annak tükrében modernizáljunk és válasszunk a fenti listából.

IPAR4.0

Egyik új projektünk során mi is pont ezt tesszük majd az ügyfelünknél.

Ha az IPAR 4.0 val kapcsolatban ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz:

pedro@amtech.hu

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AmTech Rendszerház Kft

Kapcsolat

Digitális Átalakulás Buktatói:

Ezekre figyelj

Referenciáink az oldalunkon és a YouTube csatornánkon is megtalálható.

Külön bontva Kereskedő, Szolgáltató és Gyártó cégekre.

Gyártó cégektől referenciák

Pedro Digitális Átalakulás szakértőként folyamatosan azon van, hogy cégének a leghatékonyabb technikákat, technológiákat felkutassa és beépítse ahova szükséges.

A Digitális Átalakulásról és az újdonságokról érthetően több információ itt található:

Digitális Transzformáció – Alapok

Az első rész tartalma: Hogy kezdődött? Miről szól? Kinek szól?
Figyelemfelkeltő videó sorozat a Digitális Transzformációról, mint az exponenciálisan gyorsuló/változó világunk egyik legmarkánsabb jellemvonásáról.
A videó az Amtech Rendszerház és a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány együttműködésével készült.
Rólam: Pedro vagyok és a Digitális Transzformációval, valamint annak hatásaival és a “hogyan csináljuk” oldalával foglalkozom. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom, úgy látom a kettő csak együtt működik igazán hatékonyan.
Itt érsz el: pedro@amtech.hu
http://amtech.hu
www.linkedin.com/in/peter-szekrenyi-pedro

Hol tart az agilitás módszertana és a KKV-k a digitalizációja 2022-ben?

Pedro-ötlet
Jó cél nélkül bukásra van ítélve az egész digitalizációs projekt.

Agilitás és digitalizáció.

Szekrényi Péterrel, az AMTECH Rendszerház Kft. tulajdonosával beszélgettünk arról, hogy hol tartanak a KKV-k a digitalizáció területén, illetve arról, hogyan használják az agilitás módszertanát.

Szekrényi Péter, Pedro – akit mindenki csak így hív, beleértve a kollégáit meg az ügyfeleit is -, az AMTECH Rendszerház tulajdonosa, ami már 13 éve működő cég, és szoftverfejlesztéssel, vállalatirányítási rendszerek készítésével, bevezetésével, valamint hosszútávú karbantartásával foglalkozik.

Köszönjük az interjút a ValVi.hu -nak azaz Gyebnár Levente Zoltánnak, Bujdosó Edinénak és Toperczer Anitának

Hogyan működik ez az üzletág? Mivel foglalkoztok pontosan? Mivel segítetek az ügyfeleiteknek?

 

Képzeld el azt, hogy van egy céged, ami elérte az egymilliárdos éves árbevételt – Magyarországon elég sok ilyen cég van –, és úgy döntesz, hogy ezt meg szeretnéd támogatni egy nagyon jó digitális eszközzel, legyen ez egy vállalatirányítási program, egy ügyviteli szoftver vagy egy termelésirányítási program.

A legtöbb cégnél eljön ez a pillanat, és elkezdenek kutakodni az interneten, hogy milyen megoldások léteznek már a problémáira. Ilyenkor az egyik lehetőség az, hogy egy kész szoftvert levesznek a polcról, és elkezdik azt használni – ennek megvannak az előnyei, valamikor ez a jó megoldás.

Viszont nagyon sokszor előfordul az, hogy nem ez a jó megoldás, mert egy olyan szoftverre van szükség, ami erre a cégre készül el, és még nincs készen.

Hasonlatként: vagy elmész és veszel magadnak egy házat és kicsit átalakítod – ezek a dobozos termékek. Vagy pedig azt mondod, hogy kijelölök magamnak egy üres telket, és olyan házat építetek rá, amilyet csak akarok – mi ez utóbbiak vagyunk, csak szoftverben.

Ha jól értem, akkor egy személyre szabott szolgáltatást nyújtotok az ügyfeleknek.

Még annál is többet, mert a személyre szabás azt jelenti, hogy van valami, amit átalakítunk a kedvedre – mondjuk egy öltöny, amit egy picikét rád formálunk, vagy azt a házat hajlandóak vagyunk átalakítani.

Ezzel szemben mi ténylegesen az ügyfélre, a megrendelőre készítjük el, szinte nulláról a szoftvereket, így mindig olyan megoldás van a végén, amire a megrendelő azt mondja, hogy el sem tudtam volna képzelni, hogy egy szoftver ennyire tudja szolgálni a cégem céljait és álmait.

Akkor nálatok ez a folyamat úgy kezdődik, hogy egy igényfelmérést készítetek, hogy az ügyfélnek mire van szüksége?

Az igényfelmérés az nagyon fontos, és rögtön a legelején megtörténik, de együtt is ötletelünk az ügyféllel. 13 éve létezünk, és nagyon sokat dolgozunk, most is 30 szoftverbevezetésünk van folyamatban – az elég sok. Ez azt jelenti, hogy hatalmas iparági tapasztalatra tettünk szert az évek során különböző szakterületeken, és ezeket behozzuk ezekbe a felmérésekbe, ez a legfontosabb. Tehát megengedjük, sőt kérjük a megrendelőket, hogy magyarázzák el az álmaikat, vágyaikat és azt, amit utálnak a mostani rendszerükben. Mi pedig elmondjuk, hogy mit láttunk máshol, mi az, ami szerintünk neki is segítene, és ebből a kettőből – az ő kéréseiből és a mi szakértelmünkből – lesz egy közös metszet, és ebben találjuk meg azt, amit ténylegesen meg kell csinálni.

A pandémia alatt felgyorsult a digitalizáció iránti érdeklődés, illetve inkább a kényszer, hogy át kell tudni állni vagy el kell tudni indulni a cégeknek ezen az úton.

Te, mint digitalizációt segítő szakértő mit gondolsz erről, valóban csak most indult el ez a folyamat vagy már sokkal régebb óta zajlik, és most felgyorsult?

A digitalizáció akkor kezdődött, amikor az első mobiltelefon vagy az első TV megjelent. A 90-es években volt egy felmérés, megkérdeztek különböző tudós embereket, hogy hogy látják a jövőt 2020-ra vonatkozólag a telekommunikáció, szórakozás területén. Azt mondták, hogy minden egyes téren, ami a technikát érinti, lineáris növekedés várható.

