Mi lesz a programozókkal? Már szoftver írja a szoftvert?

Program ír programot

Na és mi lesz a következménye, ha már gép ír programot?

És mi az, hogy Digitális Éhség?

Nem kell tudni programozni, elég, ha elmondod mit szeretnél és már készül is a saját programod.

A mesterséges intelligencia megérti és megírja a programot Neked.
Ez nem a jövő, ez a jelen.

 Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Ezt mondják róla, akik próbálták „hogy hogy érti, amit mondok? Ez elég ijesztő” „már itt tartunk? Akkor bárki megtudja csinálni?” „elképesztő! És mi lesz a szakmával?”

Miről is beszélünk? A fenti vélemények akkor hangzottak el, amikor egy szoftverfejlesztő és egy programozásban nem járatos személy leültek, majd nekiálltak lediktálni egy addig nem létező szoftvert a gépnek.

Ahogy folyamatosan és érthetően, részletesen diktáltak (angolul), azt is látták, ahogy „íródik” a program és egyre több a megírt kódsor.

Eközben vizuálisan láttuk is, tehát megjelent, hogy addig mi készült el.

Megjelenik egy űrhajó.
Majd elkezd mozogni.
Utána már mi tudjuk irányítani.
Jöhetnek az ellenfelek, akik szintén mozognak.
Rendben, akkor gondoskodjunk róla, hogy ha ütköznek, vége és indul a játék az elejéről.

Ehhez nem kell tudni programozni, s egy kód sort sem kellett megírni!

Csupán ahogy beszélgetünk, a szemünk előtt születik meg!
Amíg egy szakmabelit a részletek érdekelnek és hogy milyen az így elkészült program, addig a területen nem jártas felhasználó azt kérdezheti:

jól értem, hogy egy szoftver ír egy másik szoftvert, ez hova vezet?

Lássuk, hogyan is működik?

Ez a rész kissé technikai lesz, ugord át, ha nem érdekel, a teljes mondandó, így is érthető marad, ha ezt kihagyod.
Na még itt vagy? Oké, Te tudod. 🙂


Szóval amikor egy program készül, mögötte ott van az utasítások logikusan felépített sokasága, más néven a forráskód, ami
egy adott programozási nyelven készült.

Felmerül a kérdés, hogy ezt a kódot a saját gépünkön tároljuk-e?

Akár igen, de létezik profibb megoldás. Egy GITHIB nevű kódbázis, amit 2018-ban felvárásolt a Microsoft 7.5milliárd dollárért.
Nyilván ez sem volt egy impulzus vásárlás, hopp, vegyük meg őket, mind inkább nagyon is tudatos bevásárlás, ez ugyanis a világ egyik
legértékesebb szoftver fejlesztő hálózata! Egy valódi digitális kincsesbánya, amiből kis túlzással bármi építhetünk.

Mint egy óriási kupac Lego.

Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült kódot.
Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat.
Ennek eredményeképp ez a programozók „Mekkája” is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze,
amiből válogathatsz kedvedre.

Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet.
El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis?
No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl.: újra hasznosítjuk a már megírt kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni.

Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek.
Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a szoftverfejlesztők mesterséges intelligencia párja.
Te írod (pilóta), ő pedig figyel és aktívan segít (másodpilóta).
Ügyesen teszi mindezt, hisz a birtokában van a teljes GitHub forráskód gyűjtemény, sőt ki is kacsint az internetre más programok után kutatva.
Ebből tanul, s mint mondtam figyeli a munkádat és kiegészíti azt, vagy épp 5-10 javaslatot tesz, hogy Te vajon mit akarhattál írni, mire gondolhattál.
Van, hogy az első sorból (egy megjegyzésekkel jól tarkított függvény fejléce pl.) megírja az egész program részt helyetted.

S akkor programozik a gép helyetted? Dehogy. Kiegészít inkább, hogy gyorsabban haladjunk.

