Minden nemzet arra törekszik, hogy valamiben kimagasló legyen, és bevallom nekem ez sokszor hiányzik kis hazánkban.
Ezért is jó írni erről, hogy Magyarországnak létezik nemzeti digitális stratégiája.
Mely a következőt tűzte ki céljául: mind a gazdaság, oktatás és kutatás-innováció terén a digitalizációt úgy mozdítsa előre, hogy az ország digitális fejlettsége meghaladja az uniós átlagot, az évtized közepére.
Digitális Stratégia Lehetőségek és buktatók
Na ezt a szekeret szívesen tolom én is.
Pont ezért volt fantasztikus érzés részt venni meghívottként a kereskedelmi iparkamara egri rendezvényére, ahol digitális körképet mutathattam a jelenlévő 80 cégvezetőnek.
Az előadásom után meg is kerestek páran digitális tanácsadás, illetve üzleti szoftverfejlesztés kapcsán, ami jól mutatja a vállalkozások vezetőinek érdeklődését a jövő technológiái iránt.
Ha ötleted vagy kérdésed van, itt megtalálsz: pedro@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
A témáról bővebben és a trendek, valamint előrejelzések szerint ezek szólnak nagyot 2022-ben: Videó itt
Pedro-ról még pár gondolat
Szekrényi Péter Pedro vagyok, mérnök informatikus és a Digitális Transzformációval foglalkozom. Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ.
Profitálj Te is a jövőből!
Stratégia Tervezés
Itt érsz el: tiktok.com/@digital_pedro szekrenyipeter.hu/
Ezzel a pár bekezdéssel egy kis betekintést szerettünk volna adni, mi mit láttunk a 2020-as Dubaji Expon.
Sok újítást és ötletet tudtunk megtapasztalni, kipróbálni, amit be is tudunk építeni cégünkbe és ezzel ügyfeleinket segítjük stabilabbá és automatizáltabbá tenni.
Füstöltek a különböző tervező szoftverek, ahogy mindenki próbált minél különlegesebb pavilont varázsolni az aktuális világkiállításra.
Most ugyanis minden kiállító ország saját pavilon kapott, ez eddig nem volt igaz.
De hát Dubai igyekezett kitenni magáért.
Az egészen érdekes és csalogató magyar pavilon mellett különösen kiemelném az angol, az orosz és az iráni épületeket, amelyek kívülről is elképesztőek.
Persze ha bejut az ember, akkor még többet láthat, érezhet belőlük.
Ilyen pavilon volt a Japán és a szaúd-arábiai, ami bent volt ötletesebb, kreatívabb, egy közös dolgot találtunk bennük, mindegyik érzelmekre igyekezett hatni.
Expon segítő ROBOTOK
Van egypár robot a világkiállításon az biztos.
Mégiscsak 2022-t írunk, így robot kiszolgáló személyzet nélkül nem lenne igazi egy modern, jövőbe mutató esemény, ugye?
Valamelyik látványos – például a kínai panda robot, valamelyik pedig útba igazit, vagy a barátságosan kerek, narancssárga Opti.
Kis segítő robotok járták az Expo területét, Ő OPTI
Persze beszélgetni is lehet velük, ha türelmes vagy. Erre szoktam azt mondani, hogy a mesterséges intelligencia még csak “most tanul járni”.
Szlovák Pavilon
KOMMUNIKÁLJ, HOGY TUDJÁK
Bevallom semmit nem tudtam a Szlovák szomszédaink technikai ambícióiról.
Pedig belehúztak, és most a Dubai Expon el is kezdték mindezt kommunikálni erősen és büszkén.
Láttunk náluk Ökokapszulát, mely esővízgyűjtővel, napelemmel és szélturbinával van felszerelve, hogy bárhova kitehető legyen, és mini lakóházként használható.
De volt ott helyből fel-le szálló 2 személyes mini repülőgép, amit a jövő gyors közlekedési eszközének szánnak, futurisztikus külsővel bíró, gyönyörű hidrogén autó és persze 4 lábú robot, mely megelőző karbantartásra jó, pl: ipari területeken.
Csodákkal jöttek az expora
Mindez amúgy a kassai műegyetem csodás munkáját dicséri!
Na és persze várták a befektetőket, üzletembereket, akik szívesen beszállnának ezen üzleti lehetőségekbe.
Tehát megint a helyes és célzott kommunikáció!
Ez persze egy cég esetében sincs másképp: kommunikálj, hogy tudják ott vagy és mikor, miben számíthatnak rád mások.
Ellenkező esetben az emberek majd kitalálják maguktól, hogy mi van veled, ami nem biztos, hogy egyezik a te elképzeléseddel.
Szingapúri pavilon
A LEGZÖLDEBB HELY
Szerintem egyértelműen a Szingapúr viszi a pálmát.
Ráadásul szó szerint!
Ők gyakorlatilag elvisznek minket egy esőerdőbe.
Nem kérkedtek a technikai tudásukkal és fejlettségükkel, bár pár részleten lehetett látni, hogy tervezésben és kivitelezésben is otthon vannak.
Elképesztően jóérzésű hely
Az egész pavilon kint is, és belül is egy élő-lélegző, nagyon zöld világ, ahol mély levegőt vehetsz, és őszintén azon kapod magad, hogy mosolyogsz.