Abban igazuk lett, hogy minden egyes technikai aspektusból hatalmas növekedés történt, abban viszont óriásit tévedtek, hogy ez nem lineáris, hanem exponenciális. És ahogy ők nem tudták megmondani akkor, hogy ez ilyen lesz, mi sem tudjuk most megmondani, hogy milyen lesz a következő tíz év.

Japánban most volt egy robot kiállítás, ahol egy olyan humanoid robotot mutattak be, amit kifejezetten arra a célra fejlesztettek, hogy lebegni tudjon. Főleg űrállomásokon akarnak majd külső szereléseket rábízni – megbízod egy feladattal, kiküldöd és ő elvégzi valószínűleg nagyobb szakértelemmel, gyorsabban és biztonságosabb körülmények között, mint ahogy mi, emberek tennénk. Még nincs üzemben, de hamarosan, pár éven belül várható, hogy ezeket a gépeket fogják felküldeni. Elképesztő! Ki gondolt volna erre, akár csak három évvel ezelőtt?

Mit tippelnél, a KKV szektornak mekkora része az, aki még semennyire nem digitalizálta a folyamatait, és mekkora része az, aki már szinte mindet digitalizálta?

Velünk azok a cégek dolgoznak, akik növekedni akarnak. Úgy látom, hogy vannak fura módon azok a leszakadó cégek, akik határozottan eldöntötték, hogy nem akarnak növekedni, nem akarnak ebben a versenyben részt venni, és ki akarnak maradni ebből az egész furcsán exponenciálisan gyorsuló világból, ők a kiöregedő, lemaradó, kieső cégek – én így hívom őket, de saját döntésükből azok –, ez körülbelül 5 százalék. Vannak a másik oldalon azok, akik még csak most lépnek be ebbe a nagy társasjátékba, ők az igazi startupok, akik egy jó 20 százalékát kiteszik a KKV szektornak.

Ebből 10 százalék az, aki még nem akar digitalizálni, mert azt mondja: „nemsokára belekezdek, de még egy picikét várok, még csak most vagyok túl az első befektetői körön” stb. Tehát vannak a lemaradók (5 százalék), és vannak a most belépők (10 százalék) – ez a 15 százalék összességében az, akik a digitalizációból most még kimaradnak, de rajtuk kívül bizony mindenki más ebben nagyon aktívan részt vesz és digitalizál valamilyen formában.

Az 5 százalék, akik nem akarnak növekedni, jellemzően olyan kis vállalkozásoknak, ahol egy vagy két alkalmazott van, és ők elégedettek a bevételükkel és kiadásukkal, ők nem akarnak növekedni?

Én hiszem azt, és azt látom a gyakorlatban, hogy nincs olyan, hogy stagnálás. Mindennek az ára megy felfelé, a világ olyan szituációkat sodor elénk, amire nem is számítottunk, tehát semmi sem marad állandó. A kategória, amit te leírtál a kérdésben: ők nem a megelégedettek, hanem ők azok, akik úgy döntöttek, hogy „Köszi, akkor én szeretnék ebből a nagy társasjátékból hamarosan majd kiszállni.”

Mi az a három vagy öt legfontosabb gondolat vagy lépés, amit javasolsz megfogadni a KKV-knak, ha digitalizációról van szó?

Az első, amit biztosan meg kell fogadni, hogy legyen egy nagyon jó cél, amikor digitalizálsz. Jó cél nélkül bukásra van ítélve az egész digitalizációs projekt. Rossz célnak számít például: „ha túl sok a papír, digitalizáljunk” – ezt láttam az egyik megrendelőnknél, de szerencsére rájött. Ez a célkitűzés önmagában egy semmitmondó, nem komoly cél, emellé nem lehet odaállni, ez egy lépés lesz a nagy folyamatban, amikor fontossá válik, de önmagában nem egy cél.

Ha rossz célt választunk, akkor az egész projekt mindenestül elbukhat.

A másik, amire nagyon kell vigyázni, hogy jó eszközt válasszunk. Már beszélgettünk arról, mi az, hogy dobozos szoftver, és mi az, hogy teljesen egyedi fejlesztés– tudni kell, hogy mikor melyik a jó megoldás.

Nem szabad feltálalni a spanyolviaszt, mikor egy dobozos megoldás, ami készen van, tökéletes. Ugyanakkor tisztán kell látni azt, hogy egy cég ha már nagyon sikeres és tiszta, kiforrott folyamatai vannak, hiba lenne egy szoftver kedvéért mindezt megváltoztatni, mert a dobozos program nem tud máshogyan működni.

3 ötlet és agilitás
Pontokba szedve minden átláthatóbb

A harmadik, amit én ide sorolnék, ami talán a legfontosabb, a kommunikáció hiánya, mint biztos bukási ok.

Például egy megrendelőnknél – egy gyártó cégnél – nagyon kevés volt a megfelelő munkaerő, de a megrendelése nagyon sok volt, tehát dübörgött volna a cég előre, ha lett volna elég kapacitása.

Azt mondta az ügyfelünk, hogy rendben, akkor a cél az, hogy növekedjünk és elégedettek legyenek velük az ügyfeleink, ezért gépesíteni fogunk. Ipari robotokat szereztek be, ezek el is kezdtek üzemelni, de egyszer csak azt vette észre a főnök, hogy a dolgozók egyre többször leállnak, sustorognak, beszélnek, mutogattak a gépekre – kellemetlen hangulat járta át a gyárakat és ez egyre feltűnőbb volt.

Egy kivizsgálást követően kiderült, hogy az emberek félnek. Mivel a cégvezető nem tájékoztatta a saját embereit arról, hogy mi és miért történik, ezért az emberek, a munkások nem tudtak az egészről semmit – ne felejtsük el, hogy ők nem tudták, hogy kellene felvenni még embert, mert nagyon sok a megrendelés. Ők azt látták, hogy egyre több a gép, csak ennyit láttak a kommunikáció hiánya miatt. Amikor a cégvezető leültette az összes kulcs emberét, akikben bízott, és elmondta több alkalommal is, hogy milyen fejlesztés folyik a cégben és miért, valamint azt, hogy hova fog eljutni a cég, és ez miért közös érdek, az egész folyamat sínre került.

Ha jól értem, akkor a három fontos dolog a jó cél, a jól megválasztott eszköz és a kommunikáció.

Lehet-e jó cél például a folyamatoknak a költségcsökkentése, az ügyfélélmény növelése, a megrendelési folyamatok idejének csökkentése, azoknak egyszerűsítése?