Azt mondják a fejlesztők, hogy minek is kéne mindent neked megírni, amikor a gép kitalálja és megírja helyetted.
Vagy mi van, ha újonc vagy?
Akkor kis túlzással a gép majd megtanít kódolni.
Nemhiába volt jó befektetés az OPENAI nevű cég, akié ez a mutatvány!
Ja ez is a Microsoft birtokában van.
Egészen pontosan 1 milliárd dollárt fektetett nemrég a cégbe.

Haladjunk azonban tovább, mert ez közel sem a vége a sztorinak!

Eljött 2021 augusztusa, – tehát mindösszesen 2 hónap telt el a CoPilot megjelenése óta- és itt az új üdvöske, a CODEX.
Na ez emeli új szintre a szoftver fejlesztést csak igazán! Ez ugyanis GPT-3 (természetes nyelv feldolgozás) segítségével figyeli minden szavadat,
apró részekre bontja azt, majd a CoPilot programmal összedolgozva, a GitHub 30 milliós felhasználói listája által írt programokban kutatva,
konkrétan kikeresi és összeállítja a kész program részt.
Sőt akár egy teljes programot is.
Voila!
A gépi tanulás (ML) egy iskola példáját láthatjuk.

Ez persze még tanul és erősen béta állapotban van.


Még arra felhívnám a figyelmet, hogy az ily módon előállt program szintén felkerül a GitHub óriás program gyűjteménybe, bővítve azt az alapot,
amivel a mesterséges intelligenciát tanítjuk.

Márpedig egy AI rendszer annál jobb, minél több tanító adattal rendelkezik.

Mi a hatása a világra?

Megannyi kérdés cikázik a fejemben, hogy csak kettőt említsek:

Mi lesz a programozókkal?

Vagy hogy tényleg a szoftver fog szoftvert írni hamarosan, emberi beavatkozás nélkül?


Kezdjük ott, hogy miért számít ez a kérdés egyáltalán? Érdekelje az informatikusokat, ő dolguk, ő szakmájuk, nem? Nem egészen.
Mondj egy olyan iparágat, amit nem érint az informatika.
Lehet nem is találnánk ilyet.

Benne vagyunk a digitális transzformáció korában és az igény a fejlődésre hatalmas.
A mezőgazdaságban megjelentek a gép vezérelt automata farmok, ahol nem dolgozik már ember, csak drónok, önvezető traktorok és automata aratógépek.
Emellett a gép profi cikket ír és kiszűri a nem kívánatos deepfake videókat, ha kell.
Hatalmas az emberiség szoftver igénye és a digitális éhség!

Ezt tehát egy olyan emberi igény, amit nem tud az ember egymaga kielégíteni. Saját csapdánkba estünk úgy tűnik.

Persze egyre több az informatikus, sőt a programozó is, de ez nem lesz elég.

Tudtad, hogy az internetre kapcsolt eszközeink (IoT) száma 2015 óta a duplájára nőtt és 2025-re ismét duplázódig az előrejelzések szerint?
S ezeket valakinek fel kell programoznia, hogy mi szépen használhassuk a mindennapi életünkben az okosórát, az okosporszívót, okos hűtőt,
játékkonzolt, vagy akár egy sima tv-t.

S hogy mi lesz a szoftverfejlesztőkkel így?

Megmaradnak, sőt még többre lesz igény! Valószínű, hogy az egyes cégek egymástól fogják elcsábítani a nagy koponyákat. S persze mindenki mellett ott fog dolgozni egy CoPilot kód kiegészítő, vagy CODEX diktáló eszköz.

Számomra az is reális, hogy egy nagy cégben pár erre kijelölt, a programozáshoz némi affinitással rendelkező személy lediktálja a programot, majd ha nem úgy működik, ahogy illene, vagy tovább kell finomítani, akkor átviszi a programozó csapathoz, hogy „srácok hozok Nektek pizzát, megnéznétek a kódomat?”

