Fontos-e a digitális transzformáció, vagy csak hype?

Egyre többet hallani a digitális transzformáció kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?
Nem tudjuk pontosan mikor kezdődött, sem azt hogy meddig tart.
10 emberből 8 teljesen félreérti (nem az ő hibája, csupán nincs jól kommunikálva még).
Ráadásul azt sem tudjuk hol kezdjük és egyáltalán kell-e nekünk foglalkozni vele.
Ebben a „DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ”-t összefoglaló blog cikkben megmutatjuk mit ért a világ Digitális Transzformáció alatt (éles példákkal, interjúkkal, izgalmas utazásokkal) és hogy mi, akár mint magánszemély, akár mint cég, mit nyerhetünk belőle.

#DIGITALTRANSFORMATION

A digitális transzformáció

Kezdjük túlreagálni és legyen belőle újabb lufi, mint anno a tulipán vész?

Netán hagyjuk totálisan figyelmen kívül, mondván eddig is működtünk, ezután is megleszünk valahogy?

Most elsőre az a lényeg, hogy tudj róla: létezik, van és kb. olyan, mint egy vírus: akkor is terjed, ha nem akarod! 

Egyre többet hallani a kifejezésről, ám tudjuk-e pontosan, hogy mit jelent, sőt kell-e hogy érdekeljen ez minket?

A Wikipedia szerint ez „a digitális transzformáció a mindennapi (üzleti) kihívások és problémák nem hagyományos formában történő megoldása a digitális technika alkalmazásával.”

Oké, hát ez még nem annyira világos megfogalmazás, bár nem áll messze a valóságtól. A jövőnk ugyanis többé már nem pusztán a jelen folytatása. Ehelyett egy új, alternatív jövő épül. Pl: autóipar. Tudtad, hogy már rég nem az autó gyártásról szól az ipar? Helyette car-sharing van ipari méretekben. A Ford tolja is ezt szépen; megveszed az autót tőlük részletre, ő pedig profi IT eszközökkel támogatja (mobil app), hogy Te abból élj, hogy kiadod az autót „közhasználtra” pénzért természetesen, ami fedezi a részleteket is. Ezt csak segítik azok a városok, ahol bizonyos napokon tiltják, hogy a belvárosba olyan autó hajtson be, melyben csupán 1 fő utazik.

Vagy Facebook, Linkedin példája: A legnagyobb tartalom szolgáltatók, miközben ők maguk nem állítanak elő saját tartalmat 🙂 Airbnb? A legkiterjedtebb ingatlan hálózat a világon. ám saját ingatlanjuk száma NULLA.

Eddig okés, akkor tehát Digitális Transzformáció = technikai újdonságok és sok sok informatika?

Távolról szemlélve úgy tűnhet. 🙂  Ami biztos, hogy ez nem egy csomag, amit megveszel és készen vagy egy életre. Ez ugyanis egy komoly, több lépcsős folyamat, melynek a konkrét célja, hogy a megváltozott ügyfél igényeket ki tudd szolgálni (lásd Z generáció), méghozzá extra gyorsan. Általánosságban kezd igaz lenni, hogy az ügyfeleink többet akarnak, mint amit adni tudunk és gyorsabban változnak az igényeik is, mint ahogy mi tudjuk változtatni a rögzült céges üzleti folyamatainkat.

De meg kell próbálni, mert a Digitális Transzformáció maga a túlélés, amit azért csinálunk, hogy legyen hely az ügyfeleink fejében számunkra a jövőben is!

I. Legyen cégkultúránk!

avagy ez is csak „nevelés” kérdése

Ahogy mondani szokták: minden cégben létezik egy kialakult belső kultúra, amit a kollégák építettek ki. Ez akkor is van, ha tudatosan Te NEM dolgoztál rajta, mint vezető. Valami kialakult az idők során és itt most nem egy „cool” csocsó asztalról meg a szokásos csapatépítő programokról van szó.

Netán az egyre divatosabb távmunkát értjük alatta? Nos a Z generáció számára ez már természetes. Más szóval hátrány, ha Nálad ilyesmi nincs.