Amerikai pavilon
AZ EGYSZERŰSÉGNÉL NINCS FONTOSABB
A Dubai Expo látogatás után egyet biztosan ki tudok jelenteni a legjobb, ha tisztán és érthetően kommunikálsz a közönségeddel.
Egy idő után, szinte megjegyezhetetlen az a sok információ, ami nap mint nap ránk zúdul.
Nincs ez máshogy az üzleti életben sem. Egyszerű, világos üzenet kell és akkor célba ér, megértik és megoldásként tekintenek rád, s nem valami bonyolult plusz feladatként tartanak számon.
Hatékony kommunikációval célba ér a mondanivaló
Az amerikai pavilon ilyen volt, remekül használják és értik milyen fontos az egyszerűség.
Nagyon sok ötlet volt a pavilonban, ezeket az új gondolatokat és nézeteket biztosan beépítjük működésünkbe.
–
Ügyfeleink pedig továbbra is élvezhetik az újítások előnyeit.
Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
A termelő és gyártó cégeknek komoly nehézségei adódtak az elmúlt két évben. Nincs elég képzett, vagy egyáltalán dolgozni akaró kékgalléros munkás.
A „mi legyen” kérdésre az alábbi – időben jól elkülöníthető – három lépéses nagyvonalú terv született és a cégek többsége már a második lépésnél tart.
Mindezt csak támogatja a sok uniós pénzforrás is, melyből 2022-ben is szép számmal várható.
A TERV:
ELSŐ LÉPÉS
Jöhet a termelés irányítási szoftver, amit csak tudunk (fél) automatizáljunk, mert nincs megfelelő munkaerő.
A szoftverben:
– komplett megrendelés
– tervezés
– gyártás
– minőségellenőrzés
– kiszállítás megtörténik és lehetőleg minél kevesebb gondolkodással, standard szabályok szerint történjen.
Mi, mint ERP és MES szoftver szállító ezzel találkozunk 10 esetből 9-nél.
MÁSODIK LÉPÉS
Szerezzünk be ipari robotokat, (végül is a robotizációhoz ezek eléggé elengedhetetlenek) amelyek lehetővé teszik, hogy kevesebb emberrel is tudjunk további megrendeléseket fogadni és teljesíteni.
Nem szeretnénk gépekre cserélni nagy mennyiségben, ám nincs választásunk. Hangzik egyre többször a termelő cégek őszinte véleménye.
HARMADIK LÉPÉS
Akár távolról (home office-ban) is lehessen végezni a munkát a gyártó soron. Ehhez persze távolról irányítható (nem AI alapú) ipari gépekre, robotokra van szükség, amelyek Interneten keresztül, nagy biztonsággal vezérelhetőek.
A robotizációt jól használók, megelőzhetik versenytársaikat.
Akár felhasználó akár munkaadó oldalról nézzük itt is lesznek nyertesek.
Elképzelhető a jövőben, hogy a dolgozó otthon van, miközben egy műszakban dolgozik délelőtt egy csokigyár műhelyében, délután pedig felvesz egy másik VR sisakot és irány egy másik földrészen található autóalkatrész gyártó cég.
Futurisztikus lenne?
Most még talán, de egyenesen ebbe az irányba haladunk jelenleg.
És ha már a jövő technológiáinál tartunk, akkor nézzük meg mely területeken várható igen jelentős növekedés, változás.
Ezeket foglaltuk össze a videóban, ez a mi 8 pontunk:
az Internet egy gigászi monstrum: 4.6 milliárd ember használja aktívan és kb. 50 milliárd eszköz van rákötve. S hogy mekkora lehet?
A témáról készült videót ezen a linken találod:
Azt beszélik kb. 1 YB (1 yottabyte = 1 000 000 000 000 TB)
Mégis hogy lehet itt bármit megtalálni?
Vajon amikor berakjuk a Google keresőbe, hogy: “jövő munkahelyei”, az egész Internetet végignézi valami nagyon gyors szoftver? Dehogy, képtelenség lenne. Mi az enter lenyomásakor gyakorlatilag egy hatalmas előre összeállított adatbázisban keresgélünk, ami egész gyors tud lenni, ahhoz képest, mintha a teljes Internetet lapoznánk végig.
Mint egy könyv tartalomjegyzéke, úgy tudjuk ezt elképzelni.
Mi azon futunk végig, nem a teljes könyvet olvassuk el.
A kulcs az, hogy előre fel van térképezve az Internet, amit apró szoftverek (spider, bot, crawler néven is említik őket) tesznek meg, méghozzá folyamatosan, a nap minden percében megállás nélkül kutatják a netet, hogy naprakész legyen az a bizonyos tartalomjegyzék, amiben majd a kedves felhasználó keresni fog.
No de mit csinál egy ilyen bot? Elindul az Internet egy szegletében egy weboldalon, majd talál rajta linket, azon eljut egy másik weboldalra, onnan az ott talált linkeken pedig más távoli weboldalakra is eljut és így tovább. Tehát a linkek (hivatkozások) kötik össze a weblapok sokaságát, ebből a feltérképező botból pedig nagyon sok van.
Persze vannak weboldalak, amelyek nincsenek feltérképezve (indexelve), pl. a teljes deep web, illetve dark web sem, szóval számítások szerint kb. 5%-a van feltérképezve (indexelve) és ezáltal kereshetővé téve számunkra. Ennek a jéghegynek a csúcsát látjuk csupán.
Sőt minden weboldal tulajdonos dönthet úgy akár, hogy a kis feltérképező bot inkább hagyja ki az ő weboldalát (vagy egy részét) és akkor az így tesz, amikor épp arra jár majd.