Lehetnek, de én még ezeken dolgoznék azért. Például az ügyfélélmény növelése, hogy „itt vagyok, szolgálj ki úgy, mint senki mást, és mindezt nagyon gyorsan tedd”, ez egy különösen aktuális cél.

Véleményed szerint az agilis módszertan csak a digitális folyamatokra értelmezhető vagy akármilyen működési folyamatra?

Az agilitás nagyon szabatosan megfogalmazva talán az, hogy kitűzünk egy célt, el is indulunk felé, de út közben találjuk ki az utat, közben találjuk ki a lépéseket, és minden folyamatosan változhat. Kis lépésekben közelítünk, és a végén lesz egy eredményünk, ami lehet, hogy el fog térni valamelyest attól, amit kezdetben meghatároztunk, mert a megtett út a célt is átalakította. Mi agilis módszertannal dolgozunk. Ezt nem szabad összetéveszteni azzal, hogy rosszabb lenne az eredmény, mint amit terveztünk, inkább a másságon van a hangsúly.

Tehát más lesz az eredmény, jobban meg fog felelni az elvárásoknak, mint amit az elején kitűztük, amikor még nem is pontosan tudtuk, hogy mit akarunk. Az agilitás ennek tökéletesen megfelel.

Mark Zuckerberg egyszer azt mondta, hogy az ötletek nem teljes kiforrottságukban jönnek ki a fejünkből, hanem jön valami ötlet kezdemény, amin el lehet kezdeni dolgozni, finomítani, alakítani, piacra dobni és vagy visszavonni onnan, vagy pedig erősíteni, de alakítani, dolgozni kell rajta folyamatosan. Ez az agilitás melegágya. Mi agilitással dolgozunk a projektjeink bevezetése során, így érünk el mindig sikereket és valójában az egész céget az agilitás segítségével vezetem, és ezt javaslom szinte minden cégvezetőnek, valahányszor beszélgetünk.

Hol és hogyan használható jól ez az agilis módszertan?

Korábban tíz-, öt- vagy féléves tervek készítése volt a divat, de ez ma már nem reális. Képzeld el azt, hogy terveket készítesz, de egyszer csak jön egy konfliktus, mint ami most is zajlik a közelünkben, vagy jön egy újabb járvány – tele vagyunk olyan szituációkkal, helyzetekkel, amelyekre soha senki nem számított pár hónappal ezelőtt sem.

Ez azt jelenti, hogy a jövő is tele van meglepetésekkel, a nagyon közeli jövő is. Nem érdemes óriási terveket fabrikálni, teljesen butaság eltölteni x hónapot azzal, hogy nagyon alaposan rákészülünk valamire, jól kidolgozzuk, elindulunk, aztán jönnek az akadályok, amelyekre nem gondoltunk és kiderül, hogy a terv nem ér semmit, ki kell dobni.

Én annak a híve vagyok, hogy ha valamit kitalálunk, azt azonnal kezdjük el csinálni, és nézzük meg, hogy a piac mit gondol róla.

Ha a piac visszaigazolja, és az emberek szeretik, akkor elkezdem finomítani, dolgozok rajta – agilitás, ugye – , kialakítok belőle valamit, amit utána a piac még jobban fog szeretni, és így tovább. Egyáltalán nem volt tervem, közben alakítottam ki.

Persze az is előfordulhat, hogy a piac nem igazolja, nem validálja ezt a dolgot. Ekkor én azonnal kapcsolok, nem erőltetem, van még másik 3 vagy 30 ötletkezdeményem, dolgozom inkább azokon. Az agilitást igazából így kell értelmezni – most kifejezetten nem informatika, hanem cégvezető oldalról.

Nyitottabbá teszi-e a KKV szektort a digitalizáció az agilitásra vagy inkább az agilitásra való nyitottság teszi őket nyitottabbá a digitalizációra?

Nem tudom, hogy a kettő együtt jár-e. Esetleg az előfordul – ezt láttam is megvalósulni ügyfelünknél –, hogy miután ipari robotizációba fogott, utána képesebb volt arra, hogy ügyfélélményt növeljen.

Azt tudta mondani az ügyfeleinek, hogy „figyelj, olyan modern gépeim és olyan jó embereim vannak, akik kezelik a gépeket, hogy ezentúl rugalmasabban fogjuk tudni kezelni a ti igényeiteket is” – agilisabbak lettek. Én azért nem mondanám egyértelműnek a következtetést, hogy „ha digitalizálsz, agilis leszel” vagy „agilis vagy, ezért digitalizáltabb leszel”.

Ha egy cégvezető agilis szemlélettel dolgozik, könnyen ráveheti az alkalmazottait is, hogy az agilis szemléletet kövessék?

A vállalati kultúrán van a hangsúly. Ha kialakítasz a cégben egy vállalati kultúrát, az olyan lesz, amilyet te szeretnél – ha része az agilitás, akkor része az agilitás.

Szerintem a kulcs az, hogy ne nevezd így, mert nem biztos, hogy elsőre érteni fogják. Ha azt mondod a dolgozóidnak, hogy ők is beleszólhatnak a termékfejlesztésbe, ők is véleményezhetik, hogy milyen szolgáltatást nyújt a cég, szerintük hogyan lehetne piacképesebb és milyen új termékekre lenne szükség, akkor máris észrevétlenül, nem nevén nevezve a gyereket, kicsi agilitást csempésztünk a dologba.

Szekrényi Péter – Pedro

Tulajdonos, szakmai vezető

A témával kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül ezen a linken is kapcsolatba tud velünk lépni: Kapcsolat

Küldetés és Rólunk

Digitális átalakulás buktatói

Nemzeti Digitális Stratégia

 

VAN NEMZETI DIGITÁLIS STRATÉGIA – 2022-2027

Mert hogy van Nemzeti Digitális Stratégiánk!

Minden nemzet arra törekszik, hogy valamiben kimagasló legyen, és bevallom nekem ez sokszor hiányzik kis hazánkban.

Ezért is jó írni erről, hogy Magyarországnak létezik nemzeti digitális stratégiája.

Mely a következőt tűzte ki céljául: mind a gazdaság, oktatás és kutatás-innováció terén a digitalizációt úgy mozdítsa előre, hogy az ország digitális fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, az évtized közepére.
Digitális Jövő Előadás
Digitális Stratégia Lehetőségek és buktatók

Na ezt a szekeret szívesen tolom én is.