Akkor miről beszélünk egész konkrétan? A „3+2” alapszabályról:

1, legyen a munka változatos, s nem minden esetben kiszámítható, vagy egyhangú
Viszont ismerd a kollégáid, mert bizony valaki meg pont ezt a kiszámíthatóságot szereti inkább.

2, legyen előrelépési lehetőség
Mind függőleges irányban, ami a hagyományos felfelé történő előrehaladást jelenti, mind vízszintes irányban, ami inkább adott pozícióban maradva jelent nagyobb döntési jogkört.

3, adj jó pénzt a kollégáknak!
Ehhez persze ismerd a kollégáid saját személyes céljait, amit el szeretnének érni, amire vágynak, s adott esetben segíts nekik tervet kovácsolni annak eléréshez is.

+1, rendszeresen kérdezd a kollégáid véleményét
Szerintük mely üzleti folyamaton lehetne javítani? Valamint legyen rá lehetőség, hogy mindenki adhasson visszajelzést a felettese munkájáról.

+2, törődj kicsit azokkal is, akik:
a, valamiért nem lettek kollégák – minden jelentkezőnek válaszolj
b, valamiért már nem kollégák – békés elválás és kifizetés
s bár ez nem mindig lehetséges, tégy meg mindent, hogy lehetőleg senki se mondjon rosszat a cégről.

Ezt nevezik összességében employer branding-nek. Hogy jobban megértsük, vessünk egy pillantást az alábbi ügyes képre, mely Nánássy-Kassim András műve és a közismert Maslow féle piramisba oltotta a Herzberg féle motivációs modellt.

Vállalati kultúra nélkül a koléga maximum a 2. szintig (biztonság) juthat a cégen belül. Afelett kezdi már éreztetni hatását a vállalati kultúra.

digitális cég kultúra

S akkor még egy érdekesség a nagyvilágból a digitális transzformációval kapcsolatban, hogy inspirációt nyerjünk.

A Google-nél a kollégák a munkaidejük 20%-t fordíthatják saját projectekre. Bejelentik, hogy milyen ötletük van, s ha az a cégnek is jó, akkor start. Megvalósíthatják a cég erőforrásait is felhasználva, sőt célprémium/részesedés felajánlásával. Így jött létre a Gmail és a Google Maps is! Valaki partizán akciója volt, aki erős támogatást kapott hozzá cégen belül.

A LEGO-nál ugyanez van. Ott munkaidőn kívül lehet ezeken a saját kezdeményezésű projecteken dolgozni, de a rendszer mögötte ugyanez. Így jött létre a világ híres épületei sorozat (Big Ben, Eiffel torony, Szabadság szobor, stb.)

S mivel saját csapatot alakíthatsz rá (akár külsősökkel), van egy motiváló cél, felelősséged, s döntési jogköröd is van, kicsit olyan ez mint egy mini vállalkozás a cégen belül. Innen az elnevezés is: intrapeneur (az enterpreneur után szabadon). S az ember mindig szívesebben dolgozik a vállalkozásán, mint ha csak alkalmazott lenne, igaz?

Összességében tehát miért van szükség a valódi cég kultúrára a ditigális transzformáció korában? Mert egy kolléga felelősségtudatát (ez alapfeltétel) motivációvá és elkötelezettséggé alakítja. Ha mindenki jobban érzi magát a csapatban, könnyebb lesz egy irányba evezni, miközben odakint dúl a digitális transzformáció vihara.

II. Az üzleti folyamatok szétzúzása?

mert ügyfeleink is másként gondolkoznak már

Átbeszéltük tehát a vállalati kultúra tudatos kialakításának fontosságát, az első lépést a Digitális Transzformáció felé vezető rögös úton.