Így a lelkes laikusokkal (power user) együtt inkább ki tudjuk majd szolgálni az exponenciálisan növekvő igényt, míg enélkül azonban elmarad a kívánt fejlődés és jön a csalódás.

Szoftver tehát még jó ideig nem fog szoftvert írni, mert:

1.       miért is tenné, nincs motivációja, célja. Ezt mind tőlünk kapja és ez marad is így sokáig.

2.       amit a gép ír, az gyakran nem is működik, nem ellenőrzi le. Ehhez ember kell.

Zárszó, konklúzió

Minden szakma változik, ez miért lenne kivétel – kérdezhetnénk. A programnyelvek a 60-as évek vége óta indultak fejlődésnek, ám az ahogy készülnek, nem változott igazán lényegesen az utóbbi évtizedekben. Miközben minden szakma fejlődött, a programozás -új programnyelvek kivételével- nagyjából változatlan maradt.
Ezt tehát akár felfoghatjuk egy kötelező (r)evolúciós lépésnek is, ami elkerülhetetlen volt és aminek a segítségével felépítjük a vágyott, szép új világot.
Hisz ezt akartuk, nem?

Pedro

Programozóból vezető
A jövőnk itt van

Rólam

Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.

Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!

Itt érsz el:

pedro@amtech.hu

https://amtech.hu/rolunk/

Gazdasági válság 4.0 – múltunk, jelenünk és jövőnk

Folyamatosan az folyik minden csapból, hogy a gazdasági válság utolért minket, ez és ez fog történni, erre készüljünk fel és arra számítsunk. Igen, ezek tények, megtörtént és zajlik körülöttünk és be kell rá rendezkednünk. Arról viszont alig olvasok, hogy bár a helyzet sokak számára nagyon kedvezőtlen, mégis rengeteg támogató és segítő szándékú kezdeményezés történik a világban hogy megoldja az emberek, cégek problémáit vagy enyhítse ezek hatásait. Ezeket próbáltam összegyűjteni ebben a cikkben.

Ugye a gazdasági válság bekövetkeztéről már évek óta beszéltek az elemzők, gazdasági portálok és intézetek. Az emberek számítottak rá és tudták, hogy hamarosan el fog jönni, de senki sem gondolta, hogy ilyen hirtelen és ilyen formában fog bekövetkezni.

A világ átélt már több kisebb recessziót, illetve pár nagyobb gazdasági válságot. Közös bennük, hogy általában megelőzte őket egy gazdasági jólét, majd egy gazdasági esemény sorozat a gazdaság egyensúlyát megbontotta. Azonban a másik közös vonásuk, hogy ezt a bomlást mindig követte valamilyen megoldás és mindig tanultunk valami újat belőle. Ez most sem lesz másképp, hiszen már most elképesztő összefogást mutat az emberiség!

A két nagyobb gazdasági válság történéseibe nem szeretnék mélyen belemenni, röviden csak összefoglalnám a múltat.

A nagy gazdasági világ válság

Első világháború után 1920-as évektől a győztes országokban gazdasági fellendülés következett. Főleg az USA-ban jóléti állam alakult ki, aki a vh. legnagyobb győztese volt gazdasági értelemben.

A válság első jelei a hitelből fedezett túltermelés volt, ami felborította a kereslet-kínálat egyensúlyát, ezt követte a befektetési láz, majd a túltermelés miatti költségcsökkentések, munkanélküliség, tőzsde krach és a bankok csődje.

Na de mi volt a megoldás, hogy ki tudjon a világ ebből lábalni?

  • Hatalmas állami projektek megvalósítása, hogy munkát adjanak az embereknek
  • Erősíteni kell a vásárlási hajlandóságot
  • Az állam is vállaljon szerepet a piaci működésben

2008-as gazdasági válság

A 2008as válság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki.