Pont ezért volt fantasztikus érzés részt venni meghívottként a kereskedelmi iparkamara egri rendezvényére, ahol digitális körképet mutathattam a jelenlévő 80 cégvezetőnek.

Az előadásom után meg is kerestek páran digitális tanácsadás, illetve üzleti szoftverfejlesztés kapcsán, ami jól mutatja a vállalkozások vezetőinek érdeklődését a jövő technológiái iránt.

Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos, IT mérnök
AMtech Rendszerház
A témáról bővebben és a trendek, valamint előrejelzések szerint ezek szólnak nagyot 2022-ben: Videó itt
Pedro-ról még pár gondolat
 Szekrényi Péter Pedro vagyok, mérnök informatikus és a Digitális Transzformációval foglalkozom. Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.

Profitálj Te is a jövőből!
Pedro - Digitális Stratégia
Stratégia Tervezés
Itt érsz el: tiktok.com/@digital_pedro szekrenyipeter.hu/

Dubaj Expo 2020 üzleti szemmel

Ezzel a pár bekezdéssel egy kis betekintést szerettünk volna adni, mi mit láttunk a 2020-as Dubaji Expon.

Sok újítást és ötletet tudtunk megtapasztalni, kipróbálni, amit be is tudunk építeni cégünkbe és ezzel ügyfeleinket segítjük stabilabbá és automatizáltabbá tenni.

A látogatásról egy rövid videó is készült:

Expo Dubai 2020

KÜLÖNLEGES ÉPÜLETEK

Itt aztán kiélhették magukat a tervezők.

Füstöltek a különböző tervező szoftverek, ahogy mindenki próbált minél különlegesebb pavilont varázsolni az aktuális világkiállításra.

Most ugyanis minden kiállító ország saját pavilon kapott, ez eddig nem volt igaz.
De hát Dubai igyekezett kitenni magáért.
Az egészen érdekes és csalogató magyar pavilon mellett különösen kiemelném az angol, az orosz és az iráni épületeket, amelyek kívülről is elképesztőek.
Persze ha bejut az ember, akkor még többet láthat, érezhet belőlük.
Ilyen pavilon volt a Japán és a szaúd-arábiai, ami bent volt ötletesebb, kreatívabb, egy közös dolgot találtunk bennük, mindegyik érzelmekre igyekezett hatni.

Expon segítő ROBOTOK

Van egypár robot a világkiállításon az biztos.
Mégiscsak 2022-t írunk, így robot kiszolgáló személyzet nélkül nem lenne igazi egy modern, jövőbe mutató esemény, ugye?
Valamelyik látványos – például a kínai panda robot, valamelyik pedig útba igazit, vagy a barátságosan kerek, narancssárga Opti.
Opti
Kis segítő robotok járták az Expo területét, Ő OPTI
Persze beszélgetni is lehet velük, ha türelmes vagy. Erre szoktam azt mondani, hogy a mesterséges intelligencia még csak “most tanul járni”.

Szlovák Pavilon

KOMMUNIKÁLJ, HOGY TUDJÁK
Bevallom semmit nem tudtam a Szlovák szomszédaink technikai ambícióiról.
Pedig belehúztak, és most a Dubai Expon el is kezdték mindezt kommunikálni erősen és büszkén.
Láttunk náluk Ökokapszulát, mely esővízgyűjtővel, napelemmel és szélturbinával van felszerelve, hogy bárhova kitehető legyen, és mini lakóházként használható.
De volt ott helyből fel-le szálló 2 személyes mini repülőgép, amit a jövő gyors közlekedési eszközének szánnak, futurisztikus külsővel bíró, gyönyörű hidrogén autó és persze 4 lábú robot, mely megelőző karbantartásra jó, pl: ipari területeken.
Dubaj Expo - Szlovák
Csodákkal jöttek az expora
Mindez amúgy a kassai műegyetem csodás munkáját dicséri!

Na és persze várták a befektetőket, üzletembereket, akik szívesen beszállnának ezen üzleti lehetőségekbe.

Tehát megint a helyes és célzott kommunikáció!

Ez persze egy cég esetében sincs másképp: kommunikálj, hogy tudják ott vagy és mikor, miben számíthatnak rád mások.
Ellenkező esetben az emberek majd kitalálják maguktól, hogy mi van veled, ami nem biztos, hogy egyezik a te elképzeléseddel.

Szingapúri pavilon

A LEGZÖLDEBB HELY
Szerintem egyértelműen a Szingapúr viszi a pálmát.

Ráadásul szó szerint!

Ők gyakorlatilag elvisznek minket egy esőerdőbe.
Nem kérkedtek a technikai tudásukkal és fejlettségükkel, bár pár részleten lehetett látni, hogy tervezésben és kivitelezésben is otthon vannak.
Szingapuri pavilon
Elképesztően jóérzésű hely
Az egész pavilon kint is, és belül is egy élő-lélegző, nagyon zöld világ, ahol mély levegőt vehetsz, és őszintén azon kapod magad, hogy mosolyogsz.

Amerikai pavilon

AZ EGYSZERŰSÉGNÉL NINCS FONTOSABB
A Dubai Expo látogatás után egyet biztosan ki tudok jelenteni a legjobb, ha tisztán és érthetően kommunikálsz a közönségeddel.
Egy idő után, szinte megjegyezhetetlen az a sok információ, ami nap mint nap ránk zúdul.
Nincs ez máshogy az üzleti életben sem. Egyszerű, világos üzenet kell és akkor célba ér, megértik és megoldásként tekintenek rád, s nem valami bonyolult plusz feladatként tartanak számon.
Amerika az expon
Hatékony kommunikációval célba ér a mondanivaló
Az amerikai pavilon ilyen volt, remekül használják és értik milyen fontos az egyszerűség.
Nagyon sok ötlet volt a pavilonban, ezeket az új gondolatokat és nézeteket biztosan beépítjük működésünkbe.
Ügyfeleink pedig továbbra is élvezhetik az újítások előnyeit.
Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
Merksz Annamária – Angie
PR manager
AmTech Rendszerház

MA MÁR NEM KÉRDÉS A ROBOTIZÁCIÓ, HANEM LÉTKÉRDÉS – A 3 lépéses terv

Robotizació

ROBOTIZÁCIÓ, HOGY SZÜKSÉGES JÓ LEGYEN

 
A termelő és gyártó cégeknek komoly nehézségei adódtak az elmúlt két évben. Nincs elég képzett, vagy egyáltalán dolgozni akaró kékgalléros munkás.
 