No meg persze arra is kérhetjük a kis robotot, hogy újra nézze át a mi weboldalunkat, mert változtattunk rajta, esetleg keresőoptimalizálás szempontjából javítottunk azon.
Az osztályozás (rank)
Akkor tehát ott tartottunk, hogy már nem kell végignézni a teljes világhálót, csupán egy szisztematikusan összeállított katalógusban kutatunk, de a keresési találatok száma még így is túl sok. Képzeljük csak el, hogy a “macskás videó” kifejezésre továbbra is tömegével jön a találat, mégis honnan fogjuk tudni, hogy melyik oldal a legjobb (releváns) nekünk?
És ekkor jött 2 figura az 1900-as évek vége felé, akik azt mondták, hogy rendszerezni kéne az épülő világhálót és fontossági sorrendbe tenni, amit az ember keres. Létre is hozták a hátmasszázs kereső motort, amit 2-3 évvel és 100e dollár befektetéssel később szerencsére átneveztek Google -ra inkább 🙂
Az volt a nagy ötletük, hogy osztályozni kéne a weblapokat, hogy kereséskor tudjuk melyik a legjobb számunkra és melyiket ne is nézzük.
Mostanra kb. 200 különböző paramétert (linkek, képek, minőség, olvashatóság, frissülés, stb..) vizsgál a Google és ez alapján ad egy pontszámot az egyes weboldalaknak.
Ezért ajánlott erősen az elkészült weboldalt kulcsszavakra optimalizálni, s folyamatosan friss tartalommal ellátni, hogy magasan tartsuk azt a bizonyos Google osztályzatot (ez a page rank)
Így már könnyebb azokat a keresési találatokat sorban megjeleníteni és a felhasználónak nem is kell a Google találati lista 1. oldalánál tovább mennie, hisz valószínűleg ott van a lényeg, azok az oldalak a legértékesebbek a keresése szempontjából (legrelevánsabbak).
A keresés (search)
Így tehát amikor rákeresünk a “hogyan fogyjunk le”, vagy “hogy kössünk nyakkendőt kifejezésekre (e kettő különösen népszerű) az Interneten, igazából a Google óriási szerver parkjaiban tárolt, s szépen sorrendbe állított tartalomjegyzékében kutatunk.
Így van az, hogy pár másodperc alatt eredményt kapunk vissza, pedig az Internet szinte végtelen.
Szekrényi Péter – Pedro tulajdonos AMtech Rendszerház
Pedro-ról néhány szó.
Mérnök informatikus vagyok, a digitális átalakulás szakértője, az AMtech Rendszerház szakmai vezetője. Célom, hogy megmutassam Neked a jövőt, mert ha megismered, akkor nem ijesztő lesz, hanem egy lehetőségekkel teli csodálatos világ. Profitálj Te is a jövőből!
egyre profibb akkukra van szükségünk a digitális átalakuláshoz
Mi a legnagyobb baj a telefonoddal? Vagy épp a notebook-oddal, ha elviszed valahova? Avagy gondolkozzunk nagyobban: az a bizonyos elektromos autó probléma.
Amikor azt kutatod, hogy hol van egy olyan kút, ahol végre fel tudod tölteni az autódat, és ennek érdekében egyre lassabban mész és kikapcsolsz mindent, csak kitartson az aksi.
Benne vagyunk a digitális átalakulásban, és fejlődnek is a kütyük körülöttünk, ám az energiatároló egységek jó egy évtizedes lemaradásban vannak, aminek isszuk most a levét rendesen.
Egyszerűen nem ez volt a fontos.
Eddig.
Összefoglalva: milyen gyorsan tölt, mennyi ideig tart ki és persze mennyire lehet újrahasznosítani az akkumulátort?
Sok próbálkozásról olvasni, ám egy ausztrál intézmény meg is valósította azt az aksit, ami a jelenlegiekhez képest:
60x gyorsabban tölt.
3x több energiát tárol.
könnyebben lehet újrahasznosítani.
Az új remény egy grafén aluminium-ion alapú rendszer, ami a mostani nagyon elterjedt lithium-ion aksikat fogja (talán) leváltani, hogy ne kelljen állandóan energia utánpótlás után kutatnunk, amerre csak járunk.
Ebben a témában ugyanolyan naprakészen kell lennünk, mint magában a szoftver-fejlesztésben, hiszen ezeken fut mindaz, amiket mi megvalósítunk.
Várjuk észrevételeidet, kérdéseidet e-mailben itt: megoldas@amtech.hu, vagy üzenetben itt az oldalon.
Szekrényi Péter – Pedro tulajdonos AMtech Rendszerház
A digitális transzformációról adatokat és további érdekességeket, Pedro – Digitális Transzformáció csatornáján találsz: ITT
Amennyiben a cégednek nagyobb rendezettséget és átláthatóságot szeretnél, az Amtech Rendszerház -tól tudsz ajánlatot kérni, itt megtudhatod a Te egyedi rendszered fejlesztése mennyi időbe és pénzbe kerülne. A kapott adatokkal pedig már tudsz is számolni, hogy mikor lesz saját rendszered.
Az alábbi linken pedig találsz egy rövid kérdőívet, amit ha kitöltesz gyorsan tudunk segíteni: ITT
Na és mi lesz a következménye, ha már gép ír programot?