Dotkom-lufi kipukkanása után kamatláb csökkenéssel próbálták a recessziót kordában tartani, emberek és befektetők kölcsönfelvevési hajlandósága nőt, ez miatt a bankok rizikósabb hitelkonstrukciókat vállaltak be, illetve befektetők számára a rizikós hitelkonstrukciókat CDO-kba bújtatták. A kamatláb szépen lassan az előző szinthez közeledett, az emberek nem tudták fizetni a hiteleket, tönkrementek a nagy ingatlan irodák amik magukkal rántották a nekik hitelező bankokat.

Mi volt a tanulság?

  • A felelőtlen hitelezés tartós válsághoz vezethet.
  • Az országok és a világ pénzügyi rendszere szigorúbb szabályozást kíván.
  • Szigorítottak a kockázatkezelésen.
  • Javult a költségvetési fegyelem.
  • A civilek pénzügyi alaptudását fejleszteni kell.

2020-as korona válság

A válság még éppen aktuális előzménye, hogy a Kínából induló COVID-19 gyakorlatilag kopogtatás nélkül ránk rúgta az ajtót, ezzel elindítva egy rapid gazdasági válságot, illetve társadalmi átalakulást. Ennek a gazdasági válságnak a kialakulása az előzőekhez viszonyítva abban különbözik, hogy nem az emberek pénzügyi mohóságából adódó valamilyen lufi kipukkanása okozta.

Az országok és az emberiség legfőbb feladata jelenleg, hogy megfelelő védekezést alakítsunk ki és a járványt megfékezzük (amely Kínában már majdnem megtörtént). Ehhez olyan intézkedéseket hoztak meg amik páratlan eseményeket eredményeztek a világban.

Az egyik ilyen az emberi személyes interakciók csökkentése, melynek a legkomolyabb formája a karantén. Ez arra késztette a cégeket, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek biztosítják a cég fenntarthatóságát, további működését.

gazdasági válság megoldáskeresés
Megoldáskeresés…


Ezek például:

A home office munkavégzés biztosítása, amely nem olyan sokkal ezelőtt még mumus volt a hazai cégek szemében, most pedig elengedhetetlen eszközévé vált a további működésükben.

Amely területet szervesen érint még, az az oktatás. A távoktatás eddig inkább még csak a felnőttképzésben volt jelen, de más szinteken is nagy digitális fejlődésnek fog indulni, és remélhetőleg önkeresésre, kreativitásra és problémamegoldásra ösztönző gyakorlatiasabb szemléletű, projektekre alapozott oktatás fog kialakulni.

Az egészségügy sem maradhat ki, hiszen most ők az igazi hősök, ide sorolva a tudományos élet szereplőit is, akik most vívják a harcot a vírus ellen, az emberekért. Ha a helyzet stabilizálódik, az egészségügyi és tudományos szektorban is várhatóak olyan fejlesztések, amik megakadályozzák majd, hogy a jövőben ilyen helyzet alakuljon ki, illetve az ezekben a szektorokban dolgozó emberek megkapják a nekik járó megbecsülést.

Ide sorolnám még az önfejlesztést is, hiszen rengeteg online oktató oldal tette ingyenessé a tartalmait, amely segítségével az otthon töltött időt hasznosan tudjuk eltölteni, tanulni valami újat vagy elmélyíteni a jelenlegit.

Jelenleg tehát kivárunk, próbálunk gyorsan alkalmazkodni és hosszú távon a lehető legjobb döntéseket meghozni. Az biztos, hogy a helyzet által elindított, pontosabban „boostolt” fonala a digitális fejlődés, amely mind összességében, mind pedig más más területekre vetítve téma volt a fenntarthatóságot és versenyképességet tekintve. Ez a fellendülés, amikor a jelenlegi helyzet lecsengett és feléled a gazdaság jelen lesz már nem csak a multik, hanem a kkv-k életében is, hiszen ők azok akiket a legérzékenyebben érint a gazdasági válság. Fejlődni kell majd, aki teheti már most erre fókuszál, hogy a kialakult új világban jó pozícióból tudjon indulni.

Molnár Péter
Újgenerációs ERP Specialista
molnar.peter@amtech.hu
www.amtech.hu