Ám a következőkben üzleti alapvetéseket rombolunk le, majd építünk újra, új elvek mentén. De mielőtt megtesszük, azért keressünk pár okot a miértre.
Működik a cég, igaz? Tudjuk mitől „döglik a légy”, s melyek a sikeres üzleti fogások az iparágban? S bár mindig van hova fejlődni, alapjában véve elégedettek vagyunk a cég működésével, nem? Nos, ha a fenti kérdésekből legalább kettőre IGEN a válasz, joggal kérdezhetjük, hogy „már miért kéne nekünk még ezzel az újra szervezéssel is bajlódnunk?”

digitális_roadmap

Álljon itt egy éles példa a digitális transzformáció aspektusaként.

Egy 25 éve sikeres cég, mely különböző munkagépeket biztosít nagyszabású építkezésekhez, pl: Dubai-ba, ahol észrevette, hogy csökken a kereslet az utóbbi 2 évben, miközben célpiaca tovább építkezik és duskál a javakban.


Mi lehet az ok? Mi törte meg a töretlen sikert, s mit csináljunk másképp? – Kérdezték a fejesek egyre sűrűbben az értekezleteken.
Nos, kérdezzük meg az ügyfeleket! – jött a logikus javaslat, méghozzá egy újonc PR-os kollégától.
Mi a gond? – kérdezték. Hát, hogy nem látjuk a telefonon – mondta a fiatal építési vezető a megrendelői oldalon, hogy mikor és melyik gép fog javításra szorulni.
Nem a kötelezően előírt karbantartásra gondolunk, hanem hogy tényleg mikor kell leállni, mielőtt a baj megtörténik és kényszerleállásra van szükség, ami ugye súlyos idő és pénzveszteség.
S azt errefelé kevésbé tolerálják…

Előre tudni, hogy mikor lesz baj és azt előzzük meg? És mindezt egy telefonos app-on azonnal friss adatokat láttatva?
– Így van! Van már ilyen netán? – kérdezte az építésvezető nem titkolt elvárással a hangjában.
– Igen, már teszteljük! – hangzott a költői túlzás. Majd megkezdődött a lázas munka, melynek eredményeképp 5 é fél hónapon belül összeállt egy felhő alapú okos rendszer alapja, ahova a világon kihelyezett éppen dolgozó munkagépek egységesen küldik a munka közben begyűjtött számadataikat, mint pl: időjárási körülmények, munkaórák száma, talaj viszonyok, építendő objektum típusa, terhelés, kezelő személyzet szakértelme és így tovább.


A központi felhőbe küldött és inteligens elemző szoftverrel megtámogatott gigászi anyagmennyiség a világ minden tájáról (s persze ez egyre csak növekszik) már elég lesz egy idő után ahhoz, hogy egész pontosan meg tudjuk mondani az adott gép várható problémáit, s így már azt is nagy %-ban tudjuk, hogy mikor legyen a karbantartás. Persze mindezt egy jópofa telefonos app-ra küldve, hangos riasztásokkal.
Véget ért tehát a rendszeres (tervezett) leállás és időkiesés, ezentúl csak akkor tényleg állnak le a gépek, amikor arra valóban szükség van. S mindezt úgy, hogy a meglévő erőforrásikat (a gépek) használták egy merőben új gondolat kiaknázására.

Ám ehhez szemléletmód váltás kellett a cégen belül, arra vonatkozólag, hogy mit adjunk az ügyfélnek (és azt hogyan tálaljuk), hogy elégedett legyen. A fiatalabb generáció szavára kell tehát figyelni és alkalmazkodni hozzá, mert ők nem fognak hozzánk alkalmazkodni, inkább nem nálunk vásárolnak…

No és akkor ezt hogyan is kezdjük?
Egy bombajó (és lehetőleg rövid) kérdőívvel a célközönség felé!
Mit szerettek a mi cégünkben? Mit nem szerettek nálunk?
Mit hiányoltok és mitől lehetnénk jobbak?