És mi az, hogy Digitális Éhség?
Nem kell tudni programozni, elég, ha elmondod mit szeretnél és már készül is a saját programod.
A mesterséges intelligencia megérti és megírja a programot Neked. Ez nem a jövő, ez a jelen.
Na de ne szaladjunk ennyire előre.
Ezt mondják róla, akik próbálták „hogy hogy érti, amit mondok? Ez elég ijesztő” „már itt tartunk? Akkor bárki megtudja csinálni?” „elképesztő! És mi lesz a szakmával?”
Miről is beszélünk? A fenti vélemények akkor hangzottak el, amikor egy szoftverfejlesztő és egy programozásban nem járatos személy leültek, majd nekiálltak lediktálni egy addig nem létező szoftvert a gépnek.
Ahogy folyamatosan és érthetően, részletesen diktáltak (angolul), azt is látták, ahogy „íródik” a program és egyre több a megírt kódsor.
Eközben vizuálisan láttuk is, tehát megjelent, hogy addig mi készült el.
Megjelenik egy űrhajó. Majd elkezd mozogni. Utána már mi tudjuk irányítani. Jöhetnek az ellenfelek, akik szintén mozognak. Rendben, akkor gondoskodjunk róla, hogy ha ütköznek, vége és indul a játék az elejéről.
Ehhez nem kell tudni programozni, s egy kód sort sem kellett megírni!
Csupán ahogy beszélgetünk, a szemünk előtt születik meg! Amíg egy szakmabelit a részletek érdekelnek és hogy milyen az így elkészült program, addig a területen nem jártas felhasználó azt kérdezheti:
jól értem, hogy egy szoftver ír egy másik szoftvert, ez hova vezet?
Lássuk, hogyan is működik?
Ez a rész kissé technikai lesz, ugord át, ha nem érdekel, a teljes mondandó, így is érthető marad, ha ezt kihagyod. Na még itt vagy? Oké, Te tudod. 🙂
Szóval amikor egy program készül, mögötte ott van az utasítások logikusan felépített sokasága, más néven a forráskód, ami egy adott programozási nyelven készült.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a kódot a saját gépünkön tároljuk-e?
Akár igen, de létezik profibb megoldás. Egy GITHIB nevű kódbázis, amit 2018-ban felvárásolt a Microsoft 7.5milliárd dollárért. Nyilván ez sem volt egy impulzus vásárlás, hopp, vegyük meg őket, mind inkább nagyon is tudatos bevásárlás, ez ugyanis a világ egyik legértékesebb szoftver fejlesztő hálózata! Egy valódi digitális kincsesbánya, amiből kis túlzással bármi építhetünk.
Mint egy óriási kupac Lego.
Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült kódot. Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat. Ennek eredményeképp ez a programozók „Mekkája” is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze, amiből válogathatsz kedvedre.
Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet. El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis? No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl.: újra hasznosítjuk a már megírt kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni.
Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek. Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a szoftverfejlesztők mesterséges intelligencia párja. Te írod (pilóta), ő pedig figyel és aktívan segít (másodpilóta). Ügyesen teszi mindezt, hisz a birtokában van a teljes GitHub forráskód gyűjtemény, sőt ki is kacsint az internetre más programok után kutatva. Ebből tanul, s mint mondtam figyeli a munkádat és kiegészíti azt, vagy épp 5-10 javaslatot tesz, hogy Te vajon mit akarhattál írni, mire gondolhattál. Van, hogy az első sorból (egy megjegyzésekkel jól tarkított függvény fejléce pl.) megírja az egész program részt helyetted.
S akkor programozik a gép helyetted? Dehogy. Kiegészít inkább, hogy gyorsabban haladjunk.
Azt mondják a fejlesztők, hogy minek is kéne mindent neked megírni, amikor a gép kitalálja és megírja helyetted. Vagy mi van, ha újonc vagy? Akkor kis túlzással a gép majd megtanít kódolni. Nemhiába volt jó befektetés az OPENAI nevű cég, akié ez a mutatvány! Ja ez is a Microsoft birtokában van. Egészen pontosan 1 milliárd dollárt fektetett nemrég a cégbe.
Haladjunk azonban tovább, mert ez közel sem a vége a sztorinak!
Eljött 2021 augusztusa, – tehát mindösszesen 2 hónap telt el a CoPilot megjelenése óta- és itt az új üdvöske, a CODEX. Na ez emeli új szintre a szoftver fejlesztést csak igazán! Ez ugyanis GPT-3 (természetes nyelv feldolgozás) segítségével figyeli minden szavadat, apró részekre bontja azt, majd a CoPilot programmal összedolgozva, a GitHub 30 milliós felhasználói listája által írt programokban kutatva, konkrétan kikeresi és összeállítja a kész program részt. Sőt akár egy teljes programot is. Voila! A gépi tanulás (ML) egy iskola példáját láthatjuk.
Ez persze még tanul és erősen béta állapotban van.
Még arra felhívnám a figyelmet, hogy az ily módon előállt program szintén felkerül a GitHub óriás program gyűjteménybe, bővítve azt az alapot, amivel a mesterséges intelligenciát tanítjuk.
Márpedig egy AI rendszer annál jobb, minél több tanító adattal rendelkezik.
Mi a hatása a világra?
Megannyi kérdés cikázik a fejemben, hogy csak kettőt említsek:
Mi lesz a programozókkal?
Vagy hogy tényleg a szoftver fog szoftvert írni hamarosan, emberi beavatkozás nélkül?
Kezdjük ott, hogy miért számít ez a kérdés egyáltalán? Érdekelje az informatikusokat, ő dolguk, ő szakmájuk, nem? Nem egészen. Mondj egy olyan iparágat, amit nem érint az informatika. Lehet nem is találnánk ilyet.
Benne vagyunk a digitális transzformáció korában és az igény a fejlődésre hatalmas. A mezőgazdaságban megjelentek a gép vezérelt automata farmok, ahol nem dolgozik már ember, csak drónok, önvezető traktorok és automata aratógépek. Emellett a gép profi cikket ír és kiszűri a nem kívánatos deepfake videókat, ha kell. Hatalmas az emberiség szoftver igénye és a digitális éhség!
Ezt tehát egy olyan emberi igény, amit nem tud az ember egymaga kielégíteni. Saját csapdánkba estünk úgy tűnik.
Persze egyre több az informatikus, sőt a programozó is, de ez nem lesz elég.
Tudtad, hogy az internetre kapcsolt eszközeink (IoT) száma 2015 óta a duplájára nőtt és 2025-re ismét duplázódig az előrejelzések szerint? S ezeket valakinek fel kell programoznia, hogy mi szépen használhassuk a mindennapi életünkben az okosórát, az okosporszívót, okos hűtőt, játékkonzolt, vagy akár egy sima tv-t.
S hogy mi lesz a szoftverfejlesztőkkel így?
Megmaradnak, sőt még többre lesz igény! Valószínű, hogy az egyes cégek egymástól fogják elcsábítani a nagy koponyákat. S persze mindenki mellett ott fog dolgozni egy CoPilot kód kiegészítő, vagy CODEX diktáló eszköz.
Számomra az is reális, hogy egy nagy cégben pár erre kijelölt, a programozáshoz némi affinitással rendelkező személy lediktálja a programot, majd ha nem úgy működik, ahogy illene, vagy tovább kell finomítani, akkor átviszi a programozó csapathoz, hogy „srácok hozok Nektek pizzát, megnéznétek a kódomat?”
Így a lelkes laikusokkal (power user) együtt inkább ki tudjuk majd szolgálni az exponenciálisan növekvő igényt, míg enélkül azonban elmarad a kívánt fejlődés és jön a csalódás.
Szoftver tehát még jó ideig nem fog szoftvert írni, mert:
1. miért is tenné, nincs motivációja, célja. Ezt mind tőlünk kapja és ez marad is így sokáig.
2. amit a gép ír, az gyakran nem is működik, nem ellenőrzi le. Ehhez ember kell.
Zárszó, konklúzió
Minden szakma változik, ez miért lenne kivétel – kérdezhetnénk. A programnyelvek a 60-as évek vége óta indultak fejlődésnek, ám az ahogy készülnek, nem változott igazán lényegesen az utóbbi évtizedekben. Miközben minden szakma fejlődött, a programozás -új programnyelvek kivételével- nagyjából változatlan maradt. Ezt tehát akár felfoghatjuk egy kötelező (r)evolúciós lépésnek is, ami elkerülhetetlen volt és aminek a segítségével felépítjük a vágyott, szép új világot. Hisz ezt akartuk, nem?
Pedro
A jövőnk itt van
Rólam
Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.
Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!
Az Amtech Rendszerház életében a jövő kutatása mindig fontos helyet foglalt el és ezt szívesen megosztjuk másokkal is. Pedro, a cég szakmai vezetése mellett, folyamatosan kutatja, tanulja és rendszerezi tudását, így egyre több felkérést kap mint szakértő ezen a téren is.
A jövő-kutatás az egyik titka rugalmasságunknak
Ezeket a remek kérdéseket megválaszolva, az olvasó betekintést kaphat az általunk elképzelt, előttünk álló időszakról. Akit pedig kimondottan a jövő munkái és munkahelyei érdekelnek, az ezen a linken tudja megnézni erről a beszélgetést:A jövő munkái – a 100-as listám
Mik azok a legfontosabb dolgok, amelyek a jövő munkahelyeit jellemezhetik, miben térhetnek el a jelenlegiektől?
A közeli jövőben tovább fog erősödni a home office iránti igény. Erre itthon már kormányrendelet is létezik, ami kimondja, hogy külön megállapodás hiányában az összes munkaórák két harmadában a távmunkának megfelelő helyen végzendő a munka és csak a maradékban bent az irodában. Ekkor a munkáltató csupán az elvégzendő feladatokat szabhatja meg, mást nem. Az ember értéke megnövekszik, sokkal inkább fog minden munkáltató törekedni rá, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén. Erre külön szakmák is lesznek, pl: mood manager, akinek ez lesz a feladata. Ez évtized végére általános lesz, hogy pl. egy üzemben az ember mellett már kooperatív munka robotok (emberrel együtt, egy légtérben dolgozó) is lesznek, amelyek bizonyos feladatokat hatékonyabban tudnak ellátni, mint mi emberek.
A változások csak jók lehetnek? Mire kell figyelni, hogy „emberkompatibilis” legyen a munkahelyünk?