A “mi legyen” kérdésre az alábbi – időben jól elkülöníthető – három lépéses nagyvonalú terv született és a cégek többsége már a második lépésnél tart.
 
Mindezt csak támogatja a sok uniós pénzforrás is, melyből 2022-ben is szép számmal várható.
 

A TERV:

 

ELSŐ LÉPÉS

 
Jöhet a termelés irányítási szoftver, amit csak tudunk (fél) automatizáljunk, mert nincs megfelelő munkaerő.
 
A szoftverben:
– komplett megrendelés
– tervezés
– gyártás
– minőségellenőrzés
– kiszállítás megtörténik és lehetőleg minél kevesebb gondolkodással, standard szabályok szerint történjen.
 
Mi, mint ERP és MES szoftver szállító ezzel találkozunk 10 esetből 9-nél.
 

MÁSODIK LÉPÉS

 
Szerezzünk be ipari robotokat, (végül is a robotizációhoz ezek eléggé elengedhetetlenek)  amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb emberrel is tudjunk további megrendeléseket fogadni és teljesíteni.
 
Nem szeretnénk gépekre cserélni nagy mennyiségben, ám nincs választásunk. Hangzik egyre többször a termelő cégek őszinte véleménye.
 

HARMADIK LÉPÉS

 
Akár távolról (home office-ban) is lehessen végezni a munkát a gyártó soron. Ehhez persze távolról irányítható (nem AI alapú) ipari gépekre, robotokra van szükség, amelyek Interneten keresztül, nagy biztonsággal vezérelhetőek.
 

A robotizációt jól használók, megelőzhetik versenytársaikat.

 
Akár felhasználó akár munkaadó oldalról nézzük itt is lesznek nyertesek.
 
Elképzelhető a jövőben, hogy a dolgozó otthon van, miközben egy műszakban dolgozik délelőtt egy csokigyár műhelyében, délután pedig felvesz egy másik VR sisakot és irány egy másik földrészen található autóalkatrész gyártó cég.
 
Futurisztikus lenne?
Most még talán, de egyenesen ebbe az irányba haladunk jelenleg.
 
És ha már a jövő technológiáinál tartunk, akkor nézzük meg mely területeken  várható igen jelentős növekedés, változás. 
 
Ezeket foglaltuk össze a videóban, ez a mi 8 pontunk:
 
 
Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy  üzenetben itt az oldalon.
 
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AMtech Rendszerház
 
 
Pedro - vállalati robotizáció
Robotizáció együtt
 
Pedro-ról néhány szó. Mérnök informatikus vagyok, a digitális átalakulás és robotizáció szakértője, az AMtech Rendszerház szakmai vezetője.
 
Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.
Profitálj Te is a jövőből! Itt megtalálsz: szekrenyipeter.hu www.amtech.hu
 
Robotizációról, MI-ről vagy technológiai kérdéseddel, ötleteddel is bizalommal fordulj hozzám.
 
Előző cikkem is érdekelhet, ha tudni szeretnéd hogyan keress az internetn:
 
 
Köszönöm hogy itt vagy és elolvastad.

HOGY TALÁLSZ MEG AZ INTERNETEN BÁRMIT MAX 3 LÉPÉSBEN?

Interneten hatékonyan keresés

A feltérképezés (index)

az Internet egy gigászi monstrum: 4.6 milliárd ember használja aktívan és kb. 50 milliárd eszköz van rákötve. S hogy mekkora lehet?

A témáról készült videót ezen a linken találod:

Azt beszélik kb. 1 YB (1 yottabyte = 1 000 000 000 000 TB)

Mégis hogy lehet itt bármit megtalálni?

Vajon amikor berakjuk a Google keresőbe, hogy: “jövő munkahelyei”, az egész Internetet végignézi valami nagyon gyors szoftver? Dehogy, képtelenség lenne. Mi az enter lenyomásakor gyakorlatilag egy hatalmas előre összeállított adatbázisban keresgélünk, ami egész gyors tud lenni, ahhoz képest, mintha a teljes Internetet lapoznánk végig.

Mint egy könyv tartalomjegyzéke, úgy tudjuk ezt elképzelni.

Mi azon futunk végig, nem a teljes könyvet olvassuk el.

A kulcs az, hogy előre fel van térképezve az Internet, amit apró szoftverek (spider, bot, crawler néven is említik őket) tesznek meg, méghozzá folyamatosan, a nap minden percében megállás nélkül kutatják a netet, hogy naprakész legyen az a bizonyos tartalomjegyzék, amiben majd a kedves felhasználó keresni fog.

No de mit csinál egy ilyen bot? Elindul az Internet egy szegletében egy weboldalon, majd talál rajta linket, azon eljut egy másik weboldalra, onnan az ott talált linkeken pedig más távoli weboldalakra is eljut és így tovább. Tehát a linkek (hivatkozások) kötik össze a weblapok sokaságát, ebből a feltérképező botból pedig nagyon sok van.

Persze vannak weboldalak, amelyek nincsenek feltérképezve (indexelve), pl. a teljes deep web, illetve dark web sem, szóval számítások szerint kb. 5%-a van feltérképezve (indexelve) és ezáltal kereshetővé téve számunkra. Ennek a jéghegynek a csúcsát látjuk csupán.

Sőt minden weboldal tulajdonos dönthet úgy akár, hogy a kis feltérképező bot inkább hagyja ki az ő weboldalát (vagy egy részét) és akkor az így tesz, amikor épp arra jár majd.

No meg persze arra is kérhetjük a kis robotot, hogy újra nézze át a mi weboldalunkat, mert változtattunk rajta, esetleg keresőoptimalizálás szempontjából javítottunk azon.

Az osztályozás (rank)

Akkor tehát ott tartottunk, hogy már nem kell végignézni a teljes világhálót, csupán egy szisztematikusan összeállított katalógusban kutatunk, de a keresési találatok száma még így is túl sok. Képzeljük csak el, hogy a “macskás videó” kifejezésre továbbra is tömegével jön a találat, mégis honnan fogjuk tudni, hogy melyik oldal a legjobb (releváns) nekünk?