Az Amazon-nál mondjuk azt kérdezték, hogy „kedves (Z generációs) vásárló, mit utálsz a legjobban a bevásárlásban?”
A sorbanállást! Telefonon kéne intézni már ezt is. – Jött a sima válasz.
Oké, akkor nincs többé sorbanállás, jó lesz? 🙂 Az ő megoldásukat, lásd itt: Amazon_GO

Tehát a kérdés megvan, jönnek is szépen a válaszok. Kiértékeljük és eldöntjük mit kell máshogy csinálni ezentúl.
Alap üzleti és működésbenni folyamatokat kell netán a cégben megváltoztani? Igen, lehet.

Zúzzuk szét a cég stabil üzleti folyamatait?
Nem feltétlenül, maximum egyszerre csak egy folyamatot és előtte azért legyünk tisztában azzal, hogy mi az ami jelenleg a pénzt hozza a konyhára és azt véssük kőtáblába!
Ahhoz ugyanis, hogy bátran kísérletezzünk, kell egy biztos alap, amelyre építhetünk és ami pénzt termel.

Itt jegyzem meg, hogy érdemes ezekbe a felmérésekbe a saját kollégáinkat is bevonni, beleértve az újakat is, akik friss gondolkodásmóddal jönnek a cégbe dolgozni.

S ha vannak szép új üzleti folyamataink, melyekkel új „típusú”, modern ügyfeleket szerezhetünk, ideje kitalálni hogyan fogjuk mindezt bent is tartani a cégben.

III. és akkor Digitális Transzformáció = technológia?

avagy a nagy félreértés

Könnyen hihetnénk, hogy igen, ami úgy kezdődik, hogy digitális, az csakis és kizárólag az informatikáról és a technológiáról szólhat.

Jogosan tesszük, hisz pl. a kezünkben lévő „digitális barátunkká” avanzsált eszköz – a telefonunk- 15x akkora számítási erővel rendelkezik mint ’68-ban a holdra szálló Apollo 13!

S miközben Finnországban tesztelik az első teljesen önállóan közlekedő kompot, Kínában már valódi (és gyönyörű) házakat nyomtatnak 3D-s nyomtatóval. De nem kell ennyire messzire mennünk: Magyarországon a ZalaZone ad helyet az új 5G-s mobilhálózatnak és ott úgy lehet valós autót vezetni a tesztpályán, hogy a sofőr mindeközben a pálya melletti klimatizált épületben ül. Fél másodperces késéssel lát mindent és irányítja az autót. Apropó a Boing-nél már tesztelik ugyanezt utasszállító repülőgéppel is 🙂

És ennek ellenére a Digitális Transzformáció nem egyenlő a technológiával és informatikával! A technológia amúgy is már mindenhol ott van körülöttünk. A Digitális Transzformáció leginkább a kultúráról szól és az előző 2 bekezdésben lett részletezve a Belső Kultúra (cégkultúra) és a Külső Kultúra (céges üzleti folyamatok).

Most, hogy ezt tisztáztuk, beszéljünk az informatikáról, mert a megváltozott kultúra elfogadása és kialakítása után akkor is az IT kerül sorra. E nélkül egyszerűen nem teljes a kép.

Ehhez mindenek előtt fel kell, hogy tudjuk rajzolni a legfőbb értékteremtő üzleti folyamatunkat. Ez lehet egy pár lépésből álló sorozat, vagy akár nagyobb cégre jellemző hosszú és részletes folyamatábra. Nem könnyű ezt pontosan megérteni, ugye? Értékteremtő üzleti folyamat? Pedig ez pontosan, az aminek hangzik: Írjuk le azokat a lépéseket, melyek folyamatos ismétlése és végrehajtása során elégedett ügyfeleink lesznek, és profitot termelünk. Ez egy jól átgondolt és szigorúan végrehajtandó lépés sorozat, amely ugyan a legtöbb cégnél fejben már létezik, ám ösztönösen hajtják azt végre és bizony ezzel a kérdéssel igen csak meg lehet izzasztani jó pár öltönyös urat 🙂

Valahogy így:

 – Tudod-e hogyan működik a cég pontosan, lépésről lépésre?

 – Persze, hogy tudom, különben hogy lennénk sikeresek!?