Tekintve, hogy a közeli jövőben igen sok helyen lesz automata (tehát nem feltétlen robot) feladat végrehajtás, az embernek jóval nagyobb lehetősége lesz kihozni magából a maximumot és olyan feladatkört végezni, ami igazán illik az ő személyiségéhez. Az emberkompatibilitás leginkább ott fog megmutatkozni, hogy nem csak hogy könnyebb lesz megtalálni a sok új munkakör közül a nekünk leginkább megfelelőt, de szinte muszáj is lesz választani ezek közül az említett automatizációnak köszönhetően. Ebben a legfurcsább talán az, hogy a nekünk leginkább megfelelő munka megtalálása és maga az állásinterjú is szinte biztos AI alapú szoftver segítségével fog zajlani.
Milyen készségekkel, tudással és gondolkodásmóddal kell bírnia a jövő munkavállalóinak?
Ez leginkább attól függ, hogy a jövőben milyen területen helyezkedünk el: tech, üzlet, környezet, egészségügy, űr, város, mezőgazdaság, stb.. Általánosságban elmondható, hogy amire a gépek még igen sokáig nem képesek, az a mi nagy előnyünk: kreativitás, cél alkotás, érzelmek Ezek mindenkiben ott vannak, maximum kicsit mélyebben elásva. Most majd előbányásszuk ezeket.
A jelenlegi oktatási rendszerek fel tudják készíteni a fiatalokat a „jövő munkahelyeire, kihívásaira”?
A jelent alapul véve és nagy általánosságban vizsgálva, sajnos nagyon nem. Ráadásul ez az a terület, ami különösen lassan változik. Persze erre is vannak jó példák, pl: a finn oktatási módszer, ami nagyon digitális és figyeli az egyén képességeit ahelyett, hogy levágja a kis ágakat és sablon tanulókat csinál. Vagy ott van sok felsőoktatási intézmény, ahol maga az oktató is az adott területről jött, nem csupán elméleti szakember, hanem kőkeményen tudja mi van a piacon. Erre azért van szükség, mert ami igaz volt 2 éve, az már nem biztos, hogy minden tekintetében helytálló most is. Olyan tanár kell tehát, aki naprakész és elsztorizgat a hallgatóval az épp aktuális munkákról, ügyfél igényekről, sőt bevonja őket (csapatszinten) a probléma megoldási folyamatba is. Plusz pont, hogy később erről értékes, gyakorlatias visszajelzést is hozhat a tanár. „Így oldottuk meg a korábbi problémát a cégben, köszönöm, ebben Neked/Nektek is szereped volt”.
Mi lesz mondjuk az esztergályosokkal vagy azokkal, akik a „szalag mellett” dolgoznak?
A gépek, robotok mögött dolgozó mesterséges intelligencia az embertől tanul, minket utánoz. Ha mi egy képesség birtokában vagyunk és az ismétlődő (gépies?), akkor könnyen algoritmizálható is egyben. Erre szokták mondani a matematikusok, hogy szinte az egész világ leírható a matematika nyelvén, ergo a világunk algoritmizálható, sarkosan fogalmazva gép által elvégezhető. A most ismert szakmákat fokozatosan átveszi a jól megtanított és később öntanuló gép ez évtized végéig. Utána pedig mindez felgyorsul. Lesznek olyan munkák, szakmák, amelyek gyorsabban és lesznek, melyek lassabban esnek áldozatul ennek a legújabb ipari forradalomnak.
Te optimista/pesszimista vagy a jövőt illetően?
100%-ban optimista vagyok. Olyannyira, hogy igyekszem is másoknak segíteni új szakmát találni. Ehhez tudni kell miből választhatunk és ismerni kell magunkat is (ez nem is annyira magától értetődő). Ha e kettő megvan és persze kellően nyitottak is vagyunk, akkor már viszonylag könnyű lesz hidat verni az ismert jelen és az izgalmas, ám alapjaiban megváltozott közeli jövő közé.
Jók a kilátásaink
Válaszok: Szekrényi Péter – Pedro tulajdonos, AMtech Rendszerház
Kérdések: Lippai Roland – coach, újságíró, szövegíró
Rólam
Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.
Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!
Fogadjátok szeretettel Pedro-val, digitalis szakértőnkkel és az Amtech Rendszerház Szakmai Vezetőjével készült interjút, ha lemaradtatok az élő adásról, itt most vissza tudjátok hallgatni, illetve egy rövid kivonat is készült a beszélgetésről.
Ugye mindenkit ez érdekel, hogy most akkor mit hoz a jövő?
De ne is a jövőről beszéljünk, hiszen ez már itt van.
A robotok gyakorlatilag körülöttünk vannak, segítenek, kiszolgálnak minket.
Ha csak azt mondom, hogy a Google kereső vagy egy bármilyen tartalom ajánló vagy egy tartalomszűrés a Social médiában, betegség kutatás, önvezetés és még folyamatosan sorolhatnám ezt a listát, gyakorlatilag a robotok az informatika, a mesterséges intelligencia itt van jelen pillanatban is.
És olyan érdekes új szakmák vannak és lesznek is – felsorolunk ebből mindjárt párat – hogy nem győzünk majd válogatni.
Na és ez a lényeg.
Spitit FM:
Mielőtt erre rátérnénk, én úgy képzelem, hogy úgyanúgy mint pár éve olyan új pozíciók alakultak ki, mint a például hirdetéskezelő, média menedzsment… 4-5 év múlva pedig ennek a nagyon erős digitális transzformációnak a következményeként, átalakulnak munkaterületek.
Pedro: Különböző munkalehetőségek fognak kialakulni, válogathatunk majd abból, amit szeretnénk csinálni.
És most jön a jó benne, ezek a munkák kreatívabbak lesznek, mert a mesterséges intelligencia még gyerekcipőben jár és a nem annyira kreatív és érdekes munkákat át fogják tőlünk venni.
Nézzünk ilyen kreatív munkaköröket.
3D nyomtató szakértő. Ehető ételek nyomtatása. Űr alkatrészek nyomtatása.
Vagy nézzünk egy másik példát, adat-detektív. Mindenki arra pályázik, hogy ami adatainkat megszerezze, akár cégről, akár hivatalról beszélünk. Olyan emberekre lesz szükségünk, akik kinyomozzák nekünk, hova kerültek ki az adataink, milyen céllal használták fel azokat az adatokat, akár engedélyezték akár nem. Virtuális magánnyomozás.
Bármennyire is átalakul itt most, akár a munkaerőpiac, az elkövetkezendő években, évtizedekben és mondjuk a mesterséges intelligencia, a robotok nagyobb szerepet kapnak, de azért a robotok mögött még az emberek állnak.
Spitit FM:
Valahogy én úgy képzelem, hogy vannak a folyamatok, vannak az emberek és igazából van még a vállalati kultúra, ennek a három eleme együttesen fogja az egészet alkotni.
Pedro: A Digitális transzformáció egy kicsit megtévesztő tud lenni. Sokan azt hiszik, hogy ez kizáró az informatikáról szólt és arról, hogy mindenütt mobil telefonok és számítógépek lesznek körülöttük. Pedig nem így van, mert a digitális átalakulás az emberközpontú. Vagyis elsősorban az számít, hogy milyen kultúrát alakítunk ki. Például egy vállalatnál, egy szervezetnél, – hiszen életünk nagy részét ott töltjük – milyen vállalati kultúra van.
Ennek szervesen nincs köze az informatikához. Milyen az értesítést, hogy hogyan szolgáljuk ki az ügyfelet… tehát milyen üzleti folyamatok vannak, röviden az üzleti folyamatok átalakítása a vevőink érdekében hogyan alakul? De még ez sem szervesen informatika és csak a harmadik lépés a digitális átalakulásban az, hogy mindezt az előbb mondtam meg támogatjuk egy erős informatikai háttérrel ez a digitális átalakulás.
Spitit FM:
Na de az informatika hol tudja a vállalatokat, szervezeteket segíteni?
Úgy kell elképzelni, hogy a cégeknél találkozunk vállalatirányítási rendszerrel, ami megkönnyíti az emberek munkáját. Akár a bérszámfejtő munkát humánerőforrás munkát a menedzsment munkáját, tehát számos területen. Azzal könnyíti meg, hogy ezekben a rendszerekben tudjuk összegezni a kellő adatokat és innen tudunk dolgozni, együtt ebben a rendszerben tudunk gondolkodni?
Pedro: Igen ez így van, tehát ezek a vállalatirányítási rendszerek, bármennyire is sokszor szárazan hangzanak, de elkerülhetetlenek már egy kis cég esetében is. A szükséges jó ahogy mi hívjuk (szerk)
Spitit FM:
Úgy kell elképzelni, hogy bent a robotok dolgoznak a gyárban, mi meg otthonról irányíthatjuk ezeket?
Van egy ilyen jövőkép?
Pedro: Igen ez valós elképzelés lehet. Roppant izgalmas a téma, mert ahogyan őn is mondja, ezeket a gépeket távolról irányíthatjuk majd, illetve nagyrészt önállóan fognak cselekedni, ha mi megmondjuk hogy mit csináljon, mit állítson elő, mikorra, milyen mennyiségben és nincs más dolga mint ennek nekilátni és minden akadályt elhárítani ami közbejön.
Nagyrészt sok helyen már most is így néz ki, például egy autógyártásban számos példát találhatunk rá, de felviszem a hangsúlyt, mert ehhez még mindig nagyon sokáig ember fog kelleni. Embereknek kell majd elmondania, hogy mit csináljon az a gép.
Ezzel elértünk a beszélgetés egyik legfontosabb pontjához, ahhoz a bizonyos célhoz.
A gépeknek célt kell adni, az ember az aki a célt fogja adni és talán leginkább erre kell majd ügyelnünk, hogy ezek a célok amiket a gépeknek adunk, közösek legyenek a mi emberi céljainkkal!
Spitit FM:
Na akkor itt nézzük meg ha már előjött a cél? Lehetséges a jövőben, hogy a robotok önálló célt fognak tudni maguknak alkotni? A filmekben elég sötéten van lefestve ez a jövőkép. Átvehetik a robotok az uralmat?
Pedro: Világos a kérdés, igen itt sajnos nagyon rossz szerepe van Hollywood-nak. Szeretnek minket ijesztgetni, hiszen erre vagyunk mi emberek vevők, ezért megyünk be a moziba. Ennek a felét sem, én azt mondanám bő 90% át azért fenntartásokkal kell kezelni. Konkrétan kimondom, nem szabad elhinni és nem szabad, hogy befolyásoljon minket. Persze mondani könnyű, de akkor nézzük meg hogy mit is hoz e téren a jövő.
A mesterséges intelligencia három részre bontható, 3 szintre.
Most járunk az első szintnél, ez a szűk mesterséges intelligencia. Azért szűk, mert bizonyos területeken nagyon jól tud viselkedni, lehet vele sakkozni, majd előbb utóbb önvezető autót fog csinálni, de ezek 1-1 területek.
A kettes szint, ami majd el fog jönni, az az általános mesterséges intelligencia. Itt már a gép, akár tudat akár intelligencia szinten egy szintre fog velünk emelkedni. Itt fog előfordulni velünk, hogy járunk az utcán és nemcsak embereket fogunk magunk körül látni, hanem gépeket, robotokat is. Céllal megint csak mondom, teszik a dolgukat. Egy közös mit társadalomban élhetünk velük.
Már ez is sok kérdést felvet gondolom, ezután pedig jön majd majd és itt még jó pár majd lehetne, a 3 szintje a mesterséges intelligenciának. Ami a mesterséges szuper-intelligencia. Itt már az intelligencia meghaladhatja az emberét. Gyorsan hozzáteszem, hogy ez sem azt jelenti hogy végünk van! Ez azt jelenti hogy hát mondjuk ki, elképzelhető egy olyan mesterséges intelligencia szint, ahol már nem az ember áll a “tápláléklánc” csúcsán és mégis együtt tudunk élni.
A téma kimeríthetetlen, ha van véleményed amit szívesen megosztanál velünk, a megoldas@amtech.hu ra is elküldheted.
MI SZÁLLÍTJUK A CÉGMŰSZERFALAT – pontos és azonnali információk a láthatáron
Azt vettem észre, hogy a cégvezetők csak ad hoc jelleggel, vagy mondjuk fixen hetente egyszer ránéznek a cég fontosabb mutatószámaira.
Rosszabb esetben akkor, ha baj van…
De utána beülnek a szép autójukba, aminek a műszerfalát folyamatosan szemmel tartják – jogosan.
No de a cég miben más, mint egy autó?
Az is elvárja és meg is érdemli, hogy rajta tartsuk a szemünket folyamatosan.
Erre való a CÉGMŰSZERFAL!
Mindent azonnal láthatunk rajta, nincs kérdés. Sőt! Az a legjobb, ha ezt -bizonyos mértékben- a többi kolléga is láthatja.
Mi a vállalatirányítási szoftvereinket minden esetben ellátjuk cégműszerfallal, még akkor is, ha az ügyfelünk szerint „nem szúr a szög”.
Elhihetitek, nagyon hálásak érte és nem is értik, hogy tudtak eddig meglenni nélküle.
Szekrényi Péter – Pedro
tulajdonos
AmTech Rendszerház
Cégműszerfal
Rólam
Szekrényi Péter – Pedro vagyok, mérnök informatikus az Amtech Rendszerház szakmai vezetője és tulajdonosa, valamint a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra. Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó.
Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!
Már megint a Mesterséges Intelligencia. De mi köze van ennek az üzleti szoftverfejlesztéshez?
Mesterséges Intelligencia nyomozók a Heti hír percekben
Hogy ügyfeleinknek jövő álló szoftvereket tudjunk készíteni, elengedhetetlen az újítások folytonos keresése, használata és beépítése.
Heti Tech sorozatunkat azért indítottuk, hogy pár érdekes újdonságot be tudjunk mutatni mit is jelentenek.
Legújabb témáink:
1, Csupán 600 millió dokumentumot kellett átnéznie az első mesterséges intelligencia (AI) nyomozónak, hogy megtalálja a huncutságot egy igen nagy repülőgép gyártó cégnél.
Megvesztegetés gyanúba került az Airbus repülőgépgyártó vállalat. De a bizonyíték felderítése nem lett volna egyszerű mesterséges intelligencia nélkül. Végül beigazolódott a gyanú és megtalálták azt az 1 dokumentumot amiben ha virág nyelven is, de tényleg szerepelt a megvesztegetés. Hihetetlen, nem!?
2, A Tesla meg eközben kénytelen visszahívni pár autót a tervezett avulás miatt? Lehet kicsit túl jó munkát végzett a részleg?
Pert nyertek a botrányairól és újításairól elhíresült Tesla autógyártó ellen, mert kicsit túl jól sikerült az avulás beépítése. Több 100.000 autó visszahívásra került és cserélniük kell benne egy kijelző chipet, hogy használható legyen. 5 éves alkatrész évülés csak szerintünk kicsit kevés egy autóval kapcsolatban?
3, Végül megnézzük milyen manapság egy okos-kilincs és mit tud az okos-billentyűzet.
Az okos billentyűzet speciális UV fénnyel működik. Így vírusmentesít. És miért is okos? Mert ha közelít a keze valakinek akkor a fény megszűnik és csak akkor folytatja a munkát, ha már ismét nincs kéz útban, veszélyben. Egyébként ahol a felületet sokan használják, nem tartjuk haszontalan találmánynak.
De mit csinál egy okos kilincs? Mit mit kb. ugyanezt. Megfogod, használod, elengeded és egy gyűrű végigmegy és fertőtleníti azt. Tipikus kell termék.
Szekrényi Péter Pedro vagyok, az Amtech Rendszerház Tulajdonosa, szakmai vezetője és a Digitális Transzformációval olyan aspektusból foglalkozom, hogy milyen lehetőségeket hoz számunkra.
Mind az emberi, mind az informatikai oldalát vizsgálom gyakorlati példákkal alátámasztva, mert szeretném, hogy mindenki megértse azt, hogy neki személy szerint ez az egész átalakulás hol és miért lesz jó. Célom tehát, hogy ne féljünk attól ami jön, hanem bátran és okosan használjuk inkább!