És ekkor jött 2 figura az 1900-as évek vége felé, akik azt mondták, hogy rendszerezni kéne az épülő világhálót és fontossági sorrendbe tenni, amit az ember keres. Létre is hozták a hátmasszázs kereső motort, amit 2-3 évvel és 100e dollár befektetéssel később szerencsére átneveztek Google -ra inkább 🙂

Az volt a nagy ötletük, hogy osztályozni kéne a weblapokat, hogy kereséskor tudjuk melyik a legjobb számunkra és melyiket ne is nézzük.

Mostanra kb. 200 különböző paramétert (linkek, képek, minőség, olvashatóság, frissülés, stb..) vizsgál a Google és ez alapján ad egy pontszámot az egyes weboldalaknak.

Ezért ajánlott erősen az elkészült weboldalt kulcsszavakra optimalizálni, s folyamatosan friss tartalommal ellátni, hogy magasan tartsuk azt a bizonyos Google osztályzatot (ez a page rank)

Így már könnyebb azokat a keresési találatokat sorban megjeleníteni és a felhasználónak nem is kell a Google találati lista 1. oldalánál tovább mennie, hisz valószínűleg ott van a lényeg, azok az oldalak a legértékesebbek a keresése szempontjából (legrelevánsabbak).

A keresés (search)

Így tehát amikor rákeresünk a “hogyan fogyjunk le”, vagy “hogy kössünk nyakkendőt kifejezésekre (e kettő különösen népszerű) az Interneten, igazából a Google óriási szerver parkjaiban tárolt, s szépen sorrendbe állított tartalomjegyzékében kutatunk.

Így van az, hogy pár másodperc alatt eredményt kapunk vissza, pedig az Internet szinte végtelen.

 

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AMtech Rendszerház

Pedro-ról néhány szó.

Mérnök informatikus vagyok, a digitális átalakulás szakértője, az AMtech Rendszerház szakmai vezetője.
Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.
Profitálj Te is a jövőből!

Itt megtalálsz: szekrenyipeter.hu
www.amtech.hu

 

Interneten hogy lesz hatékonyan a keresés
Keresés Interneten Hatékonyan

Akkumulátorok a digitális világban – 2021.11

AKKUMULÁTOROK A DIGITÁLIS VILÁGBAN

digitális
egyre profibb akkukra van szükségünk a digitális átalakuláshoz

Mi a legnagyobb baj a telefonoddal?
Vagy épp a notebook-oddal, ha elviszed valahova?
Avagy gondolkozzunk nagyobban: az a bizonyos elektromos autó probléma.

Amikor azt kutatod, hogy hol van egy olyan kút, ahol végre fel tudod tölteni az autódat, és ennek érdekében egyre lassabban mész és kikapcsolsz mindent, csak kitartson az aksi.

Benne vagyunk a digitális átalakulásban, és fejlődnek is a kütyük körülöttünk, ám az energiatároló egységek jó egy évtizedes lemaradásban vannak, aminek isszuk most a levét rendesen.

Egyszerűen nem ez volt a fontos.

Eddig.

Összefoglalva: milyen gyorsan tölt, mennyi ideig tart ki és persze mennyire lehet újrahasznosítani az akkumulátort?

Sok próbálkozásról olvasni, ám egy ausztrál intézmény meg is valósította azt az aksit, ami a jelenlegiekhez képest:

60x gyorsabban tölt.

3x több energiát tárol.

könnyebben lehet újrahasznosítani.

Az új remény egy grafén aluminium-ion alapú rendszer, ami a mostani nagyon elterjedt lithium-ion aksikat fogja (talán) leváltani, hogy ne kelljen állandóan energia utánpótlás után kutatnunk, amerre csak járunk.

Ebben a témában ugyanolyan naprakészen kell lennünk, mint magában a szoftver-fejlesztésben, hiszen ezeken fut mindaz, amiket mi megvalósítunk.

Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.

Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AMtech Rendszerház

A digitális transzformációról adatokat és további érdekességeket, Pedro – Digitális Transzformáció csatornáján találsz:  ITT

Amennyiben a cégednek nagyobb rendezettséget és átláthatóságot szeretnél, az Amtech Rendszerház -tól tudsz ajánlatot kérni, itt megtudhatod a Te egyedi rendszered fejlesztése mennyi időbe és pénzbe kerülne.
A kapott adatokkal pedig már tudsz is számolni, hogy mikor lesz saját rendszered.

 Az alábbi linken pedig találsz egy rövid kérdőívet, amit ha kitöltesz gyorsan tudunk segíteni: ITT

eszközök kellenek az átalakuláshoz

Mi lesz a programozókkal? Már szoftver írja a szoftvert?

Program ír programot

Na és mi lesz a következménye, ha már gép ír programot?

És mi az, hogy Digitális Éhség?

Nem kell tudni programozni, elég, ha elmondod mit szeretnél és már készül is a saját programod.

A mesterséges intelligencia megérti és megírja a programot Neked.
Ez nem a jövő, ez a jelen.

 Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ezt mondják róla, akik próbálták „hogy hogy érti, amit mondok? Ez elég ijesztő” „már itt tartunk? Akkor bárki megtudja csinálni?” „elképesztő! És mi lesz a szakmával?”

Miről is beszélünk? A fenti vélemények akkor hangzottak el, amikor egy szoftverfejlesztő és egy programozásban nem járatos személy leültek, majd nekiálltak lediktálni egy addig nem létező szoftvert a gépnek.

Ahogy folyamatosan és érthetően, részletesen diktáltak (angolul), azt is látták, ahogy „íródik” a program és egyre több a megírt kódsor.

Eközben vizuálisan láttuk is, tehát megjelent, hogy addig mi készült el.

Megjelenik egy űrhajó.
Majd elkezd mozogni.
Utána már mi tudjuk irányítani.
Jöhetnek az ellenfelek, akik szintén mozognak.
Rendben, akkor gondoskodjunk róla, hogy ha ütköznek, vége és indul a játék az elejéről.

Ehhez nem kell tudni programozni, s egy kód sort sem kellett megírni!

Csupán ahogy beszélgetünk, a szemünk előtt születik meg!
Amíg egy szakmabelit a részletek érdekelnek és hogy milyen az így elkészült program, addig a területen nem jártas felhasználó azt kérdezheti:

jól értem, hogy egy szoftver ír egy másik szoftvert, ez hova vezet?

Lássuk, hogyan is működik?

Ez a rész kissé technikai lesz, ugord át, ha nem érdekel, a teljes mondandó, így is érthető marad, ha ezt kihagyod.
Na még itt vagy? Oké, Te tudod. 🙂


Szóval amikor egy program készül, mögötte ott van az utasítások logikusan felépített sokasága, más néven a forráskód, ami
egy adott programozási nyelven készült.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a kódot a saját gépünkön tároljuk-e?

Akár igen, de létezik profibb megoldás. Egy GITHIB nevű kódbázis, amit 2018-ban felvárásolt a Microsoft 7.5milliárd dollárért.
Nyilván ez sem volt egy impulzus vásárlás, hopp, vegyük meg őket, mind inkább nagyon is tudatos bevásárlás, ez ugyanis a világ egyik
legértékesebb szoftver fejlesztő hálózata! Egy valódi digitális kincsesbánya, amiből kis túlzással bármi építhetünk.

Mint egy óriási kupac Lego.

Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült kódot.
Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat.
Ennek eredményeképp ez a programozók “Mekkája” is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze,
amiből válogathatsz kedvedre.

Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet.
El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis?
No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl.: újra hasznosítjuk a már megírt kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni.

Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek.
Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a szoftverfejlesztők mesterséges intelligencia párja.
Te írod (pilóta), ő pedig figyel és aktívan segít (másodpilóta).
Ügyesen teszi mindezt, hisz a birtokában van a teljes GitHub forráskód gyűjtemény, sőt ki is kacsint az internetre más programok után kutatva.
Ebből tanul, s mint mondtam figyeli a munkádat és kiegészíti azt, vagy épp 5-10 javaslatot tesz, hogy Te vajon mit akarhattál írni, mire gondolhattál.
Van, hogy az első sorból (egy megjegyzésekkel jól tarkított függvény fejléce pl.) megírja az egész program részt helyetted.

S akkor programozik a gép helyetted? Dehogy. Kiegészít inkább, hogy gyorsabban haladjunk.

Azt mondják a fejlesztők, hogy minek is kéne mindent neked megírni, amikor a gép kitalálja és megírja helyetted.
Vagy mi van, ha újonc vagy?
Akkor kis túlzással a gép majd megtanít kódolni.
Nemhiába volt jó befektetés az OPENAI nevű cég, akié ez a mutatvány!
Ja ez is a Microsoft birtokában van.
Egészen pontosan 1 milliárd dollárt fektetett nemrég a cégbe.

Haladjunk azonban tovább, mert ez közel sem a vége a sztorinak!

Eljött 2021 augusztusa, – tehát mindösszesen 2 hónap telt el a CoPilot megjelenése óta- és itt az új üdvöske, a CODEX.
Na ez emeli új szintre a szoftver fejlesztést csak igazán! Ez ugyanis GPT-3 (természetes nyelv feldolgozás) segítségével figyeli minden szavadat,
apró részekre bontja azt, majd a CoPilot programmal összedolgozva, a GitHub 30 milliós felhasználói listája által írt programokban kutatva,
konkrétan kikeresi és összeállítja a kész program részt.
Sőt akár egy teljes programot is.
Voila!
A gépi tanulás (ML) egy iskola példáját láthatjuk.

Ez persze még tanul és erősen béta állapotban van.


Még arra felhívnám a figyelmet, hogy az ily módon előállt program szintén felkerül a GitHub óriás program gyűjteménybe, bővítve azt az alapot,
amivel a mesterséges intelligenciát tanítjuk.

Márpedig egy AI rendszer annál jobb, minél több tanító adattal rendelkezik.

Mi a hatása a világra?

Megannyi kérdés cikázik a fejemben, hogy csak kettőt említsek:

Mi lesz a programozókkal?

Vagy hogy tényleg a szoftver fog szoftvert írni hamarosan, emberi beavatkozás nélkül?


Kezdjük ott, hogy miért számít ez a kérdés egyáltalán? Érdekelje az informatikusokat, ő dolguk, ő szakmájuk, nem? Nem egészen.
Mondj egy olyan iparágat, amit nem érint az informatika.
Lehet nem is találnánk ilyet.

Benne vagyunk a digitális transzformáció korában és az igény a fejlődésre hatalmas.
A mezőgazdaságban megjelentek a gép vezérelt automata farmok, ahol nem dolgozik már ember, csak drónok, önvezető traktorok és automata aratógépek.
Emellett a gép profi cikket ír és kiszűri a nem kívánatos deepfake videókat, ha kell.
Hatalmas az emberiség szoftver igénye és a digitális éhség!

Ezt tehát egy olyan emberi igény, amit nem tud az ember egymaga kielégíteni. Saját csapdánkba estünk úgy tűnik.

Persze egyre több az informatikus, sőt a programozó is, de ez nem lesz elég.

Tudtad, hogy az internetre kapcsolt eszközeink (IoT) száma 2015 óta a duplájára nőtt és 2025-re ismét duplázódig az előrejelzések szerint?
S ezeket valakinek fel kell programoznia, hogy mi szépen használhassuk a mindennapi életünkben az okosórát, az okosporszívót, okos hűtőt,
játékkonzolt, vagy akár egy sima tv-t.

S hogy mi lesz a szoftverfejlesztőkkel így?

Megmaradnak, sőt még többre lesz igény! Valószínű, hogy az egyes cégek egymástól fogják elcsábítani a nagy koponyákat. S persze mindenki mellett ott fog dolgozni egy CoPilot kód kiegészítő, vagy CODEX diktáló eszköz.

Számomra az is reális, hogy egy nagy cégben pár erre kijelölt, a programozáshoz némi affinitással rendelkező személy lediktálja a programot, majd ha nem úgy működik, ahogy illene, vagy tovább kell finomítani, akkor átviszi a programozó csapathoz, hogy „srácok hozok Nektek pizzát, megnéznétek a kódomat?”

Így a lelkes laikusokkal (power user) együtt inkább ki tudjuk majd szolgálni az exponenciálisan növekvő igényt, míg enélkül azonban elmarad a kívánt fejlődés és jön a csalódás.

Szoftver tehát még jó ideig nem fog szoftvert írni, mert:

1.       miért is tenné, nincs motivációja, célja. Ezt mind tőlünk kapja és ez marad is így sokáig.

2.       amit a gép ír, az gyakran nem is működik, nem ellenőrzi le. Ehhez ember kell.

Zárszó, konklúzió

Minden szakma változik, ez miért lenne kivétel – kérdezhetnénk. A programnyelvek a 60-as évek vége óta indultak fejlődésnek, ám az ahogy készülnek, nem változott igazán lényegesen az utóbbi évtizedekben. Miközben minden szakma fejlődött, a programozás -új programnyelvek kivételével- nagyjából változatlan maradt.
Ezt tehát akár felfoghatjuk egy kötelező (r)evolúciós lépésnek is, ami elkerülhetetlen volt és aminek a segítségével felépítjük a vágyott, szép új világot.
Hisz ezt akartuk, nem?

Pedro

Programozóból vezető
A jövőnk itt van

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

https://amtech.hu/rolunk/

A jövő munkahelyei – 100 okunk van optimistának lenni.

Az Amtech Rendszerház életében a jövő kutatása mindig fontos helyet foglalt el és ezt szívesen megosztjuk másokkal is. Pedro, a cég szakmai vezetése mellett, folyamatosan kutatja, tanulja és rendszerezi tudását, így egyre több felkérést kap mint szakértő ezen a téren is.  

A jövő munkái
A jövő-kutatás az egyik titka rugalmasságunknak

Ezeket a remek kérdéseket megválaszolva, az olvasó betekintést kaphat az általunk elképzelt, előttünk álló időszakról. Akit pedig kimondottan a jövő munkái és munkahelyei érdekelnek, az ezen a linken tudja megnézni erről a beszélgetést: A jövő munkái – a 100-as listám  

Mik azok a legfontosabb dolgok, amelyek a jövő munkahelyeit jellemezhetik, miben térhetnek el a jelenlegiektől?

A közeli jövőben tovább fog erősödni a home office iránti igény. Erre itthon már kormányrendelet is létezik, ami kimondja, hogy külön megállapodás hiányában az összes munkaórák két harmadában a távmunkának megfelelő helyen végzendő a munka és csak a maradékban bent az irodában. Ekkor a munkáltató csupán az elvégzendő feladatokat szabhatja meg, mást nem. Az ember értéke megnövekszik, sokkal inkább fog minden munkáltató törekedni rá, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén. Erre külön szakmák is lesznek, pl: mood manager, akinek ez lesz a feladata. Ez évtized végére általános lesz, hogy pl. egy üzemben az ember mellett már kooperatív munka robotok (emberrel együtt, egy légtérben dolgozó) is lesznek, amelyek bizonyos feladatokat hatékonyabban tudnak ellátni, mint mi emberek.

A változások csak jók lehetnek? Mire kell figyelni, hogy „emberkompatibilis” legyen a munkahelyünk?

Tekintve, hogy a közeli jövőben igen sok helyen lesz automata (tehát nem feltétlen robot) feladat végrehajtás, az embernek jóval nagyobb lehetősége lesz kihozni magából a maximumot és olyan feladatkört végezni, ami igazán illik az ő személyiségéhez. Az emberkompatibilitás leginkább ott fog megmutatkozni, hogy nem csak hogy könnyebb lesz megtalálni a sok új munkakör közül a nekünk leginkább megfelelőt, de szinte muszáj is lesz választani ezek közül az említett automatizációnak köszönhetően. Ebben a legfurcsább talán az, hogy a nekünk leginkább megfelelő munka megtalálása és maga az állásinterjú is szinte biztos AI alapú szoftver segítségével fog zajlani.

Milyen készségekkel, tudással és gondolkodásmóddal kell bírnia a jövő munkavállalóinak?

Ez leginkább attól függ, hogy a jövőben milyen területen helyezkedünk el: tech, üzlet, környezet, egészségügy, űr, város, mezőgazdaság, stb.. Általánosságban elmondható, hogy amire a gépek még igen sokáig nem képesek, az a mi nagy előnyünk: kreativitás, cél alkotás, érzelmek Ezek mindenkiben ott vannak, maximum kicsit mélyebben elásva. Most majd előbányásszuk ezeket.

A jelenlegi oktatási rendszerek fel tudják készíteni a fiatalokat a „jövő munkahelyeire, kihívásaira”?

A jelent alapul véve és nagy általánosságban vizsgálva, sajnos nagyon nem. Ráadásul ez az a terület, ami különösen lassan változik. Persze erre is vannak jó példák, pl: a finn oktatási módszer, ami nagyon digitális és figyeli az egyén képességeit ahelyett, hogy levágja a kis ágakat és sablon tanulókat csinál. Vagy ott van sok felsőoktatási intézmény, ahol maga az oktató is az adott területről jött, nem csupán elméleti szakember, hanem kőkeményen tudja mi van a piacon. Erre azért van szükség, mert ami igaz volt 2 éve, az már nem biztos, hogy minden tekintetében helytálló most is. Olyan tanár kell tehát, aki naprakész és elsztorizgat a hallgatóval az épp aktuális munkákról, ügyfél igényekről, sőt bevonja őket (csapatszinten) a probléma megoldási folyamatba is. Plusz pont, hogy később erről értékes, gyakorlatias visszajelzést is hozhat a tanár. „Így oldottuk meg a korábbi problémát a cégben, köszönöm, ebben Neked/Nektek is szereped volt”.

Mi lesz mondjuk az esztergályosokkal vagy azokkal, akik a „szalag mellett” dolgoznak?

A gépek, robotok mögött dolgozó mesterséges intelligencia az embertől tanul, minket utánoz. Ha mi egy képesség birtokában vagyunk és az ismétlődő (gépies?), akkor könnyen algoritmizálható is egyben. Erre szokták mondani a matematikusok, hogy szinte az egész világ leírható a matematika nyelvén, ergo a világunk algoritmizálható, sarkosan fogalmazva gép által elvégezhető. A most ismert szakmákat fokozatosan átveszi a jól megtanított és később öntanuló gép ez évtized végéig. Utána pedig mindez felgyorsul. Lesznek olyan munkák, szakmák, amelyek gyorsabban és lesznek, melyek lassabban esnek áldozatul ennek a legújabb ipari forradalomnak.

Te optimista/pesszimista vagy a jövőt illetően?

100%-ban optimista vagyok. Olyannyira, hogy igyekszem is másoknak segíteni új szakmát találni. Ehhez tudni kell miből választhatunk és ismerni kell magunkat is (ez nem is annyira magától értetődő). Ha e kettő megvan és persze kellően nyitottak is vagyunk, akkor már viszonylag könnyű lesz hidat verni az ismert jelen és az izgalmas, ám alapjaiban megváltozott közeli jövő közé.

Most
Jók a kilátásaink

Válaszok: Szekrényi Péter – Pedro tulajdonos, AMtech Rendszerház  

Kérdések: Lippai Roland – coach, újságíró, szövegíró

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

Rólunk