 – Rendben, kérlek rajzold fel egy papírra, kockáról kockára, mindegyikbe írd bele, hogy mi az a lépés.

 6 perc múlva a nyakkendő, ing lazára véve: „oké, ehhez több idő kell, ha jól akarom csinálni” 🙂

De ha ez megszületett (vagy akár több is, mindegyik részlegre egy-egy ilyen fő értékteremtő folyamat), akkor most nézzünk rá! A jelent tükrözi, vagy az elképzelt és elérni kívánt jövőt netán? Ugyanis kettőre lesz szükségünk; egyik a MOST, a másik a JÖVŐ. Így tudjuk konfrontálni, hogy mekkora is a (fájdalmas) különbség valójában! Amint ezekkel készen vagyunk és tetszik is, amit látunk, valamint egyesek szerint kifejezetten rémisztően hat ránk a felrajzolt jövőkép, amit el kell érnünk, ne feledjük, amit Kalifornia ex kormányzója is mondott: zsebre dugott kézzel még senki nem ment fel a létrán 🙂

digitális_üzleti_folyamat_menedzsment.png

Most lesz szükségünk tehát egy olyan digitális szoftverre, ami erre a kitűzött célra épül rá. Hívhatjuk ezt ügyviteli, vállalatirányítási (ERP), gyártás irányítási, vagy üzleti döntéstámogató szoftvernek, a lényeg egyáltalán nem a név. Hanem, hogy a mi céljainkat szolgálja.

Ehhez vagy:

 a, dobozos, már kész szoftvert használhatunk – amennyiben azt alaposan átnézve meggyőződtünk róla, hogy amit a szoftver tud és ahogy azt tudja, számunkra tökéletesen elfogadható és adaptálható is.

 b, egyedileg ránk készült szoftvert választunk – ekkor az a szoftver nem másra, mint ránk, a mi elképzeléseinkre készült, nem tud se többet, se kevesebbet, mint amire pont szükségünk van.

 c, na ez az, amit sose válasszunk! Választunk egy kész programot és beletörődünk, hogy bár mi másképp működünk, majd alkalmazkodunk hozzá, mondván ha másnak jó, tán nekünk is az lesz. NEM, ez óriási hiba lenne. Maradjunk inkább az a, vagy b, opciónál.

Természetesen a kereket újra feltalálni nem volna szerencsés. Egy jól irányzott CRM program, egy callcenter támogató szoftver, egy levelező – csoportmunka szoftver szintén kell a teljes képhez, ezeket segít majd kiválasztani az IT szakértőnk. 

(apró megjegyzés: itt most nem a gépekre Windows-t telepítő, kijáró rendszergazdára gondolunk – lásd „netsógor” kifejezés -, hanem hozzáértő profira, aki ismeri a lehetőségeket és azt javasolja nekünk, amire valóban szükségünk is van)

További példákat vehetünk az épp aktuális digitális transzformáció trendekből is: Robotika, automatizálás, mesterséges intelligencia, kiterjesztett valóság, 3d nyomtatás. Vagy a még kevésbé ismert IOT, Digitális iker, blockchain technológia, edge computing.

A fentiek eredményeképp áll tehát elő egy olyan IT háttér, amivel már erősek vagyunk és amivel megalapozhatjuk a Digitális Transzformációt nálunk.

AmTech Rendszerház Kft. – A digitális transzformáció korában egyedi szoftververeket fejlesztünk, határidőre!

Cégünk több mint 10 éve foglalkozik egyedi vállalatirányítási rendszerek fejlesztésével. Több, mint 100 egyedi fejlesztést adtunk át ügyfeleinknek. Mindemellett célunk, hogy segítsük a magyar kkv közösséget a jelenleg is zajló és egyre rohamosabban gyorsuló digitális transzformációval kapcsolatban, hogy továbbra is hatékonyak és versenyképesek maradhassanak.

Ha Ön is szeretne ilyen irányban fejleszteni, keressen fel minket és megbeszéljük tudunk-e közvetlenül, vagy közvetetten stratégiai partnereink egyikével segíteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük